Készült: 2024.03.29.06:48:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2020.11.17.), 30. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 20:20


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatok szabályozási tárgykörüket tekintve alapvetően hasonlók, ami indokolta együttes általános vitájukat. Mindkét javaslat rendelkezik állami vagyontárgyak ingyenes átadásáról, melyek közül egyesek a nemzeti vagyonról szóló törvénytől eltérő rendelkezéseket is tartalmaznak. Ezek elfogadása minősített többséget igényel.

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyrészt, hogy állami tulajdonú ingóságokat adjon át ingyenesen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft., valamint a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. részére, másrészt hogy lehetővé tegye állami tulajdonú ingóságok átadását a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel kötött használati megállapodások alapján használó természetes személyek részére, valamint biztosítsa állami tulajdonú ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adását a Ménesbirtok Zrt. részére. A törvényben szereplő ingóságok más közfeladat ellátásához nem szükségesek, azok térítésmentes átadására az MNF Nonprofit Kft., a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség igénylése alapján sor kerülhet.

Az ingóságok ingyenes tulajdonba adása a két cég ének- és zenekultúrával kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése, illetve a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodást kötő személyek életminőségének javítása és digitális térbe történő integrálásának elősegítése érdekében szükséges. Egyes ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adása pedig a Ménesbirtok Zrt. kulturális, örökségvédelmi, oktatási és szakképzési közfeladatai ellátásának elősegítése céljából szükséges.

A tulajdoni viszonyok rendszerváltás időszakában történő átalakítása keretében az önkormányzatok működéséhez szükséges vagyon biztosítása céljából állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adására került sor, azonban e folyamatok lezárásaként az ingatlan-nyilvántartásban a vagyonátadó döntések nem vagy nem teljeskörűen kerültek átvezetésre. A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény szabályai kizárják az osztott tulajdon létesítését az állam és egy önkormányzat között is, amely szabály megakadályozza a valós állapotoknak megfelelő ingatlan-nyilvántartási rendezést. A jelen módosítás szűk körben megengedi az állam és önkormányzat között az osztott tulajdon létesítését elsősorban a terek, parkok és közkertek tekintetében, azzal, hogy kizárólagos nemzetivagyon-védelmi szintje ebben az esetben sem sérülhet.

A módosítás érinti a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletét, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek körét. A módosítással a soproni Esterházy-palota ismét megszerzi a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon minősítést, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja pedig kikerül a mellékletből egyéb állami célú hasznosítás érdekében. Ez utóbbi ingatlanok tekintetében az állam javára örök időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom kerül feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a megfelelő állami vagyongazdálkodási keretek biztosítása érdekében megteremti az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett részesedéssel, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletek végrehajtási feltételeit. A törvényjavaslat kivételszabályt állapít meg az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részesedésszerzéssel, részesedés megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköre vonatkozásában. Azoknak az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságoknak, amelyek üzletszerűen foglalkoznak fejlesztési célú tőkefinanszírozással, egyéb társaságokhoz képest lényegesen több alkalommal kell döntést hozniuk gazdálkodó szervezet alapításában való részvételről, egyéb módon történő részesedésszerzésről, illetve a részesedés átruházásáról. Az ilyen típusú ügyek e társaságok esetében a normál üzletmenet részét képezik, ezért indokolt, hogy a döntéseket időigényességük miatt a legfőbb szerv helyett a társaság ügyvezetése hozza meg, tekintettel arra, hogy a tőkebefektetés esetében gyors döntések szükségesek.

A közép-európai régió egyes műemléki vagy műemlékvédelemben nem részesülő, de kiemelt értékkel rendelkező és magyar vonatkozása szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró épületek megőrzésére irányuló tevékenység előmozdítása érdekében létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvényt az alapítványi vagyonjuttatás végrehajtása során felmerült körülmények miatt indokolt módosítani, illetve az átadásra kerülő vagyonelemek tekintetében pontosítani.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyfelől a Máltai Szeretetszolgálat szociális feladatai ellátásának elősegítése érdekében az állami tulajdonú ingatlanok ingyenesen történő biztosítása a Máltai Szeretetszolgálat részére. A törvényben szereplő ingatlanok közfeladat ellátásához nem szükségesek, azok térítésmentes átadására a Máltai Szeretetszolgálat igénylése alapján kerül sor. A szeretetszolgálat olyan ingatlanfejlesztést kíván a területen végrehajtani, amely a szervezet közszolgálati és szociális feladatai hatékonyabb ellátását, valamint az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatási feltételeinek biztosítását szolgálja.

Mérsékelt, de a gyakorlat szempontjából mégis fontos módosítás, hogy a törvényjavaslat biztosítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból folyósított támogatásokra vonatkozóan ne csak támogatási szerződést lehessen kötni, hanem azokról az államháztartásról szóló törvény által biztosított kereteken belül a jövőben támogatói okirat is kiadható legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban sor kerül a sportról szóló törvény mellékletének módosítására is. Ennek célja, hogy a törvényjavaslatban meghatározott állami tulajdonú ingatlanok olyan, nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi sportegyesületek vagyonkezelésébe kerüljenek, mint az Újpesti Torna Egylet, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sportegyesület, valamint a Budapesti Vasutas Sport Club Zugló Közhasznú Egyesület. Az ingatlanok vagyonkezelésbe adása elősegíti az egyesületek sportfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok elérését, a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport fejlesztését.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az állami vagyonról szóló törvénynek az állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosijog-gyakorlói kijelölésével, az állami vagyon értékesítésével, illetve ingyenes átruházásával összefüggő rendelkezéseit is módosítja, pontosítja. A tulajdonosijog-gyakorlói kijelölés módosítása, kiegészítése igazodik a társasági portfólió változásaihoz, míg az állami vagyon értékesítésével kapcsolatos módosításokat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint az elmúlt időszakban az állami vagyont érintő, de nem az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó módosítások összehangolása teszi szükségessé.

A javaslat keretei között benyújtott törvényjavaslat, amely a kormány szándékát tükrözve a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve az állami tulajdonú víziközmű-rendszerek feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként, egységes ágazatszakmai alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, továbbá elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és a víziközmű-elemek gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán.

(11.00)

A törvényjavaslat a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében lehetővé teszi, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben pénzügyi intézmények is nyújthassák mindazokat a szolgáltatásokat, és elérhetővé tehessék azokat a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmi árukat, amelyek a Magyar Posta Zrt. által üzemeltetett nagyvárosi postákon is megtalálhatóak. Az áruk köre a kistelepülésen élők által elvárt és széles körben igénybe vett szolgáltatás- és termékkörre szorítkozik. Ez a módosítás azt a pilotprogramot segíti, melynek célja, hogy a takarékok és a posták közösen is működtethetők legyenek.

A javaslat értelmében ismételten a Magyar Posta Zrt. kerül kijelölésre mint egyetemes postai szolgáltató. Ez biztosítja 2021. január 1-jétől az egyetemes postai szolgáltatásnak az ország egész területén, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a minden felhasználó számára meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében való rendelkezésre állást.

Tisztelt Ház! A javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy az egészségügyi szolgáltatók beszerzéseinek központosítását szolgáló folyamat részeként a tényleges beszerzési feladatot ellátó, a megyei konszolidáció során állami tulajdonba került egészségügyi szolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kerül tulajdonosijog-gyakorlóként kijelölésre.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakon túlmenően a törvényjavaslat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításáról is rendelkezik. Célja, hogy bővüljön a turizmustörvényben szereplő állami feladatok ellátásába bevonható, állami tulajdonú gazdasági társaságok köre a turizmusért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló társaságokkal.

A turisztikai tárhelyszolgáltatásban adattovábbításra kötelezett szálláshely-szolgáltatók munkáját alapjaiban befolyásolta a Covid-19-járvány. Indokolt és szükséges a határidők tekintetében olyan módosításokat végrehajtani, amelyek a járvány miatt kialakult helyzet kedvezőtlen hatásait a szálláshely-szolgáltatók esetében megnyugtatóan rendezik, biztosítva számukra a módosított határidők pontos betartását és a jogkövető magatartás lehetőségét.

Ugyancsak a vagyongazdálkodási és turisztikai kérdésekhez kapcsolódik a 2020. évi dubaji világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény módosítása.

A gyorsaságimotoros-világbajnokságok szervezésének kormányzati támogatása alapján a Kelet-magyarországi Versenypálya Kft. gyorsaságimotoros-világbajnokság pályalétesítéséhez kiemelt jelentőségű beruházásokat hajt végre. A kiemelt beruházások során a rendelkezésre álló rövid időn belül magas színvonalú, jelentős fejlesztések szükségesek, melyek határidőre történő megvalósítását segítik elő a törvényjavaslatban szereplő rendelkezések.

Tisztelt Ház! Mindkét törvényjavaslatban szerepelnek rendelkezések, és a törvényjavaslatok jelentős részét képezik a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításai és ehhez kapcsolódóan a vasúti, bányászati, vízgazdálkodási, személyszállítás-szolgáltatási, szerencsejáték-szervezési és dohánykereskedelmi ágazati törvények koncesszióhoz kapcsolódó rendelkezései.

A klasszikus koncesszió lényege, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységének minősülő tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós eljárás lefolytatásával, koncessziós szerződés keretében időlegesen, legfeljebb 35 évre visszterhes szerződésben a koncessziós jogosult részére átengedheti.

A koncesszióról szóló törvény 1991. májusi hatálybalépése óta közel harminc év telt el, ez idő alatt a hazai gazdasági és társadalmi viszonyok jelentősen megváltoztak. Az állam és a magánszféra részéről is hosszú távú elköteleződést igénylő, nagy volumenű koncessziós struktúrák alkalmazása a nemzetgazdaság hatékony és eredményes működtetése terén nemzetközi kitekintésben is növekvő tendenciát mutat. A nemzetközi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben az államok koncessziós aktivitása megnövekedett. A koncessziós törvény módosításának célja olyan áttekinthető, gyors és hatékony koncessziós eljárási rendszer létrehozása, amely a nemzetközi tendenciáknak is megfelel.

A módosítás lényegi eleme a koncessziós hatáskör megosztása az ágazati miniszter és a külön kormányrendeletben kijelölt miniszter között. A hatáskörmegosztási szabályok alapján a koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárások lefolytatása és a koncessziós szerződés megkötése a kormányrendeletben kijelölt miniszter hatáskörébe kerül. A kijelölt miniszter munkáját a koncessziós eljárások előkészítésében, lefolytatásában, a koncessziós szerződések megkötésében a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv segíti.

A koncessziós jogviszony szakmai gondozása, a koncessziós szerződés nemzeti vagyongazdálkodási elvének megfelelő végrehajtása továbbra is az ágazati minisztereknél marad. A törvényjavaslat alapján a koncessziós eljárásban javaslattevő jogkörrel rendelkező bírálóbizottság biztosítja az ágazati szakmai, nemzeti vagyongazdálkodási és államháztartási érdekek érvényesülését.

A koncesszióról szóló törvény új rendelkezése a jogszabályváltozási klauzula, amely ismert a magyar koncessziósjog-gyakorlatban, például az autópálya-koncessziós szerződések körében, továbbá a beruházásvédelmi megállapodások gyakorlatában is egy bevett formula. A releváns francia, lengyel, német, nemzetközi koncessziós gyakorlat is elismeri azt az alapelvet, hogy a jogszabályváltozás mint a jogviszonyra irányadó alapvető körülmény megváltozása esetén az érintett fél a jogviszony alapjául szolgáló szerződés módosítását vagy adott esetben megfelelő kompenzációt igényelhessen.

A törvényjavaslat a koncessziós törvény szerint megkötött, koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálására nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában a szerződő felek részére a magyar vagy külföldi választott bíróság kikötésének lehetőségét is biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a T/13672., illetve T/13673. számú törvényjavaslatokat megvitatni és az azokban megfogalmazott szabályozási szándékokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úr, önnek a türelmét. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai