Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.00:41:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2017.02.22.), 150. felszólalás
Felszólaló Witzmann Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:19


Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvi­selőtársaim! Azt hiszem, a külső szemlélők, illetőleg a hallgatóság számára talán jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen szempontból is van jelentősége az előttünk fekvő törvénytervezetnek, illetőleg miért fontos Magyarország számára az, hogy az Európai Közösség és az SADC, azaz a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséghez tartozó országok közti kereskedelmi akadályok lebontása megtörténhessen, és ennek megfelelő kereteit törvény formájában is rögzíthessük.

Nos, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség GPM csoportja, röviden az SADC-GPM csoport hat országot érint, nevezetesen: Botswanát, Lesothót, Mozambikot, Namíbiát, Szváziföldet és Dél-Afrikát, továbbá, ahogy az előbb hallhattuk, Angola pedig megfigyelői státusszal rendelkezik jelenleg, és az is könnyen elképzelhető, hogy a jövőben talán csatlakozni is szándékozik ehhez a szóban forgó megállapodáshoz.

Az SADC-GPM csoportnak a legnagyobb kereskedelmi partnere jelenleg az Európai Unió, amely főként ásványokat és fémeket importál a régióból, és feldolgozott termékeket exportál oda. Az érintett országokkal folytatott kereskedelmünk összességében, ha Angolát is beleszámítjuk, mintegy 63 milliárd eurót tett ki ez idáig.

Az említett csoportból felszólalásomban csupán két országot emelnék ki: az egyik Mozambik, a másik pedig Botswana, ugyanis ismert tény, hogy Mozambik kegyeiért komoly és nagy gazdasággal rendelkező országok diplomatái versengenek, elsősorban az ott elérhető gazdag nyersanyagkészletek miatt, Botswana pedig ma már nem pusztán a sivatagáról, a sivatagi élővilágáról híres, hanem a gyémántbányászatával az utóbbi időszakban sikerült a világ élvonalába kerülnie.

Részben ezt a most megerősítésre váró kapcsolatot nevezte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium is, ahogy az előbb is szó volt már róla, úgynevezett déli nyitásnak, és pontosan ezzel a régióval vette fel, részben egyébként újból, a diplomáciai kapcsolatokat a külügy, és kezdte meg a külképviseletek újranyitási körének bővítését ebbe az irányba is.

Ennek az új gazdasági partnerségi kapcsolatokra épülő stratégiának egy fontos eseménye, ha úgy tetszik, nyitánya volt a 2013-ban megrendezett Budapest-Afrika Fórum, amelyen az Afrikai Unió bizottságának elnöke is jelent volt. A kezdeményezés sikerét, azt gondolom, az is jól mutatja, hogy azóta a déli nyitás stratégiájával összhangban kialakított Afrika-politika jegyében már a második Afrika Fórumnak is otthont adhatott Magyarország, amelynek fő céljai közé tartozott, hogy fokozott párbeszédet folytasson Magyarország a korábban hazánkban tanult afrikaiakkal, a hazai akadémiai, civil és üzleti szféra képviselőivel, és hogy jobban építhessünk az általuk felhalmozott tudásra és kapcsolati tőkére egyaránt.

Most, amikor az Európai Unió és tagállamai, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséghez tartozó államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásról tárgyalunk, akkor tulajdonképpen nem teszünk mást, mint az eddig megkezdett gazdasági együttműködésünk folytatásáról szeretnénk egy további mederbe tervelve dönteni. Mivel az előttünk fekvő törvénytervezet jól illeszkedik az előzőekben említett déli nyitás stratégiájába, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a megvitatást követően szavazataikkal támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai