Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/15397. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodó szavazat nélkül elfogadta.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfőbb célja nem más, mint az, hogy az önkormányzatok jelenlegi jogköreinek megőrzése mellett átlátható és korszerű, digitalizációra alapuló településfejlesztési és településrendezési szabályozás jöjjön létre.

A módosítással továbbá erősödik a jogbiztonság követelménye is, hiszen a beruházók, az építtető családok, a tervezők és a hatósági szakemberek naprakész, azonnal hozzáférhető, transzparens, digitális építési paraméterekhez juthatnak az érintett ingatlanok vonatkozásában. A törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok által elkészítendő fejlesztési és rendezési dokumentumok száma racionalizálódik, településenként egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv fog készülni.

(17.10)

Ennek megfelelően a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési terv, a településrendezési eszközöket pedig a településrendezési terv váltja fel. Kivezetésre kerül a településszerkezeti terv, viszont megmarad és megerősödik a helyi építési szabályzat. Megjegyzendő, hogy a vidéki települések esetében a helyi építési szabályzat minősül majd a településrendezési tervnek, a fővárosban pedig a fővárosi rendezési szabályzat, a kerületi építési szabályzatok és a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott speciális helyi építési szabályzatok  például a Duna-partra vagy a Városligetre vonatkozóan  pedig együtt jelentik majd a településrendezési tervet.

Fontos kiemelni azt is, hogy a településszerkezeti tervben szereplő szabályozó elemek nem szűnnek meg, hanem átkerülnek a helyi építési szabályzatba. Ezzel szerepük még erősödik is, hiszen a szerkezeti terv önkormányzati határozattal került elfogadásra, ami így nem tekinthető jogszabálynak, a helyi építési szabályzat viszont önkormányzati rendelet, azaz jogszabály, amely az érintettekre nézve jogot és kötelezettséget lesz képes megállapítani. A településfejlesztési tervet és a településrendezési tervet együttesen településtervnek nevezhetjük, mivel azok egymásra tekintettel és egymással összhangban készülnek, módosulnak. A településtervek minimális tartalmi követelményeinek meghatározásával lehetőség nyílik arra, hogy a szakmailag indokolt esetben, különösen a községeknél és a kisvárosoknál, egyszerűsített tartalmú tervek készüljenek. A törvénymódosításnak éppen ez az egyik meghatározó nóvuma, miszerint a kistelepülések a mainál sokkal egyszerűbb tervet is készíthetnek, ami jelentős adminisztratívteher-csökkentést eredményezhet számukra.

Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozandó, hogy a megfelelő átmeneti időszak biztosításával egységessé és digitálissá válik a fejlesztési és rendezési tervek egyeztetése, a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása, valamint az elfogadott tervek közzététele. Éppen ezért a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)