A felszólalás szövege:

Természetesen ezt a javaslatot úgy tettük, hogy egyeztettük az érintettekkel, merthogy mindig is fontosnak tartottuk azt, hogy a fogyatékossággal élő honfitársaink nagyobb figyelmet kapjanak, és lehetőség szerint a döntések, amelyek őket érintik, az ő bevonásukkal történjenek meg. A Fidesz erre mindig is figyelt, és ezért kapott helyet immár második ciklusban parlamenti képviselőtársunk Tapolczai Gergely - aki majd szintén jelnyelven fogja megosztani önökkel gondolatait erről a kérdésről -, másrészt pedig Kósa Ádám képviselőtársunk az Európai Parlamentben. Mind a ketten történelmet írtak, hiszen Tapolczai Gergely a Magyar Országgyűlésben szólalt fel először jelnyelven, Kósa Ádám pedig az Európai Parlamentben. Ne feledkezzünk meg ezen a ponton Hirt Ferenc képviselőtársunkról sem, aki pedig az első kerekesszékes képviselő a Magyar Országgyűlésben.

Még egy javaslatunk volt egyébként ebben a szegmensben a választási kampányban, és noha ez nem témája ennek a mostani módosításnak, de röviden hadd térjek ki erre is, mert remélem, hogy hamarosan erről is vagy ebben a mezőben is eredményekről tudunk beszámolni. Ez pedig érzékenyítő képzés indítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a leendő közszolgáknak.

Nos, a mostani javaslat konkrétumaira rátérve, az idegennyelvi pótlék mintájára javasoljuk azt, hogy a közszféra dolgozóinál, amennyiben elsajátítják a jelnyelvet, akkor lehetőség nyíljon arra, hogy ezért jelnyelvi pótlékban részesüljenek. Nyilvánvalóan ez a javaslat a közigazgatás akadálymentesebbé tételét célozza meg, és az a célcsoport, amelyik ennek a nyertese tud lenni a módosítást követően, körülbelül egy olyan 70 ezres célcsoport a mai Magyarországon, hiszen körülbelül 10 ezer siket honfitársunk és több mint 60 ezer nagyothalló honfitársunk él az országban.

Amennyiben ezt a tisztelt Országgyűlés elfogadja, akkor egy olyan eredménye lesz ennek a javaslatnak, amelyik Európában egyedülálló, hiszen Magyarország számára nyílik meg most a lehetőség a javaslat elfogadásával, hogy Európában elsőként vezesse be a közszférában ezt a jelnyelvi pótlékot. Én nagyon bízom benne, hogy a magyar modell többi eleméhez hasonlóan majd egyéb európai országok - egyfajta mintát mutatva - is meg tudják majd honosítani ezt a javaslatot.

Ugye, maga a jelnyelvi pótlék itt a közszférában akkor jár vagy járna az előterjesztésünk szerint, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. Érinti mind a kormánytisztviselőket, mind pedig a közalkalmazottakat, és hasonlóan az idegennyelvi pótlékhoz, itt is a jelnyelv elsajátítási fokához köti azt, hogy milyen mértékű díjazást, pótlékot kaphatnak a dolgozók e tekintetben.

Azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos minden előzetes egyeztetést lefolytattuk, biztos vagyok benne, hogy ez egy jó szándékú és előremutató javaslat. Szeretném megköszönni ezen a ponton mindenkinek, aki részt vett a javaslat megfogalmazásában és előkészítésében, és abban bízom, hogy az Országgyűlés képviselői között ebben a kérdésben egy konszenzusos egyetértés tud kialakulni.

Köszönöm a figyelmet, és kérjük a támogatást ahhoz, hogy a jelnyelvi pótlékot be tudjuk vezetni a közszférában Magyarországon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A következőkben Teleki László MSZP-s képviselő felszólalásának korrekt és politikai haszonszerzés nélkül tett részére kívánok reagálni. (A képviselő rövid ideig mozdulatlanul és némán áll.) Köszönöm a figyelmet.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Én szeretném ezúton megköszönni minden képviselőnek, aki jó szándékkal közelített ehhez az egyébként teljesen jó szándékú javaslathoz. Még egyszer mondom, egyedülálló Európában, hiszen Magyarország elsőként fogja megtenni ezt a lépést, amennyiben a parlamenti képviselők többsége támogatja ezt a javaslatot majd a szavazásnál, nevezetesen, hogy jelnyelvi pótlékot vezet be a közszférában dolgozóknak.

Várjuk természetesen a módosító javaslatokat, és azt gondolom, hogy az előttünk álló hetek jó lehetőséget adnak arra, hogy ezeket alaposan át tudjuk tekinteni, és kérjük majd mindenkinek a támogatását a szavazásnál. Köszönöm szépen a figyelmet.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. A kulturális örökség védelméről szóló, előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagyon fontos előterjesztés, örülök, hogy ez a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés napirendi pontjai között szerepel.

Azt gondolom, hogy ez a jogszabálytervezet egyértelműen egy új szemléletet hoz; egy jól előkészített anyagról van szó, amelyik a szakmával abszolút módon egyeztetett.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátást szabályozza. Én azt gondolom, hogy mindegyik magyar országgyűlési képviselő fontosnak tartja az értékőrzést, az értékek megőrzését, azonban nyilvánvalóan figyelembe kell venni szintén nagyon fontos fejlesztéspolitikai szempontokat, és a beruházásoknak lendületesen előre kell haladni. Ez a mostani javaslat életszerűvé teszi a szabályozást, úgy, hogy a régészek, a régész szakma és a fejlesztéspolitika szempontjait együttesen veszi figyelembe.

Eger városának országgyűlési képviselőjeként különösen fontosnak tartom ezt a javaslatot, hiszen a javaslat szól a nemzeti emlékhelyekről is. Ugye, nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, és akár alkalmas országos jelentőségű állami megemlékezés helyszínének is.

Nézzük meg, hogy mik ezek a nemzeti emlékhelyek a mai Magyarországon! Ezt most fel is sorolnám itt a Magyar Országgyűlésben, azt gondolom, jó, ha ezek a nemzeti emlékhelyek minél többször idekerülnek az Országgyűlés elé. Kiemelt nemzeti emlékhely a Parlament épülete, ahol most vagyunk, és nemzeti emlékhelyek: Budapest, Hősök tere; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum; Budapest, rákoskeresztúri Új köztemető 298., 300. és 301. parcellája; Budapest, várnegyed; debreceni Református Nagytemplom és Kollégium; Mohács, történelmi emlékhely: Ópusztaszer, történelmi emlékpark; Pákozd, katonai emlékhely; Somogyvár; Kapuvár; Székesfehérvár, romkert; Budapest VIII., Fiumei úti temető és Pannonhalma Bencés Főapátság.

Ebben az esztendőben, 2014. február 12-én kezdeményeztük azt, hogy bővüljön a nemzeti emlékhelyek sora, és az egri vár is legyen nemzeti emlékhely, az Országgyűlés törvényben fogadja el azt, hogy az egri vár nemzeti emlékhellyé válik. Kezdeményezésünket követően egyeztettünk erről a kérdéskörről Orbán Viktor miniszterelnök úrral (Dr. Józsa István: Jaj, de jó!); Boross Péter miniszterelnök úrral, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével; L. Simon László államtitkár úrral, a Miniszterelnökség államtitkárával.

Én azt gondolom, hogy az egri vár egy szimbólum, a kiállás, a küzdőszellem, a hazafiság és a magyar siker, a magyar győzelem szimbóluma. Az egri vár emellett Magyarország leglátogatottabb vidéki múzeuma, mindenki ismeri; mindenki ismeri az Egri csillagokat, mindenki olvasta a könyvet, mindenki látta a filmet, mindenki volt az egri várban. Ezért is kezdeményeztük, hogy mindenképpen méltó arra, hogy nemzeti emlékhellyé váljon az Országgyűlés döntésének értelmében.

Az egri várban egyébként most egy nagyon komoly felújítás folyik, és ilyen módon ez az új jogszabálytervezet is felhívja ennek a problematikának a fontosságára a figyelmet. Jelen pillanatban az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakciójának a fejlesztése folyik a vár területén, Egerben, amely egy többmilliárdos felújítás, a kazamata teljes megóvását és felújítását foglalja magában, a Törökkert újranyitását, a fegyvertár épületének felújítását, a Szép-bástya felújítását. Nemcsak felújítás, hanem természetesen egy nagyon komoly tartalomfejlesztési munka is megvalósul majd az egri várban, az egri vár területén, az ország leglátogatottabb vidéki múzeumában.

Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, legyen az egri vár nemzeti emlékhely. És természetesen nagyon örülök annak, hogy Rákoskeresztúrról a Kisfogház is bekerülhet a nemzeti emlékhelyek sorába. Azt gondolom, hogy ez egy olyan javaslat, amely minden magyar országgyűlési képviselő által támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmet, és köszönöm a támogatást. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Sallai R. Benedek képviselő úr hozzászólása késztetett arra, hogy két percben megszólaljak most itt önök előtt.

Több képviselőtársunk felszólalásában előtérbe került a választókerületi szempont, ami egyébként, azt gondolom, hogy nagyon helyes, mert azért küldenek bennünket ide a választópolgárok az Országgyűlésbe, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vegyük a döntéshozatalnál. Ön azt mondta, képviselő úr, minthogyha L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára valamilyenfajta kettős mércével reagált volna a felszólalásra, hogy míg a kormánypárti képviselő asszony választókerületét érintő felszólalását pozitívan fogadta volna, addig a baloldali, ellenzéki képviselőtársunkét pedig negatívan. Erről szó nem volt, mind a kettőre azt mondta, hogy ez nagyon helyes irány, a választókerületi szempont figyelembevétele. Az MSZP-s képviselőtársunk felszólalásánál tartalmi problémái voltak bizonyos privatizáció kapcsán az államtitkár úrnak.

Na, de visszatérve az eredeti előterjesztésre, az én választókerületemben is ? hogy maradjunk választókerületi szempontoknál ? az elmúlt időszakban egy sor olyan ügyet fel tudnék sorolni, amikor egy-egy beruházás majdnem ellehetetlenült, pusztán azért, mert a két szempont, a régészeti szempontok és a fejlesztéspolitikai szempontok nem voltak kellőképpen és megfelelő módon összehangolva. Ez a jogszabály pont ezt hozza, életszerűvé teszi az egész szektornak a működését, hogy mind a két szektor, szakma érdekeinek figyelembevételével felgyorsítsa az egyébként nagyon fontos beruházásoknak az előrehaladását.

Én ezért is támogatom ezt a javaslatot, na meg természetesen azért, mert hogyha ezt elfogadjuk, akkor az egri vár az nemzeti emlékhely lehet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. A mai ülésnapon, tehát nem csak ennél a napirendnél, szóba kerül itt a műemlékvédelem, az örökségvédelem, az építésügyi feladatok, a régészet kérdésköre, beruházások, területfejlesztés, fejlesztéspolitika, nehéz területek számtalan jogszabállyal és hatáskörrel. S tudják, mi a jó ebben? Az, hogy ezek egy ülésnapon kerülnek itt terítékre, természetesen több napirendi pont keretében, de ez azt jelzi, hogy a kormányzat egy előre átgondolt, nagyon komoly szakmai és irányítási koncepció mentén képzeli el ezt a típusú szabályozást. Azt is örömmel hallottam, hogy több ellenzéki képviselőtársunk, frakció-vezérszónok megfogalmazta, hogy alapjaiban egyetért ezzel a szabályozási iránnyal. Ahogy az előző napirendnél is jeleztük, számunkra két dolog fontos ? és ezt abszolút össze lehet hangolni, meg össze is kell hangolni; sajnos ez az elmúlt időszakban, értve ez alatt az elmúlt évtizedeket, nem biztos, hogy megtörtént -, egyrészt a múlt értékeinek a megőrzése, másrészt pedig a fejlődés.

Az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló napirendnél vagyunk most. A felvezetőmben arra kívántam rávilágítani, nagyon jó az, hogy a kormányzat ezt egy komplex, átfogó módosítás keretei között kezeli, hiszen most is öt törvényt érint ez a módosítás, többek között a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervét, az országos területrendezési tervet, valamint a budapesti agglomeráció területrendezési tervét.

Négy pontot tartok nagyon fontosnak személy szerint ebben a jogszabálytervezetben, az érintett módosításokban. Egyrészt azt, hogy az önkormányzatokat érintő, az önkormányzatokhoz feladatot telepítő szabályok alkalmazhatóbbak legyenek. Ez az egyik célkitűzése ennek a módosítási csokornak. Másrészt megfelelteti a jogszabályokat a különböző EU-s irányelveknek. Harmadrészt, és ez szintén nagyon nagy vívmánya ezeknek a módosításoknak, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit ezen a területen, az építésügy területén egyértelműen tudja csökkenteni az elkövetkezendő időszakban. Másrészt azt külön üdvözlöm, hogy a tárgykörben érkező kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának a lehetőségei bővülnek. Ez szintén jó dolog.

Ezért én is arra biztatok mindenkit, hogy mindenképpen támogassuk ezt a jogszabálytervezetet, figyelembe véve azt, hogy az előző napirend is mennyire fontos volt, amit tárgyaltunk, és hogy ezt együtt tárgyaljuk, azt jelzi, hogy a kormányzat egy komplex és átfogó megoldásban gondolkodik. Köszönöm szépen a figyelmet.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomat Vona Gábor képviselő úr felszólalása inspirálta, aki szociális menekülteknek nevezte azokat a magyar állampolgárokat, akik külföldön dolgoznak. Én azt gondolom, hogy ez nincs így, ezek nagyon erős szavak. Tisztelet és köszönet illeti azokat az embereket, akik külföldön vállalnak munkát, és azt gondolom, hogy minden külföldön dolgozó magyar állampolgár kikérné magának, hogy őt szociális menekültnek nevezzék.

A témakör, amiről tárgyal most az Országgyűlés, azonban egy nagyon fontos dolog, és örülök, hogy erről országgyűlési keretek között tudunk érdemi vitát folytatni. (Dúró Dóra: Miért nem írtad alá?) Azért örülök, mert ebben a kérdéskörben, nevezetesen… (Z. Kárpát Dániel: Miért nem írtad alá?) Itt vagyunk az Országgyűlésben (Novák Előd: Ez a munkahelyed! ‑ Dr. Apáti István: Itt dolgozol!), és erről a témakörről beszélünk, tehát nevezetesen ebben a témakörben, hogy a fiatalok egy része külföldön vállal munkát, nagyon sok a csúsztatás, torzítás és a politikai alapú, nem jóindulatú hangulatkeltés.

Az alapvetés, amit, azt gondolom, hogy ki kell mondanunk, az az, hogy ma sok magyar fiatal dolgozik külföldön. Ez azonban önmagában nem probléma, hiszen elmondhatjuk azt is, hogy nagyon sok francia, lengyel, spanyol dolgozik más országban, és azt gondolom, hogy valahol erről is szól az Európai Unió, a szabad munkavállalásról, ez is egy alapvetése kell hogy legyen a mai vitának. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(12.10)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Azt javaslom mindenkinek, hogy maradjunk a napirendi pontunknál, mert ez egy eléggé fontos dolog.

(13.10)

Az LMP képviselőjének hozzászólása késztetett arra, hogy én is szót kérjek, mert a képviselőtársunk azt mondta, próbálta nem helyesen idézni a miniszterelnököt, miszerint a külföldön dolgozó magyarok eddig több milliárd eurónyi pénzt utaltak haza. Ezt nehezményezte, ezt tette szóvá az egyik LMP-s képviselő, hogy hogyan lehet ilyet mondani.

Szeretném felhívni az ő figyelmét, hogy ez nem egyfajta fiskális megközelítés vagy fiskális szempont. Az, hogy a külföldön dolgozó magyarok eddig több milliárd eurónak megfelelő pénzt utaltak haza, pont azt jelzi, hogy Magyarországban gondolkodnak, hosszú távon magyarok kívánnak maradni, igenis támogatják külföldről is a családjukat. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Ez a gondolkodás érzelmi kérdés elsősorban, és azt javaslom mindenkinek, hogy ezt így közelítse meg.

Aki pedig külföldre megy dolgozni, azt gondolom, annak mindenképpen köszönettel tartozunk, hogy anno nem a munkanélküli-segélyt választották, hanem vállalták a versenyt és a sokszor nehéz helyzetben a küzdelmet: külföldre mentek munkát vállalni; megteszik ezt egyébként Európa más országainak polgárai is. Azt gondolom, ezért mindenképpen köszönet és tisztelet jár nekik.

Volt, aki azt mondta az ellenzéki képviselőtársak közül, hogy ez egyfajta menekülés. Én pedig azt mondom, hogy ebben van egy nagyon komoly szintű lehetőség is, hiszen aki külföldre megy munkát vállalni, az egészen biztos, hogy profi szinten el fog sajátítani egy nyelvet, legalább egy külföldi nyelv tudását, megismer egy új kultúrát, szerez külföldi munkatapasztalatot. És mindegyik felmérés azt mutatja egyébként, hogy a külföldön dolgozó magyarok részéről, az ő 80-90 százalékuknál ez egyértelműen időleges külföldi munkavállalás, tehát haza akarnak és haza is fognak jönni Magyarországra, mi pedig várjuk őket. Mutatja ezt egyébként az is, hogy hogyan élik ők az életüket külföldön.

Amennyire én ismerem ezt a kérdést, és amennyire beszélgettem külföldön dolgozó magyar honfitársainkkal, a magyar közösségeiket egyértelműen fenntartják a külföldi munkavállalás alatt is, szerveznek ilyen jellegű programokat, találkozókat, megőrzik az identitásukat, és részt vesznek a döntésekben; mutatja ezt az is, hogy például az országgyűlési választáson is igen nagy arányban vettek részt külföldön élő, külföldön dolgozó magyar állampolgárok. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországban gondolkodnak, de jelen pillanatban külföldön élik az életüket, és adott esetben ott dolgoznak.

Felszólalásom végén azt szeretném még egyszer nyomatékosítani, hogy voltak bizony olyan kormányok, akik azt mondták, hogy el lehet menni Magyarországról. Mi azt mondjuk, hogy nincs azzal semmi probléma, ha világot látnak a fiatalok és külföldön vállalnak munkát. Mindenképpen visszavárjuk őket, és azt mondjuk nekik, hogy menjenek nyugodtan, lássanak világot, szerezzenek külföldi, nemzetközi tapasztalatokat, aztán jöjjenek haza, visszavárjuk őket ide, hazánkba. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy picit el fogok térni a napirendi pontunktól, ezért elnézést kérek, de röviden teszem, ezért kértem két percben szót. S mindössze azért, mert elhangzott olyan itt az ülésteremben, amit Eger városának országgyűlési képviselőjeként nem hagyhatok szó nélkül. Mirkóczki Ádám képviselőtársunk úgy nyilatkozott, hogy Eger egy élhető város ‑ ebben teljes mértékben egyetértünk ‑, de azt is mondta képviselőtársunk, hogy Eger egy olyan város, ahol a közbiztonság romokban van. Ez egyáltalán nem fedi a valóságot, hiszen jelentősen javult Eger közbiztonsági helyzete, városunkban fokozott rendőri jelenlétet tapasztalhatunk, és az elmúlt időszakban is új térfigyelő kamerákat helyeztünk el a városban. Heves megye egyébként a megyék bűnügyi fertőzöttsége szempontjából a 16. helyen van országosan, és amikor önök az önkormányzati választási kampányban elkezdték mondogatni, hogy a város közbiztonsági helyzete rossz, akkor azt hibás mutatók alapján tették, hibás mutatókat vettek figyelembe.

Én azt gondolom, hogy Eger egy békés, szerethető történelmi város. Köszönöm szépen a figyelmet, és elnézést, hogy eltértem a napirendi ponttól, de azt gondolom, hogy ezt mindenképpen fontos volt hangsúlyozni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget, röviden kívánok felszólalni a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása kapcsán. Alapvetően dicsérni fogom a törvényjavaslatot, valamint azt a metódust, ahogy idekerült a bizottságok elé és az Országgyűlés elé, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, illetve annak módosítása akkor egy jó törvény és jó módosítás, ha azt konszenzus övezi, mert azt gondolom, egy jó törvény minden párt érdeke, hiszen az ország biztonságát segíti elő elsősorban.

Ezért is üdvözlöm, hogy a Belügyminisztérium kezdeményezésére ötpárti egyeztetés jött létre erről a javaslatról, és ez egyértelműen egy szakmailag jó törvényjavaslat, jó módosítás, szakmailag kiváló előterjesztésnek nevezhető. Azt is fontosnak tartom egyébként, hogy több ellenzéki módosító javaslat befogadásra, illetve meghallgatásra került az előterjesztő által, ilyen például a jogorvoslat kérdésköre. Nyilvánvalóan a jogszabálytervezet elfogadásának célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés hatékonyabbá tétele.

Én egy pontot emelnék ki a törvényjavaslatból, ami, azt gondolom, napjainkban különösen fontos: a külügyi bizottsági tagokra is kiterjeszti a nemzetbiztonsági ellenőrzést a törvénytervezet. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy országos jelentőségű kérdésben kértem most szót napirend után. Ma az Országgyűlés több fontos döntést hozott. Számunkra ezek közül a legfontosabb az, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánította az egri várat. 2013 februárjában kezdeményeztem ezt a döntést azért, mert egy szimbolikus döntésről van szó, szimbolikus dologról van szó, mint ahogy az egri vár is egy szimbólum, a nemzeti összefogás, a magyar siker, a küzdőszellem és az élni akarás szimbóluma.

Tavaly volt a Gárdonyi-emlékév. Mindenki olvasta az Egri csillagokat, mindenki látta a filmet, az egri Dobó István Vármúzeum pedig az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma. 2013 februárjában, amikor kezdeményeztük ezt a döntést, azt követően egyeztettünk erről a kérdésről Orbán Viktor miniszterelnök úrral, illetve Boross Péter miniszterelnök úrral a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével.

Azért is fontos és előremutató ez a döntés ‑ talán azt is tudom mondani, hogy régi adóssága volt ez az Országgyűlésnek ‑, mert jelen pillanatban is egy nagyon komoly felújítás folyik az egri várban, rekonstrukció és egyben turisztikai attrakciófejlesztés, amely együtt jár már a Szép-bástya teljes megújításával, illetve a fegyvertár újra látogathatóvá tételével.

Az egri vár tehát nemzeti emlékhely lett, nemzeti emlékhellyé vált ténylegesen is a mai napon, mert az a véleményem, hogy eddig is az volt, csak az Országgyűlés ezt nem mondta ki. Én szeretnék köszönetet mondani minden kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselőnek, aki támogatta ma ezt a számunkra igen fontos döntést. Köszönöm szépen az egriek, az egri várvédők nevében ezt a döntést, és azt kívánom, hogy minél többen jöjjenek el az egri várba, és látogassák meg az egri Dobó István Vármúzeumot.

Köszönjük szépen ezt a döntést, és áldott karácsonyt kívánok mindenkinek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

(17.30)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót és a lehetőséget. Azért kértem napirend előtt szót, mert választókerületem központjában, Egerben egy olyan nagy, országos jelentőségű megállapodás aláírására került sor a közelmúltban, amelyről tájékoztatni kívánom a tisztelt Házat.

Tisztelt Országgyűlés! 2014 szeptemberében Habis László egri polgármesterrel közösen hivatalában kerestük föl Orbán Viktor miniszterelnök urat, hogy Eger fejlesztési lehetőségeihez kérjük a kormányzat támogatását. Volt egy szlogenünk, egy jelmondatunk: „Legyünk büszkék Egerre! A fejlődés velünk folytatódik”.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2015. április 10-én Eger városába látogatott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A látogatás a „Modern városok” program keretében jött létre, Sopron után másodikként az országban. A mostani kormány álláspontja az, hogy a vidéki Magyarország fejlődésének kulcsa a vidéki városokban van. Ők lehetnek a fejlődés motorjai, erős vidéki városok nélkül nem lesznek erősek a falvak sem, ami szintén nagyon fontos. Ezért erős vidéki erőcentrumokat kell létrehozni.

Nézzük meg, hogy a fent említett célt elősegítve miben állapodtunk meg Magyarország Kormányával. Először is kiemelt cél, úgy is mondhatnám, hogy szimbolikus ügy annak megoldása, hogy Eger városát közvetlenül is bekössük az országos vérkeringésbe, nevezetesen kössük össze Egert az M3-as autópályával. Ez egy régi cél, sokan dolgoztak érte, sok képviselő, sok kormány, de úgy tűnik, a megvalósítás csak most lesz realitás. Nekünk fontos ez az út. Egyrészt a mostani útvonal balesetveszélyes, az új kétszer kétsávos bekötőút elkészültével a közlekedés biztonságos lesz. Másrészt gyorsabb lesz az út, rövidebb idő alatt tudunk csatlakozni az autópályára, harmadrészt biztosak vagyunk abban is, hogy több vállalkozás tud majd hozzánk jönni, az Egerben működő vállalkozásoknak több megrendelésük lehet, új munkahelyek jöhetnek létre.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás másik fontos pontja az egri vár ügye. Azé az egri váré, amelyik tavaly decemberben, az önök bölcs döntése következtében lett hivatalosan is nemzeti emlékhely. Nemzeti emlékhely, amely az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma, és amelyik a kulturális kormányzat szintén bölcs döntésének köszönhetően az idén a „Múzeumok éjszakája” program kiemelt országos központja lesz. A mostani döntés következtében újra állhat majd Dobó István palotája, és megvalósulhat Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzati újjáépítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valljuk be, van egy történelmi igazságtétel jellege annak, hogy európai uniós pénzből újítjuk föl azt a várat, amely egykoron Európát és Európa polgárait mentette meg a török áradattól.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás harmadik pontja a sportfejlesztéssel áll kapcsolatban. Amennyiben Eger és sport, akkor én azt mondom, hogy úszás és vízilabda. Hiszen több mint százéves múltra tekint vissza a klubunk, a sportágban komoly hazai és nemzetközi sikereink vannak, és jók az infrastrukturális alapok. A megállapodás szerint itt is létrejöhet majd egy tízpályás új uszoda, sportszálló, orvosi és igazgatási épületek, parkolók. Magyarország rendezi a vizes világbajnokságot, így indokolt, hogy legyen egy modern nemzeti úszó- és vízilabdaközpont az országban.

Tisztelt Országgyűlés! Talán a legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés. Ezért is üdvözöljük, hogy a MÁV, a Magyar Államvasutak a megállapodás keretében átad Egernek egy 9 hektáros területet, hogy abból ipari park lehessen majd. A megbeszélésen szóba került az egri laktanya épületének hasznosítása, egy esetleges szolgáltatóközpont formájában. Fontosnak tartjuk azt is, hogy Eger is részese legyen a digitális fejlesztéseknek, hiszen ma már csak így lehet modern egy város.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: bekötőút, a vár felújítása, nemzeti úszó- és vízilabdaközpont, ipari park, szolgáltatóközpont, digitális város. Ez így együtt közel 50 milliárdos fejlesztési lehetőséget jelent Eger városának. Köszönjük szépen. Az Egerben aláírt megállapodás a múlt héten került Magyarország kormánya elé, arról kormányhatározat született. Tehát, ahogy Lech Wałęsa mondaná, győztünk, és erről papírunk is van. Ez a megállapodás nemcsak Egeré, az egrieké, hanem kihat a környékbeli településekre, az ott élő emberekre, sőt egész Heves megyére. Így tényleg létrejöhet a modern város, a régi hagyományos értékek megőrzésével.

Legyünk büszkék Egerre! A fejlődés velünk folytatódik. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Választópolgárok! A 2016. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény együtt működik: együtt működik a központi költségvetésről szóló törvénnyel és együtt működik az adótörvényekkel. Azért működik együtt, merthogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet elősegíti a költségvetés alapvető céljainak elérését, azok megvalósulását.

Mik is ezek a fő célok? Ilyen fő cél a munkahelyteremtés. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb közös feladatunk. Ilyen fő célja a költségvetésnek az adócsökkentés, hogy adjuk vissza a pénzt az embereknek, ha ezt az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. Több pénzt az embereknek ‑ mondták annak idején a szocialisták, de a Fidesz az, amely végül is ezt megvalósítja a gyakorlatban. Nem véletlenül mondta a közelmúltban Oszkó Péter pénzügyminiszter úr azt, hogy szívesen lett volna ilyen gazdasági körülmények, ilyen nemzetgazdasági mutatók között miniszter, csak sajnos ez nem adatott meg neki.

A következő évben, a következő esztendőben, 2016-ban ilyen módon több mint 170 milliárd forint kerülhet vissza a magyar emberekhez, a magyar családokhoz. Az szja-t, a személyi jövedelemadót 16-ról 15 százalékra fogjuk majd csökkenteni. Nagyon fontos feladat és cél a családi adókedvezmények továbbvitele.

(9.40)

Átlátható díjrendszert akarunk, és több kisadó megszüntetése az, amely egyértelműen szerepel ebben az előterjesztésben, illetve az előterjesztéssel összefüggő egyéb szabályokban.

Ha megnézzük ezt a tervezetet, akkor azt tudjuk kijelenteni, ahogy azt már többen elmondták itt az ülésteremben, hogy 18 törvényt módosít majd a tisztelt Ház ennek az elfogadásával. A jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomaggal változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény is.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési esztendőben. A korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és a 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni.

Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos stratégiai jelentőségű adatok két évig nem nyilvánosak. Ezt gyakorlatilag minden felszólaló érintette eddig a hozzászólásában, és azt gondolom, hogy itt mindenképpen érdemes megállni egy pillanatra, hiszen ennek a szabálynak a bevezetése elemi érdekünk, a piac is így működik, ez az ország, az állam pénzügyi érdeke, és azért fontos ezt bevezetni, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a spekulációs érdekeknek. Az állam működése szempontjából, a gazdaság szempontjából szenzitív információkat ne tárjuk fel minden piaci és gazdasági szereplő előtt, hiszen így a saját utunkat nehezítjük meg, ugyanakkor az, amit az ellenzék nyilván el fog mondani, illetve már el is mondott, hogy az átláthatóságot ez korlátozza, nincsen így, hiszen gyakorlatilag minden adat nyilvánosságra hozható a mostani szabályozás szerint.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek ezen jogszabály elfogadását követően. A reklámközvetítéssel kapcsolatban egyértelmű célunk az, hogy ne legyen kettős díjazásra lehetőség. Pont ezért a jelenlegi reklámközvetítő, a reklámot közzétevő, jellemzően médiaszolgáltató reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja meg év végén. A kormány előterjesztésével eltörölné ezt a bónuszrendszert, hiszen annak jelentős piactorzító hatása van.

A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a stabilitásmegtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt gondolom, hogy az előterjesztés és az ehhez kapcsolódó jogszabályok egyértelműen a befektetők és a vállalkozások kiszámíthatósági helyzetét növelik, és a versenyképesség erősítése a cél. Még egyszer szeretném összegezni a legfontosabb célokat, nyilván itt a költségvetésre gondolok elsősorban: a munkahelyteremtés, az adócsökkentés, a családi adókedvezmények továbbvitele, illetve több kisadó megszüntetése.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces felszólalásomban Burány Sándor, illetve Gúr Nándor szavaira kívánok reagálni. Burány Sándor volt az, aki szóvá tette nekünk, mintha valamilyen rossz sorrendben fogadnánk el törvényeket ezzel kapcsolatban. Képviselőtársam, Aradszki úr teljesen világosan megmagyarázta, hogy ez miért logikus és miért koherens.

(10.10)

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Lehet, önök úgy gondolják, vagy vannak, akik azt mondják, hogy nagyon értenek a tervezéshez vagy annak idején nagyon értettek a tervezéshez ‑ habár ebből is komoly vita van, mert lehet, hogy rossz terveket készítettek ‑, de a kivitelezést teljesen félrevitték, az kétségtelen, és ez a legfontosabb valójában, mert az emberek ezt érzékelik.

Egyébként pedig a szavaikból azt veszem ki, hogy önök nem támogatják sem a költségvetést, sem az azt megalapozó törvényeket. Akkor önök nem támogatják az adócsökkentést, nem támogatják a munkahelyteremtést, nem támogatják a családi adókedvezmények továbbvitelét, nem támogatják az átlátható díjrendszer kialakítását (Novák Előd: Ez hányadik paragrafus?) és több kisadó megszüntetését. (Dr. Józsa István: Ez az, hogy csak kis adó!)

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Azt veszem észre, hogy önök előszeretettel szapulják Matolcsy György miniszter urat, jegybankelnök urat. (Dr. Józsa István: Most melyik?) Azért nagy tisztelettel figyelmükbe ajánlanám azt, hogy a makrogazdasági mutatók 15 éve nem voltak ilyen jók, mint most a mai Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az előterjesztői expozéban foglaltakból is hallható volt, hazánk a rendszerváltoztatás óta az Európai Unió elvárásainak és az európai trendeknek megfelelően szabályozta és működtette a laboratóriumi és műszaki akkreditációs rendszert, az elmúlt időszakban azonban olyan jeleket tapasztaltak a NAT háza táján, amelyek aggodalomra adtak okot. A testület túl bürokratikusan, túl lassan működik, sok esetben a testület közgyűlésén még a határozatképességgel is gond van, mert nem jelennek meg a tagok, az akkreditálás indokolatlanul lassú volt és elhúzódott. Ezért van szükség a NAT megreformálására, és ez a célja ennek a jogszabály-módosításnak is.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt Tállai András államtitkár úr is említette, a javaslat szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület 2016. január 1-jével megszűnik, feladatait az állam veszi át. Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvény. A törvény módosítja a mérésügyről szóló törvényt és a polgári perrendtartásról szóló törvényt az eljárási rend átalakítása érdekében.

A javaslat rendelkezik a 2015. év folyamán a feladatkör átvétele kapcsán teljesítendő teendőkről. A törvény hatálybalépését követően nem nyújtható be új akkreditálási kérelem, a NAT nem indíthat új eljárást, a folyamatban lévő eljárásokat pedig 2015. december 31-éig le kell zárni, a jelenleg hatályos eljárásrendnek megfelelő módon.

A javaslat alapján az állam tulajdonába kerül a jelenleg köztestületi formában működő NAT vagyona is. A vagyon átadás-átvétele során az államot az ezért felelős miniszter képviseli, és az átadás-átvételről 2015. december 31-éig jegyzőkönyvet kell készíteni.

(12.10)

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy most néhány fontos információt osszak meg önökkel a Nemzeti Akkreditáló Testületről, hogy tisztában legyünk vele, milyen jellegű és milyen nagyságú szervezettel, köztestülettel van dolgunk.

A 2015. április 27-én közzétett adatok szerint a NAT-nak 142 tagja van, akik a köztestület közgyűlését alkotják. A NAT összesen több mint 700 akkreditált szervezetet tart nyilván. Mi is tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy az akkreditálás folytonosságát biztosítani kell, ennek megfelelően az új szervezet felállásáig a folyamatban lévő kérelmeket el kell bírálni, és a 2015 folyamán megújítandó akkreditációkkal kapcsolatos feladatokat is természetesen el kell végezni. Ami a NAT pénzügyi helyzetét illeti, a bevételei a 2013. évben is a törvénynek megfelelően meghatározott forrásokból származtak. A 2013. évi összes árbevétele 506 millió 955 ezer forint volt. Látható tehát, hogy egy olyan szervezetről beszélünk, amely jelentős összegek fölött diszponál. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy lassan és bürokratikusan működjön.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Akkreditáló Testület jelenlegi szervezetének strukturális problémái, gondjai is indokolják azt, hogy a közhatalmi tevékenység ellátását az állam vegye át és egy költségvetési szerv végezze. A kormány tagjának törvényességi felügyeleti joga és a beszámolási kötelezettség nem elegendő annak biztosítására, hogy a NAT valóban a közérdek érvényesülése érdekében végezze tevékenységét. A jelenlegi strukturális problémák azt eredményezik, hogy a NAT esetében túlságosan koncentrált a döntéshozatali mechanizmus. Az egyes akkreditációs eljárásokban indokolatlanul erős jogosítványokkal rendelkezik az ügyvezető, ami a köztestületi jellegből adódó önkormányzatiság elvének csorbulását jelenti. Mint köztestület, a NAT a tagokból áll, viszont új tag csak az lehet, akinek ezt a NAT az akkreditáló bizottságon mint döntéshozó szerven keresztül biztosítja.

A NAT ügyvezetője dönt az eljárás megindításáról, így a döntéshozatali folyamat megindításáról, ahogy azt Szatmáry Kristóf előterjesztő is említette. Az átalakítás után terveink és reményeink szerint a jelenlegi szervezeti forma helyett egy hatékonyabb és a vállalkozások érdekeit jobban szolgáló szervezet jöhet létre. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi előírások is elsősorban hatósági tevékenységként értelmezik az akkreditációt, a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően valóban indokolt, hogy egy ehhez a tevékenységhez rendelt hatóság lássa el a feladatokat.

Az újonnan létrejövő szervezeti keretek között az akkreditációs eljárások időtartamának csökkenésével és az eljárási díjak mérséklésével lehet a magyar vállalkozók számára hatékonyabbá tenni az akkreditálást.

A magyar vállalkozások versenyképességének alapja a rájuk nehezedő adminisztratív terhek, költségek csökkentése. A szervezeti átalakítás során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a NAT több nemzetközi szervezet tagja is, a NAT teljes jogú tagként képviseli Magyarországot az európai akkreditálási együttműködésben. A NAT teljes jogú tagja továbbá a Nemzetközi Akkreditálási Fórumnak, és részt is vesz természetesen ezek munkájában. A tagsággal járó kötelezettségek és jogok fenntartását, átvételét feltétlenül szükséges a törvényjavaslatban foglalt átmeneti időszakban rendezni. A NAT a szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készíttet, és készít a törvénynek megfelelően a kormány részére, amelyet a nemzetgazdasági miniszternek küld meg.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az előterjesztő, az államtitkár úr, illetve az általam felvázolt célokkal egyetértenek, akkor kérem, hogy támogassák az előttünk fekvő javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő javaslat egy rendeletalkotási jogkörről szól, ami a hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés biztosítására irányul, és egyben az adminisztrációs terheket is csökkentheti.

Az MSZP képviselőjének hallhattuk az ezzel kapcsolatos összeesküvés-elméletét. Természetesen nem erről van szó, és nagyon sajnálom, hogy önök nem támogatják ezt a javaslatot, ugyanis ez a javaslat valójában a lakosságról szól, a megfizethető energiaárakról szól és a korrekt közműdíjakról szól, hiszen ezek a megnövekedett feladatok, amelyek indokolják a rendeletalkotási jogkör kibővítését, pontosan a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer megszervezéséről, illete kiépítéséről szól.

(11.00)

Azt gondolom, hogy a lakosság érdekében terjesztette be ezt a javaslatot a kormányzat, amit a kormánypárti képviselők és azt gondolom, azok a képviselők, akik a lakosság érdekét nézik, kell hogy támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az EU-rendelet 2015. június 16-tól a tagállamokban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, emiatt kerül sor jogharmonizációs céllal a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítására.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló jogszabály 2012-es módosítása mindenképpen fontos, hiszen a javaslatban az EU-rendeletben foglaltak mellett helyet kapnak azon módosítások is, amelyek a törvény megalkotása óta eltelt időszakban a szabályozási környezet megváltozása miatt váltak szükségessé.

(11.10)

A hatékony közpénzfelhasználás érdekében a javaslat ‑ az elektronikus jegyrendszer jövőbeni bevezetésével összefüggésben ‑ kiterjeszti a közösségi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó adatkezelési és adatmegismerési jogot a nemzeti mobilfizetési szervezetre, valamint azon adatok körére, amelyek a közösségi közlekedésben teljesített utazások pontos elszámolásához, valamint az utazási kedvezményre jogosultság ellenőrzéséhez szükségesek.

A közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése érdekében többek között tartalmaz az elektronikus panaszkezeléssel, a vízi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos előírásokat, valamint bevezeti annak lehetőségét, hogy kizárólag a közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően ellátott területen, állami finanszírozás nélkül, piaci alapon, önfenntartó személyszállítási közszolgáltatások legyenek nyújthatóak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Kétperces felszólalásomban Sallai képviselő úr mondataira kívánok reagálni. Ő ugye, azt mondta, hogy a kormánynak az állam átalakításával kapcsolatos törekvései kudarcot vallottak. Azt gondolom, ez nincsen így, éppen az ellenkezője az igaz. Igen-igen fontos pillanata és momentuma egyébként a mai nap, ennek a törvényjavaslatnak a vitája, amelynek címe az, hogy a közigazgatási bürokrácia csökkentésével összefüggő jogszabályok módosítása. De akár az is lehetne a címe, hogy na végre, hogy ez bekövetkezik; a kormánynak van egy jó hozzáállása, vett egy nagy levegőt, és a terepről, a mindennapi életből érkező információk alapján hajlandó megváltoztatni vagy eltörölni az idejétmúlt, életszerűtlen és sokszor buta szabályozást, ami az elmúlt időszakban, az elmúlt évtizedekben Magyarországon kialakult.

Célja ennek a jogszabálynak, amely 110 jogszabályt módosít, hogy az állampolgárok, az ügyfelek számára egyszerűbb és gyorsabb legyen a hatósági ügyintézés. Én három fő pontot szeretnék itt kiemelni, amit rendkívül fontosnak tartok, ha ez megvalósul. Rövidebb eljárási határidőkkel, kevesebb okmánnyal tudnak majd részt venni az ügyintézésben az ügyfelek, a polgárok, és kevesebb személyes jelenlétet igényel majd az elkövetkezendő időszakban az ügyintézés. Az is rendkívül előremutató és fontos döntés, hogy a hatósági eljárások befejezése két hónapon belül meg kell hogy történjen. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, hogy egy statisztikát osszak meg önökkel: 2014-ben több mint 1 millió 300 ezer olyan ügy volt, amelynek ügyintézése 60 napon túl nyúlt. Úgyhogy azt gondolom, ez a szabályozás mindenképpen fontos előrelépés.

Annak szintén örülök, hogy az elektronikus ügyintézést is erősíti ez a jogszabálytervezet. Úgyhogy arra biztatom a kormányt, hogy még több ilyet, legyen még bátrabb, és haladjon előre a továbbiakban is a bürokráciacsökkentés útján. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, illetve annak a módosítása, hiszen ez egy több mint húszéves jogszabály, és mindenképpen már több ponton módosításra szorul. Valójában ezek a módosítások, amiről most tárgyal a Ház, mind-mind jogtechnikai jellegű, tehát az állampolgárok mindennapjait nem érinti, azonban mégis az önkormányzatok és az állam feladatainak ellátása szempontjából fontos kérdéseket szabályoz.

Ahogy államtitkár úr is előterjesztőként említette, három fő témakör köré csoportosulnak ezek a módosítások, ez a zajvédelem, a meteorológia, illetve a levegőtisztaság védelmének a területe.

A zajvédelem kérdéskörében az önkormányzatok tekintetében egyértelműen átláthatóbbá és tisztábbá válnak a jogszabályok, illetve ennek a környezetvédelmi feladatai, hiszen jelenleg szétszórva, elszórva több törvényben kerülnek ezek meghatározásra, és most ez valójában egy jogszabályi egységesítés e tekintetben.

A meteorológia tekintetében az állam által ellátandó feladatokat állapítja meg és pontosítja ez a jogszabály, és ez a módosítás egyáltalán nem szól arról, amiről az LMP-s képviselőtársam az előbb beszélt, amivel kapcsolatban itt riogatott. A meteorológiai adatok természetesen elérhetővé válnak a társadalom egésze számára.

A levegőtisztaság védelme és a zajvédelem tekintetében a kormányzati szervek között fennálló munkamegosztást határozza meg és pontosítja ez a jogszabály.

Én azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassák ezen, elsősorban jogtechnikai jellegű módosításokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Kétperces felszólalásomban az MSZP vezérszónokának kijelentéseire kívánok reagálni.

A hulladékról szóló törvény módosítása valójában az állami holding felállításáról szól, amelynek fő célja a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése, az ellátás biztonsága ‑ ez sosem volt meg teljesen ebben a szektorban ‑, a veszteség kivezetése az önkormányzati rendszerből, hosszú távú cél az egységes színvonalú és fenntartható működésű hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer kialakítása; itt természetesen a közszolgáltatáson van a hangsúly. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy jó és helyes irány, sőt, hamarabb meg kellett volna már tenni ezeket a lépéseket.

Képviselő asszony azt mondta, hogy nem volt egyeztetés e jogszabálytervezet parlament elé kerülését megelőzően. Én ezt egyértelműen cáfolom, hiszen az önkormányzati vezetőkkel több olyan egyeztetés is történt, amelyeken én magam személyesen is részt vettem. Tehát azok a kijelentések, amiket a képviselő asszony mondott, nem fedik a valóságot.

Mi azt mondjuk, hogy ez a rendszer akkor működik, ha egységes az irányítás, egységes a koordináció és a vagyonkezelés. Mindez természetesen úgy történne meg a jövőben, hogy az önkormányzatok megtartanák a feladataikat, elsősorban a rendeletalkotás és a közszolgáltató kiválasztása területén. A koordinációt a nemzeti fejlesztési miniszter látja el, és e jogszabály elfogadása következtében szükséges lesz megalkotni az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervet is. Természetesen ez egy első lépés, egy állomás, hiszen ahhoz, hogy az általunk elérni kívánt cél bekövetkezzen, még további jogszabályok megalkotására lesz szükség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Napirend előt­ti felszólalásomban a Fidesz képviselőcsoportja nevében a felsőoktatás aktuális helyzetéről kívánok önök előtt szólni.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam életében vannak nagy rendszerek, stratégiai fontosságú területek, amelyeket időről időre meg kell frissíteni, hozzá kell igazítani azokat a kor kihívásaihoz. Ilyen terület például az egészségügy vagy az oktatás rendszere. Az nem is volt kérdés, hogy a magyarországi felsőoktatás átalakításra szorul. Szinte mindig is napirenden volt, de mindenki csak dobálta, mint a forró krumplit, márpedig nagy és fontos feladat ez, mert az, hogy valami jól vagy rosszul alakul, itt csak évek múltán derül ki, akkor pedig már sokszor késő. Ezért is volt fontos előrelépés, hogy a kormány vállalta az ezzel járó felelősséget, akár kisebb szakmai konfliktusokat, nehézségeket; és döntéseket hozott, pontosan a már sokszor említett cél érdekében, az új, modern formában létrejövő értékmentés miatt.

Tisztelt Országgyűlés! „Fokozatváltás a felsőoktatásban” ‑ ezt a címet viseli a kormányzat új stratégiája, amely Magyarország számára komoly lehetőségeket kínál. Az anyag szerint a magyar felsőoktatás színvonalát emelni kell, versenyhelyzetet kell teremteni a felsőoktatási rendszeren belül. Hazai és nemzetközi szinten versenyképes tudást kell adni a hallgatóknak, és ehhez meg kell teremteni a feltételrendszert, mindezt természetesen úgy, hogy a munkaerő-piaci és a társadalmi elvárásokhoz ez tudjon igazodni.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek szellemében kellett nekünk is áttekinteni a Heves megyei lehetőségeket. A kitűzött stratégiai célokat szem előtt tartva javasoltuk a két Heves megyei felsőoktatási intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadását. Ez persze, ahogy lenni szokott minden változásnál, nagy hiúsági vihart kavart, de mára, azt gondolom, mindenki belátta, hogy a két intézmény egyesülése a helyes út, ez az út pedig egy erős tudásközpont létrejöttéhez vezethet Egerben, abban a városban, ahol az országban először kezdte meg működését orvosi és jogi kar; abban a városban, ahol Eszterházy Károly 1762-ben líceumot épített abból a célból, hogy a városban egyetem működjön.

Tisztelt Országgyűlés! A szakszerűség fellegvárainak és nem a meddő tudás elefántcsonttornyainak kell lenni az egyetemeknek, főiskoláknak. Ennek én is hangot adtam a főiskola továbbfejlesztését illetően már idén májusban, valamint az Eszterházy Károly Főiskola 242. tanévnyitó ünnepségén szeptemberben. Ezért indítottunk Eszterházy-petíció néven közéleti akciót Heves megyében, hogy a helyben élő polgároknak is meglegyen a lehetőségük arra, hogy személyes hitvallásukkal, aláírásukkal támogatói, részesei legyenek az egyetemmé válásnak. Örömmel jelenthetem, hogy az Eszterházy-petíciót több mint 12 ezren írták alá, ezzel is támogatva az ügy előrehaladását.

Tisztelt Országgyűlés! 2016 nyarától Egerben az önök döntésének köszönhetően alkalmazott tudományok egyeteme jön létre. Köszönet jár érte mindenkinek, aki ezt az Országgyűlésben szavazatával támogatta. Az egyetemi fejlesztés, az új felsőoktatási koncepció és az általa megerősített portfólió, két megyei főiskola összeolvadásának terve, a regionális távlatok megteremtik gyakorlatilag a térség kohézióját, nem pedig a kettéválását. A jellem szilárdsága, az elme nyitottsága egymást szolgálja, és új lehetőségeket teremt. Ez Eger, Gyöngyös, Sárospatak és Jászberény közös sikere.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemmé válás nem pusztán adminisztratív döntés, hanem egy intellektuális előrelépés, ahol a szakok, a karok egymásra találásával, kapcsolódásával a tudásbázis emelkedhet, a szellem érettsége új szintre léphet. Az intellektuális erő ahhoz kell, hogy az emberi lépték és az emberi képességek gazdagodása elé minél kevesebb akadály tornyosuljon, és az ne törhessen meg. Az egri értelmiségképzés a maga környezetével, hagyományával, intellektuális erejével éppen ez ellen a beismerésre nehezen képes és irányt vesztett világ ellen léphet fel és vonulhat hadba. Ez azt is jelenti, hogy az egri küldetéstudat nem szorulhat be a provincialitás hálójába, hanem egyetemes emberi kihívások felé kell fordítsa fürkésző tekintetét.

A Heves megyei felsőoktatás több száz éves múltja, a jelen eredményei, a közéleti üggyé válás, az új felsőoktatási koncepció nyújtotta, a főiskolák összeolvadása miatt megerősödött portfólió, a helyben élő emberek kiállása, az Eszterházy-petíció teremtette meg a reális lehetőségét annak, hogy mára arról beszélhetünk, hogy Eger központtal alkalmazott tudo­mányok egyeteme működhet majd. Köszönet érte Eszterházy Károlynak, a főiskola dolgozóinak, Eger városának, a felsőoktatási kormányzatnak és minden országgyűlési képviselőnek, aki ezt támogatta szavazatával. Köszönet érte. Legyünk büszkék Egerre! (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő anyag egy nagyon fontos előterjesztés, egy nemzetközi megállapodás törvényben történő kihirdetése, amit reményeink szerint minden országgyűlési képviselő, minden frakció tud támogatni itt a Házban.

Azt gondolom, hogy nagyon jó irány a kormánynak az a törekvése, mely szerint erősíteni kívánja az ENSZ-intézmények jelenlétét Magyarországon, valamint azt is erősíteni kívánja, hogy Magyarország a nemzetközi szervezeteknek egy befogadó központjává váljon Európában. Amennyiben ez megvalósul, és az Országgyűlés is támogatni tudja, akkor ez mindenképpen egy komoly siker, komoly siker Magyarország számára és komoly siker az egészségügyi ágazat számára is. Azt gondolom, hogy egy ilyen nemzetközi központ Budapestre jövetele mindenképpen emeli és erősíti Magyarország presztízsét, hiszen ez egy komoly elismerés. Olyan elismerés, amit kaptunk már korábban a menekültügy vagy az élelmezésügy tekintetében, nevezetesen, hogy az Egészségügyi Világszervezet, amely a globális egészségügy irányításával és koordinációjával foglalkozik, ilyen erős stratégiai partnerként számol Magyarországgal és számol Budapesttel.

Úgyhogy szeretnék gratulálni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak és csapatának, hogy tető alá tudták hozni ezt a megállapodást, és azt kívánom, hogy minél több ilyen előterjesztést tárgyaljunk majd az elkövetkező időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kétperces hozzászólásomban az előterjesztő Schiffer András hozzászólására kívánok reagálni. Ahogy miniszter úr is említette, egy szabadkereskedelmi megállapodás mindig lehetőségekkel és adott esetben komoly veszélyekkel járhat; mindenképpen hatással van az abban részt vevő ország egészére és annak a nemzetgazdaságára. Magyarország egyértelműen exportorientált gazdaságban hisz, és a nyitott piacgazdaság irányába mozdulunk el. Az LMP javaslata több kérdést érint, amelyek különböző tárgyalási stádiumban vannak.

Azt gondolom, hogy a kormánypárti álláspont teljesen egységes, szigorú biztonsági garanciák, vala­mint a magyar érdekek szem előtt tartása. A mi álláspontunk az, hogy a nemzeti parlamenteket, ahogy ön is említette, ne lehessen megkerülni, és üzenjünk Brüsszelnek, üzenjünk Washingtonnak, hogy nincsen döntés nélkülünk. Magyarország GMO-men­tessége, amit eddig, azt gondolom, példaértékűen sikerült fenntartani Magyarországon, hiszen itt egy nagyon komoly, alaptörvényi szintű, szigorú szabályozás van, ezt mindenképpen szem előtt kell tartani az elkövetkezendő időszakban is: a környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, GMO-mentesség rendszerének fenntartása és erősítése.

Azt gondolom, hogy az mindenképpen jó, hogy tárgyalunk erről a kérdésről az Országgyűlésben, és én azt javaslom, hogy tartsuk is ezt napirenden folyamatosan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomban az MSZP, illetve a Jobbik vezérszónokának a mondandójára kívánok reagálni.

Az előttünk fekvő jogszabály a foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása. Az Országgyűlés alkalomadtán hajlamos abba a hibába esni, hogy ha egy EU-s irányelv átültetéséről van szó, akkor mint egyfajta formalitásként tekint erre a kérdésre. Azt gondolom, hogy ez hiba, mert ez mindig érdemi kérdés, főleg ha a munka világáról és a munkavállalók helyzetéről van szó.

A módosítás hat törvényt módosít, véleményem szerint ebből a következők legfontosabbak: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a munkavédelem kérdésköre, a munkaügyi ellenőrzés kérdése, valamint a Bérgarancia Alap. Nyilvánvalóan jogharmonizációs céllal történik mindez, az EU-s előírásokat ültetjük át a magyar jogrendbe. Fontosnak tartom azt is, és ezt nyomatékosítom, hogy a munkáltatók konzultálnak a munkavállalókkal a munkahelyi biztonságról és az egészségvédelem kérdésköréről is.

A Jobbik képviselőjének felszólalásában szerepelt az a törekvés, hogy 40 év szolgálat után a férfiak nyugdíjba tudjanak vonulni. Én azt gondolom, hogy ez mind szép és jó, de lenne egy kérdésem: amikor hasonló jellegű szabályozást terjesztett be a kormányzat a nőkkel kapcsolatban, akkor azt önök miért nem támogatták és miért nem szavazták meg az Országgyűlésben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kétperces felszólalásomban az MSZP képviselőcsoportjának felszólására kívánok reagálni, aki előadta itt a Házban a javaslattal kapcsolatos összeesküvés-elméletét. Azt kell mondanom, nincs ebben igaza, bár eléggé színes a fantáziája.

Az előttünk fekvő módosítás a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos, amely egy nagyon fontos folyamat, és amelynek része ez a mostani szabályozás. A fő cél nyilvánvalóan a transzparencia, az, hogy nagyobb mandátuma legyen a felügyeletnek az ellenőrzéssel. Nyilvánvalóan fontos ez, de elhiszem, hogy az önök időszakában nem volt fontos, hiszen ekkor került a magyarok nagy része a devizahiteles csapdába. Tehát az átláthatóság, ami fontos, a versenysemleges működés, valamint az, hogy a hitelezést összességében minél dinamikusabban elő tudjuk mozdítani. Azt gondolom, ezt szolgálja elsősorban ez a mostani módosítás. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. A kormánypártok, a Fidesz és a KDNP azt üzeni Brüsszelnek, azt üzenik az Európai Bizottságnak, hogy a dublini rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha minden tagállam teljes mértékben alkalmazza ezeket az uniós szabályokat. A mi álláspontunk szerint nem az a megoldás, ha új szabályokat al­ko­tunk, hanem az, ha a már meglévő szabályokat al­kalmazzuk és minden egyes tagállammal betartatjuk.

A dublini rendszer megreformálása előtt azonban álláspontunk szerint elsősorban a schengeni szabályokat kell maximálisan érvényesítenünk, a Schengen 2.0 akciótervben foglaltak figyelembevételével. Nyilvánvalóan fő törekvése a tagállamoknak, akik ezt komolyan gondolják, az illegális migráció kiváltó okainak Európai Unión kívüli kezelése. Nem a terheket kell ezzel kapcsolatban újraelosztani, hanem a terheket csökkenteni kell.

Magyarország hamarosan döntést fog hozni ebben a kérdéskörben, erre is felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét, hiszen ősszel várható ebben a kérdéskörben egy népszavazás, amikor is minden magyar állampolgár el tudja majd mondani az ezzel kapcsolatos véleményét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Eger és térsége, valamint az egri borvidék képviselőjeként kértem szót ma napirend után itt az Országgyűlésben. Az egri egy régi történelmi borvidék. Nagyon fontos a térségben élőknek a szőlő és a bor, hiszen több ezren élnek szőlészetből és borászatból. Sok embernek ad munkát a borvidék, családok számára megélhetést.

A borvidék szőlészeivel és borászaival folyamatos párbeszédben állunk, rendszeresen hívjuk őket szakmai fórumokra és egyeztetésekre. A borvidék, talán Magyarország legismertebb bora az egri bikavér, a vörös cuvée-nk, amelyre európai szinten is büszkék lehetünk; európai szinten is, hiszen a borok olimpiájának is nevezett Challenge du Vinen az egri borvidék szerepelt a legjobban, rekordmennyiségű éremmel tértek haza az egri borászok.

Jómagam pár hónappal ezelőtt kezdeményeztem, hogy az egri bikavér kerüljön be a hungari­ku­mok közé. Tettem mindezt azért, mert az egri bikavér megfelel a hungarikumok kritériumának, hiszen a magyarság egyfajta csúcsteljesítményéről van szó. Fon­tos fejlődés, hogy elmondhatjuk, hogy mára min­degyik komoly egri pincészet megalkotta a bikavér fehér párját, az egri csillagot, ami egy fehér cuvée.

Most pénteken Kisvárdán ülésezik majd a Hun­garikum Bizottság. Terveink és reményeink szerint ezen az ülésen a bizottság a nemzeti értéktárba, a Magyar Értéktárba emeli az egri bikavért, ezáltal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítja majd az egri borvidék jeles termékét. Ez azért is fontos, és innen is arra kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák ezt a javaslatot, mert ez nagyon fontos előrelépés lenne számunkra, hiszen a Magyar Értéktárba kerülés, a kiemelkedő nemzeti értékké válás előfeltétele a hungarikummá válásnak, innen már csak egy lépés az, hogy az egri bikavért hungarikummá tudják majd minősíteni.

Én abban bízom, hogy hamarosan erről, tehát a hungarikummá minősítésről is beszámolhatok majd az Országgyűlés nyilvánossága előtt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltban közlekedéstörténeti pillanatot élhettünk meg választókerületemben, Egerben, amikor is átadtuk a város első elektromosautó-töltő pontját. Tettük mindezt azért, mert hiszünk abban, hogy a zöld rendszámos autóké a jövő, közösen kell dolgoznunk azon, hogy a közlekedő autók minél kevesebb káros anyagot bocsássanak ki. Eger városa ezt a lépést saját erőből, városi forrásból valósította meg.

De mi is az országos kép, tisztelt Országgyűlés? Jelenleg mintegy 1300 elektromos autó fut Magyarország útjain. Ambiciózus tervek szerint 2020-ra 3 ezer töltőpont kialakítását reméljük Magyarországon, és mintegy 30 ezer zöld rendszámos autóval számolunk 2020-ra. El kell érni véleményem szerint, hogy hosszú utazási távon is lehessen elektro­mos­autózni hazánkban. Ezen cél elérése érdekében rendkívül fontosnak tartom személy szerint az ösztönzést, nevezetesen például az ingyenes parkolást a zöld rendszámos autóknak.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem az lenne, hogy milyen eszközökkel segíti Magyarország Kormánya az elektromos, a zöld rendszámos autók elterjedését azért, hogy egy tisztább és csendesebb környezetben élhessünk hosszabban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy több mint százezer embert érintő fontos kérdésben kívánok tájékoztatást kérni. December 3-án volt a fogyatékossággal élők világnapja, ilyenkor érdemes számvetést készíteni. Hazánkban, Magyarországon több mint 600 ezer (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) fogyatékos honfitársunk él, mozgásszervi, érzékszervi fogyatékossággal élők vagy éppen értelmi fogyatékosok.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, minden magyar ember egyik fő törekvése, hogy ha akar, tudjon munkát vállalni, ezért kapjon fizetést, amellyel elő tudja segíteni saját maga és családja boldogulását. A fogyatékossággal élők esetében fokozottan kell segíteni a munkába állást, nagyon fontos a szolidaritás. Úgy látom, hogy ezen a területen vannak szép, közös eredmények, például az érdekképviseleti szervezetek támogatása folyamatosan növekszik, ellentétben azzal az időszakkal, amikor a baloldal vezette az országot. Az Erzsébet-programban idén is több mint 4 ezer fogyatékossággal élő honfitársunk jutott igen kedvezményes pihenési lehetőséghez, összességében már több mint 30 ezren tudták igénybe venni ezt a programot. Több mint 2500 honfitársunk lehetőséget kapott és autót vehetett át jelentős állami támogatással és kedvezménnyel, és ez nyilván segíti a munkába járást is. A rehabilitációs kártya szintén egy fontos előrelépés, és szintén segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. 2010-ben 45 ezer megváltozott munkaképességű honfitársunk dolgozott, 2014-ben már 55 ezren tudtak munkába állni, és 2016-ban már 80 ezer ilyen honfitársunk tud dolgozni.

Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen egyéb eszközökkel kívánják segíteni a megváltozott munkaképességűek munkába állását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Örülök, mert látom, hogy önökben megvan az a szemlélet, hogy szem előtt tartják a fogyatékossággal élők érdekeit. Örülök annak is, hogy a Fidesz részéről egy példaértékű magatartást láthatunk, hiszen a fogyatékossággal élőket bevontuk a döntéshozatal minden szintjére, hiszen mind az Európai Parlamentben, mind a Magyar Országgyűlésben, mind pedig a kormányzatban dolgozik fogyatékossággal élő képviselőtársunk.

Arra kérem a kormányt, hogy a jövőben is, az elkövetkezendő időben is tegyenek meg mindent azért, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink minél könnyebben tudjanak munkát vállalni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Eger városának országgyűlési képviselőjeként, egri születésű polgárként kiemelten fontosnak tartom a város fejlődését, fejlesztését, az a célunk, hogy Eger épüljön, szépüljön. Úgy látom, hogy jó helyzetben vagyunk, hiszen mind a terület- és településfejlesztési operatív program, mind a „Modern városok” program az itt élő emberek számára komoly lehetőségeket kínál.

A TOP-os fejlesztésekkel kapcsolatban a város még tavaly decemberben benyújtotta az utolsó támogatási kérelmét is. A „Modern városok” program, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úr írt alá Egerben, és az aláíráson ön is ott volt, miniszter úr, számunkra öt nagy komoly fejlesztési lehetőséget kínál, ebből most egyet emelnék ki, ez pedig az egri vár ügye.

Az egri vár a magyar hazaszeretet, a bátorság és az egész Európáért tett felelősségvállalás szimbóluma; az egri vár, amelyet az Országgyűlés 2015-ben nyilvánított nemzeti emlékhellyé, és amely az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma.

Az elmúlt időszakban több látványos fejlesztés is történt az egri várban az értékőrzés jegyében: megújult, megépült a várfalsétány, és több, korábban nem látogatható rész is elérhető lett a polgárok számára.

(12.30)

Tisztelt Miniszter Úr! Az egri vár fejlesztése, értékeinek megőrzése nemzeti ügy, az a célunk, hogy egy rekonstruált, attrakciókkal teli, országos gyűjtőkörű erőd várja a hazai és külföldi turistákat. Tisztelt Miniszter Úr! Azt kérdezem öntől, hogy milyen eszközökkel segíti Magyarország Kormánya nemzeti ügyünket, az egri vár fejlesztését. Várom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. Amikor 2010-ben az Orbán-kormány megkezdte munkáját, egy romokban levő gyógyszerészhivatással és egy, a szakmára ráerőltetett, fenntarthatatlan gyógyszerellátási modellel találta szemben magát. A szocialisták által örökbe adott patikaliberalizáció a teljes ágazatra súlyos gazdasági, szakmai és morális válságot hozott: veszteséges gyógyszertárak, kifizetetlen számlák a nagykereskedők felé, offshore vállalkozások és gyógyszertárláncok által kereskedelmi egységekké degradált patikák, valamint a hivatásrendi kamara megkerülésével hozott szakmaiatlan döntések sora. Ezen döntések következményeként 2010-ben még úgy tűnt, hogy elérhetetlen cél a gyógyszerészek számára a gazdasági stabilitás és a szakmai megbecsülés visszaszerzése. 2010. március 15-én a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a polgári erők stratégiai megállapodást kötöttek. A „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” címmel megjelent dokumentum 12 pontban foglalta össze a magyar gyógyszerész-társadalommal kapcsolatos legfontosabb feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét esztendőben Magyarország Kormánya és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös erőfeszítéseinek hála elmondhatjuk, hogy az 1950-es államosítás óta először az országban dolgozó 8300 gyógyszerész és 7500 gyógyszerész-asszisztens mára patikájának többségi tulajdonosává vált. Adottak tehát a lehetőségek, hogy a betegek igényeinek megfelelő gyógyszerellátás keretein belül a gyógyszerészek újra a magyar középosztály megbecsült és elismert tagjaivá váljanak. Mára a szakmán belül korábban keletkezett gazdasági válságot lényegében sikerült felszámolni, és elindulhatott a stabilizáció. A gyógyszerészi szakma szakmai kompetenciáinak helyreállítása megkezdődött, a szakmai válság oldódik. A gyógyszerészi szektor elmúlt években elért sikere egyértelműen a szakmával folytatott párbeszédnek, valamint a javaslatok meghallgatásának és elfogadásának volt köszönhető.

Tisztelt Államtitkár Úr! A fentieket figyelembe véve kérdezem önt, hogy mire számíthatnak a közeljövőben a gyógyszerészek Magyarország Kormányától, milyen további intézkedések segítségével kívánják elismerni, segíteni munkájukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen az érdemi válaszát. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt tudtunk erről beszélgetni, hiszen hazánkban több mint 8300 gyógyszerész dolgozik, és több mint 7500 gyógyszerészi asszisztens segíti az ő munkájukat. Éves szinten több mint 60 millió ügyfél-gyógyszerész találkozásra kerül sor.

A legfontosabb eredménynek az elmúlt időszakból én egyértelműen azt tartom, hogy gyógyszerészi tulajdonba kerülhettek a gyógyszertárak és a patikák. Azt gondolom, nagyon fontos lenne, hogy a jövőben is ilyen előremutató programokon dolgozzon a kormányzat, és engedjék meg, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánossága előtt köszönetet mondjak a magyar gyógyszerészeknek és gyógyszerészi asszisztenseknek azért, ahogy nagyon kitartó és felelősségteljes munkájukat nap mint nap végzik. Köszönöm szépen a figyelmet, és a válaszát is elfogadom természetesen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánkban közel 60 ezer rendőr és rendőrségi dolgozó teljesít szolgálatot. Azt gondolom, hogy köszönettel tartozunk nekik, hiszen megvédik a határainkat, és vigyáznak a biztonságunkra. Teszik mindezt hétvégén és ünnepnapokon is, sokszor az életük kockáztatásával. Mindennek meg is van az eredménye, hiszen mind a közbiztonság, mind a közlekedés biztonsága jelentős mértékben javult az elmúlt években.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontosnak tartom, hogy Magyarország Kormánya nemcsak erkölcsileg, szakmailag, hanem anyagilag is megbecsüli a rendőröket és a rendőrségi dolgozókat. Magyarország Kormánya 2015-ben indította el a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljét, amely 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelést jelent a szektorban. Ez már komoly anyagi biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a rendőröknek. Azt is várjuk ettől az intézkedéstől, hogy egyre több fiatal vállalja majd élethivatásul a rendőri pályát.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország jogállam, mindenki elmondhatja a véleményét akár egy tüntetés formájában is, mint ahogy történt az elmúlt időszakban. Engedjék meg, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt köszönetet mondjak a rendőröknek, akik rendkívül szakszerű munkát végeztek ezen alkalmakkor, hiszen egy ilyen megmozdulás mindig rendőri készültséggel is együtt kell hogy járjon.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel nem olyan rég volt a rendőrség napja, engedjék meg, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt még egyszer köszönetet mondjak a rendőröknek és a rendőrségi dolgozóknak, hogy megvédik a határainkat, és hogy megvédik a biztonságunkat. Azt szeretném kérdezni állam­titkár úrtól, hogy az elkövetkezendő időszakban mivel kívánják segíteni a rendőri, rendvédelmi életpályát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Alapvetésem, hogy a legfontosabb napirendi pont az Országgyűlésben a költségvetés, hiszen szinte mindent meghatároz a következő esztendőre. Azt is el kell hogy mondjam, hogy a magyar állam életében, Magyarország működésében egy nagyon fontos és előremutató lépés volt az, hogy előrehoztuk a költségvetés tárgyalását az év utolsó napjairól, az év végéről év közepére, hiszen ez jelentős mértékben megkönnyíti és kiszámíthatóbbá teszi az emberek és a települések, önkormányzatok életét, hiszen idejekorán láthatják, hogy mi az, amire számíthatnak a következő esztendőben.

A felszólalásomban fontos társadalmi csoportokat érintő költségvetési támogatásokról kívánok be­szélni. A mostani költségvetés, kimondhatjuk egyértelműen ‑ költségvetés-tervezet, előterjesztés ‑, a mun­kából élő emberek költségvetése lesz majd, hiszen ennek fókuszában az adócsökkentés, a béremelés, illetve a munkahelyteremtés áll.

Azt gondolom, hogy pártállástól függetlenül mindannyian fontosnak tartjuk a közbiztonságot, hazánk közbiztonságát. Az elmúlt években sokkal biztonságosabb lett hazánk, Magyarország, köszönhető ez nagymértékben a rendőrségnek és a rendőröknek, a rendőrségi dolgozóknak. Elmondhatjuk, hogy 2010 óta a rendőrség szervezetileg jóval erősebb és fejlettebb lett, mint volt a 2010-es esztendőben. Köszönettel tartozunk a rendőröknek és a rendőrségi dolgozóknak azért, hogy védik a határainkat és védik a biztonságunkat.

Nagyon fontos, hogy ezen erkölcsi elismerés mellett anyagilag is megbecsüli őket Magyarország Kormánya, és ez szintén része a mostani költségvetés-tervezetnek, hiszen a rendészeti dolgozóknak egy életpályamodellt vezetett be a kormány. Három év alatt átlagosan 50 százalékos béremeléssel számolhatnak. Azt gondolom, hogy rendkívül fontos és előremutató ez a rendészeti életpályamodell, hiszen ez már ad egy komoly anyagi biztonságot a rendőrségi dolgozóknak, a rendőröknek. Azt is várjuk ettől az intézkedéstől, hogy terveink és reményeink szerint egyre több fiatal választja élethivatásának a rendőri pályát.

Beszéljünk egy kicsit az egészségügyről is, ami rendkívül nehéz terület. Azt gondolom, hogy az oktatás és az egészségügy az a két terület és nagy rendszer, ahol egy állam, bármelyik állam vagy bármelyik önkormányzat a legnehezebben tudja megadni a helyes válaszokat a szektorból fölmerülő kérdésekre. De elmondhatjuk az egészségügy esetében is, hogy idén 325 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint az utolsó szocialista kormányzat által beterjesztett költségvetésben volt erre a területre.

Az ápolók esetében 65 százalékos béremelés várható. Azt gondolom, hogy ez szintén egy nagyon fontos előrelépés, hiszen az ápolók több mint 70 ezren vannak, felelősségteljes és embert próbáló munkájukat végzik nap mint nap, hétvégén és ünnepnapokon is. Ez a 65 százalékos béremelés, amely több év alatt valósul meg, egy nagyon régi adósság és rég várt előrelépés ebből a szektorból.

Mindannyian köszönettel tartozunk szüleinknek és nagyszüleinknek, hogy itt lehetünk. Igen, a nyugdíjasokról van szó elsősorban. Ők több mint két­mil­lióan vannak. Elmondhatjuk azt is, hogy 2010-2016 között a nyugdíjak átlagosan 23 százalékkal nőttek, a vásárlóerejük pedig több mint 10 százalékkal javult. Soltész államtitkár úr is említette, hogy lehetőség nyílik arra is, hogy még ebben az esztendőben, novemberben a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot kapjanak, illetve kaphassanak. Arra is fölhívnám a figyelmet, hogy a szocialista kormányok alatt nem volt ilyen, sőt ők inkább elvették tőlük a 13. havi nyugdíjukat.

A szolidaritást is rendkívül fontosnak gondoljuk és tartjuk. Azt gondolom, hogy fogyatékossággal élő embertársaink is, akik több mint 600 ezren vannak Magyarországon, jelentős anyagi segítségre és támogatásra számíthatnak ebből a költségvetésből, hiszen elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek támogatása.

(9.40)

Már több mint 80 ezer megváltozott munkaképességű honfitársunk dolgozik az országban, és a következő esztendőben is folytatódik majd az költségvetési tervezet szerint az „Autó plusz” program, amely kerekes székesek, mozgáskorlátozottak számára könnyíti meg a közlekedést.

Ha a családok területét nézzük és vizsgáljuk meg ebben a költségvetési tervezetben, akkor elmondhatjuk azt is, hogy 2010 óta kétszeresére nőtt a családokra fordított összeg, az ő támogatásuk. A gyedre 176 százalékkal többet kíván fordítani ez a költségvetés, mint a 2010-es költségvetés tette. Soltész államtitkár úr beszélt az ingyenes és kedvezményes étkezésről az iskolákban, ami szintén egy egyedülálló dolog, legalábbis a múlt időszakaihoz képest mindenképpen.

Felszólalásom végén engedjék meg, hogy még egy területet kiemeljek, ez pedig az állatvédelem területe és kérdésköre. Az idei, tehát a 2017-es költségvetés volt az első, ahol önálló, nevesített költségvetési sorként szerepelt az állatvédelem, ez korábban sosem volt így. Nyilván ennek szimbolikus jelentősége van, hogy egy meghatározott összeggel külön sor az állatvédelem része Magyarország költségvetésének. Így van ez ebben a tervezetben is, sőt még nő is az állatvédelemre külön soron fordított összeg.

Összességében elmondható, hogy ez egy előremutató költségvetés, azoknak szól, akik dolgoznak, akik munkából élnek; ez a költségvetés az adócsökkentésről, a béremelésről és a munkahelyteremtésről szól. Ezért azt kérem mindenkitől, hogy fontolja meg ennek a támogatását, és szavazzon majd igennel. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces hozzászólásomban Schmuck Erzsébet és Bárándy Gergely képviselőtársaim felszólalására kívánok reagálni az állatvédelemmel kapcsolatban, ugyanis én az előző felszólalásomban említettem ezt a témakört, és az volt az alapállításom, hogy a 2017-es az első esztendő, amikor az állatvédelem külön soron szerepel a költségvetésben.

Nyilván ez egy szimbolikus üzenet, hogy a költségvetés készítői, elfogadói gondolnak az állatokra, illetve az állatvédőkre, de természetesen nemcsak ennyi összeget fordít Magyarország Kormánya az állat­védelemre, hanem több milliárd forintot, ezt szeretném hangsúlyozni itt az Országgyűlésben; több milliárd forintot fordítunk állatvédelemre, illetve ter­mészetvédelemre.

Az állatvédő szervezetekkel pedig folyamatos a kapcsolat és a párbeszéd, folyamatosan konzultálunk velük, sőt az elkövetkezendő időszakban Magyarország Kormánya egy külön állatvédelmi konzultációt fog elindítani, amelyben kikéri majd az állatvédő szervezetek, illetve minden, az állatokat tisztelő ember véleményét. Fontos kérdésekben fogja tehát a kormány indítani ezt az állatvédelmi konzultációt az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm szépen a figyelmüket.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót és a lehetőséget. A napirendi pontok után egy fontos, országos jelentőségű, a Heves megyei, egri, Eger környéki emberek életét jelentős mértékben érintő kérdésben kértem szót. Egy régi terv, egy régi álom elérhetővé válásáról kívánok szólni, nem más ez, mint az Egert a fővárossal, Budapesttel összekötő, Egert az autópályával összekötő M25-ös út kérdése. A Heves megyei, egri embereket régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Az M25-ös utat eddig számtalanszor megígérték, de sok előrehaladás nem történt. Az összekötő út megléte igen fontos, hiszen jelentősen, akár 15-20 perccel is rövidítheti a Budapest-Eger, Eger-Budapest távolságot (sic!), nem is beszélve az utazás biztonságáról és minőségéről, a környező települések tehermentesítéséről.

Tisztelt Országgyűlés! Eger városa a belföldi és a külföldi turisták egyik leglátogatottabb és legkedveltebb helyszíne. Van is mire büszkének lennünk, hiszen például az egri vár az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma, van bazilikánk, líceumunk, sok történelmi látnivaló, kiváló borok, gyógyító vizek. Az M25-ös, Egert az autópályával összekötő útról papírunk is van, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke írta alá a „Modern városok” program keretében, a korábbi kétszer egysávos út helyett kétszer kétsávos épül majd meg. Az ezzel kapcsolatos kiírások, előkészületek nagyrészt már meg is történtek. Időközben a Jobbik egyik országgyűlési képviselője az M25-ös út újratervezését javasolta, amely javaslat hosszú évekkel meghosszabbítaná a beruházást. Ha valaki segíteni nem tud, legalább ne ártson! ‑ mond­ják az egriek.

„M25 MOST” néven internetes petíció indult a városban abból a célból, hogy az eredeti tervet, ne a nagy időbeli csúszást okozó jobbikos javaslatot támogassák a helyiek. Eddig több mint 2 ezren töltötték ki ezt a petíciót, és hitet tettek amellett, hogy az eredeti tervek és az eredeti időtáv szerint valósuljon meg a beruházás.

Eger pillanatai drágák, az M25-ös útnak az eredeti tervek szerint, az eredeti ütemezéssel kell megvalósulnia, hiszen ez az a megoldás, amely minden egri és Eger környéki ember számára jó, és utat nyit a fejlődésnek és az előrehaladásnak. Én bízom benne, hogy hamarosan sor kerülhet az alapkőletételre és a beruházás hivatalos indítására is. Köszönöm szépen a figyelmüket.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Napirend előtti felszólalásomban a ma­gyar polgárőrökről és az őket tömörítő Országos Polgárőr Szövetségről kívánok szólni. Ma ha­zánk­ban, Magyarországon több mint 60 ezer honfi­tár­sunk szolgál polgárőrként. Ők azok, akik önkéntesen, szabadidejük terhére őrzik, vigyázzák a falvakban és a városokban élő családok biztonságát. Köszönet illeti ezért őket.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke fogalmazott úgy a közelmúltban, hogy a polgárőrség aranykorát éli. Ez igaz, hiszen 2010 óta több olyan döntés született, amely meg­erősítette a polgárőröket. 2012-ben lépett hatályba a polgárőrségről szóló törvény, a köztestületté minő­sí­tés pedig megfelelő rangot ad az irányító tevékeny­séghez. Soha ekkora költségvetési támogatást nem kapott az Országos Polgárőr Szövetség, nem is be­szélve az infrastrukturális segítségről és támo­ga­tásról, gondolok itt ruházatra, felszerelésre, illetve gépjárművekre.

Tisztelt Országgyűlés! Nézzünk meg néhány ér­de­kes adatot a polgárőrségről. Jelenleg 2074 pol­gár­őr-egyesület működik, 61 ezer taggal. Csak a tavalyi évben 5 ezerrel nőtt a polgárőrök száma. Előre­mutató, hogy 2015-től lehetőség van ifjú polgárőrök belépésére is. Ma már 1100 14-18 éves tagja van a szervezetnek. A polgárőrök 2016-ban 9 millió mun­ka­órát, szolgálati órát teljesítettek, egy polgárőr 150-160-at évente. Köszönet érte.

Meg kell köszönnünk a polgárőröknek azt is, hogy részt vesznek az illegális migrációval kap­cso­la­tos határvédelemben, együttműködve a rendőséggel és a honvédséggel. Megalakult a polgárőrség ha­tár­védelmi tagozata 55 egyesülettel és 1200 polgárőrrel. Magyarország határait minden körülmények között meg kell védenünk, ebben feladat hárul a pol­gár­őrökre is. A polgárőrök nagyon büszkék a lovas tago­zatra, amely 800 lóval és 900 lovassal a külterületek ellenőrzésében és az országhatár védelmében vesz részt. Összességében elmondhatjuk, hogy a rend­szerváltoztatás óta nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság, mint napjainkban. Magyarország, azt is lehet mondani, hogy a béke szigete, és ez múlik a polgárőrökön is.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy kö­szönetet mondjak a Belügyminisztériumnak és sze­mély szerint Pintér Sándor miniszter úrnak, illetve államtitkár úrnak, mert tudom, hogy szívükön viselik a polgárőrség és a polgárőrök sorsát. Arra kérem a kormányt, hogy tekintsünk stratégiai partnerként az Országos Polgárőr Szövetségre, a polgárőrökre, és ké­rem a kormánytól azt is, hogy kössön egy stra­tégiai együttműködési megállapodást az Országos Polgárőr Szövetséggel, hiszen a célok közösek: az ország polgárainak védelme.

(9.50)

Engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak több mint 60 ezer polgárőrnek, hogy őrzik, vigyázzák a magyar családok biztonságát. Köszönetet szeretnék mondani a polgárőrök családtagjainak is, hozzátartozóinak, hogy elengedik őket szabadidejükben, hogy vigyázzanak településeinkre. Eredményes munkát kívánok az elkövetkezendő időszakban is a polgárőrségnek, a polgárőröknek. Azt kívánom, hogy törekvéseiket koronázza siker. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

NYITRAI ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Azt kell mondjam, pont jó ritmusban tárgyalja a Ház ezt a javaslatot, hiszen október 1-jén, múlt vasárnap volt az idősek világnapja, tegnap beszéltünk is erről itt a Ház falai között. Hazánkban több mint 2 millió nyugdíjas- és időskorú honfitársunk van. Tisztelettel és köszönettel tartozunk nekik.

Ha már napirendre került ez a mostani javaslat, akkor azt gondolom, mindenképpen érdemes beszél­ni róla, számba venni és áttekinteni azt, hogy az elmúlt időszakban, mondjuk, 2010 óta milyen közös eredményeink vannak az időskorúakkal kapcsolatban.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP 2010-ben szövetséget kötött a nyugdíjasokkal. Azt mond­tuk, hogy történjen bármi az országon belül vagy kívül, minden körülmények között meg fogjuk őriz­ni a nyugdíjak vásárlóértékét, merthogy a világ akkor megy jó irányba, ha egy nyugdíjas ugyanabból az összegből nem kevesebb, hanem több terméket, árut tud betenni a kosarába. Ezt eddig sikerül is tartanunk, és én azt gondolom, hogy ez a jövőben is így lesz.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt hét évben egy sor olyan döntés született egyébként, amely az időskorú honfitársaink, a nyugdíjasok mindennapjait pozitív módon érinti. Elég, ha csak a rezsicsökkentésre gondolunk; az energiaárak letörése egy magyar nyugdíjasnak éves szinten átlagosan 100 ezer forintos megtakarítást jelent, amit korábban, a rezsicsökkentés előtt számlák formájában befizetett a szolgáltatóknak. Ezt most vagy a saját maga boldogulására, vagy a gyermekei és az unokái megsegítésére tudja fordítani. De ugyanilyen fontos döntés, ami a nyugdíjasokat pozitív módon érinti, a legfontosabb élelmiszerek áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése; a baromfi, a tej, a sertéshús és majd a hal is ebbe a sorba fog emelkedni. (Dr. Szakács László: A törvénytervezetről is szó lesz a jövőben?) Az elmúlt időszakban több mint ezer gyógyszer ára csökkent jelentős mértékben, ebből 80 gyógyszer ára 50 százalékára, tehát több mint a felére esett vissza. Értelemszerűen sok gyógyszerrel élhetnek adott esetben a nyugdíjasok.

Hét év alatt 23 százalékos nyugdíjemelés következett be, és a képviselőtársaink által elfogadott következő évi költségvetés, a 2018. évi költségvetés már tartalmazza a nyugdíjprémium intézményét, amely 32 milliárd forintot jelent, és amelynek az alapfilozófiája az, hogy ha a közös erőfeszítéseinknek köszönhetően az ország jobban teljesít, a magyar gazdaság jobban teljesít, akkor ennek miért ne lehetnének a nyertesei a nyugdíjasok. Amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százalék fölött lesz, erre egyébként jó esély, jó remény van, akkor ezt a nyugdíjprémiumot megkaphatják majd a nyugdíjas honfitársaink.

És a nyugdíjas-szövetkezetek alapfilozófiája szin­tén az, amely döntést az Országgyűlés nyáron hozta meg, hogy az iskolaszövetkezetek, a diákszövetkezetek mintájára azon nyugdíjasok, akik a nyugdíjuk mellett éreznek erőt, energiát, kedvet arra, hogy dolgozzanak, nyugdíjas-szövetkezeteket alakíthatnak, és ilyen módon kiegészítő forrásra, pénzügyi bevételre tehetnek szert. Hangsúlyozom, hogy ez a munka nyilvánvalóan egy lehetőség, egy önkéntes dolog; aki kedvet és energiát érez, az alapíthat ilyet vagy léphet be ilyen nyugdíjas-szervezetbe.

Azt gondolom, ráadásul ez egy jó példa a generációk közötti együttműködésre és összefogásra, hiszen ezen nyugdíjasoknál egy élet emberi és szakmai tapasztalata áll rendelkezésre, amit át tudnak adni a fiatalabbaknak. Mára elmondható, hogy szinte minden megyében megalakultak ezek a nyugdíjas-szervezetek, legalább egy nyugdíjas-szövetkezet már mindegyik megyében van, tehát országos lefe­dett­ségűvé vált, de szerintem közösen kell népszerűsítenünk ezt a lehetőséget. Minden képviselőtársamat arra kérem, hogy népszerűsítse, reklámozza a nyugdíjas-szövetkezetek lehetőségét, hiszen ez mindenki számára egy jó lehetőség. A nyugdíjasok dolgozni tudnak, társaságban vannak.

 

 (10.40)

 

Az egyébként nagyon kedvező szabályozási környezetben megkeresett tiszteletdíjukat oda tudják adni az unokáknak, gyerekeknek, hiszen azt fontos hangsúlyozni, hogy csupán egy 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség van ez esetben, semmi egyéb más járulékfizetési kötelezettsége nincs a dolgozó nyugdíjasnak.

És ami a mai konkrét javaslatunk, az pedig valójában egy jó példája annak, hogy ha valamire nem figyelünk oda, mondjuk, az alapjogszabály megalkotásánál, de közben az felszínre kerül, például egy konzultáció folyamán - mint ahogy Bencsik János képviselőtársamat megkeresték az érintett bányászok -, akkor nem vagyunk restek korrigálni azt a jogszabályt, amit együtt fogadtunk el, és például rájuk nem gondoltunk valami rejtélyes oknál fogva, holott több ezren vannak, és ők is nyilvánvalóan megérdemlik annak a lehetőségét, hogy nyugdíjas-szövetkezetben tudjanak dolgozni az elkövetkezendő időszakban. Úgyhogy a Fidesz-frakció nevében azt tudom mondani, hogy támogatjuk ezt a javaslatot, és a többi képviselőtársamat és frakciót is arra kérem, hogy támogassa ezt a javaslatot; segítsünk annak a több ezer embernek, akit érint ez a kérdés, és tegyük lehetővé, hogy ők is részt tudjanak venni, és nyugdíjuk, járadékuk mellett tudjanak dolgozni nyugdíjas-szövetkezetekben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót és a lehetőséget. Napirend előtti felszólalásom különös aktualitását az adja, hogy ma, november 14-én van a diabétesz világnap, a mai nap a cukorbeteg honfitársainkról, a rájuk fordított figyelemről, a velük való együttélésről, együttérzésről és a nekik nyújtott segítségről szól. Természetesen szól arról is a mai nap, hogy milyen ma cukorbetegként élni Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos tudnunk, hogy ha cukorbetegekről beszélünk, akkor egy igen nagy társadalmi csoportról szólunk. Hazánkban, Magyarországon, több mint 770 ezer honfitársunk szenved ismert cukorbetegségben. A hozzáértő szakemberek szerint azonban a cukorbetegek tényleges száma ennél jóval nagyobb, több mint 1 millió 200 ezer, hiszen sajnos sokan nem vesznek részt rendszeres kezelésen, vagy pedig még nem is tudnak róla, hogy ebben a betegségben szenvednek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt bizonyára tudják, a cukorbetegségnek két fajtája van, 1-es és 2-es típusra osztható anyagcsere-betegség. Míg az 1-es típus veleszületett és gyógyíthatatlan, addig a 2-es típus kialakulásában nagyobb jelentősége van az életmódbeli tényezőknek, kiemelten a nem megfelelő táplálkozásnak és a testmozgás hiányának. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek többen, a betegek 90 százalékánál az életmód miatt alakul ki a cukorbetegség. Éppen ezért nagyon előremutatónak tartom, hogy Magyarország Kormánya több intézkedést is bevezetett az egészséges életmód és táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás érdekében.

A mindennapos testnevelés az iskolákban ‑ mondjuk el, hogy már több mint egymillió gyer­mek sportol naponta ‑ jelentős mértékben csökkenti a következő nemzedékek cukorbetegségét, mindemellett a kormány elkötelezett a tornaterem-építési és tanuszoda-fejlesztési beruházások mellett. Azt is el kívánom mondani, hogy 2015-ben életbe lépett az új közétkeztetési rendelet, amelynek köszönhetően az iskolai menzákon csökkent a só-, zsír- és cukorhasználat.

Tisztelt Országgyűlés! Évente több mint 600 ezer honfitársunk vált ki valamilyen cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszert, amelyek árához az állam társadalombiztosítási támogatást nyújt. Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt években közös munkával nagyon sokat léptünk előre a cukorbetegséggel kapcsolatban, de ugyanakkor én azt is kimondom, hogy sok még az előttünk álló tennivaló. Pont azért, hogy élethelyzetüket, problémáikat még jobban megismerjük, egy konzultációt kezdeményezünk a magyarországi cukorbeteg-szer­ve­zetekkel.

(9.50)

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg nekem, hogy most, a diabétesz világnapon itt, a Magyar Országgyűlésben köszönjem meg azon civil szervezeteknek ‑ (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) és önöktől is egy kis figyelmet kérjek ‑, valamint vezetőiknek a munkát, akik kiemelkedően sokat tesznek azért, hogy itt Magyarországon a cukorbetegeknek jobb legyen. Külön köszönet illeti a Magyar Diabetes Társaságtól Kempler Pétert, az Egy Csepp Figyelem Alapítványtól Erős Antóniát, a Cukorbetegek Budapesti Egyesületétől Füzesi Brigittát, a Bátor Tábor Alapítványtól Nagy Abonyi Tímeát és a szemléletformáló képzésben élen járó ELTE Tanító- és Óvóképző Karának oktatóját, Zsoffay Klára adjunktust.

Tisztelt Országgyűlés! A diabétesz világnapon azt tanácsolom mindenkinek, hogy vegyen részt a szűrővizsgálatokon, és tisztelje a cukorbetegeket, értse meg élethelyzetüket, a kormánytól pedig azt kérem, hogy továbbra is tegyen meg mindent azért, hogy könnyebb legyen Magyarországon cukorbetegként élni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)