Készült: 2024.03.29.06:06:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2019.06.24.), 230. felszólalás
Felszólaló Dr. Palkovics László
Beosztás innovációért és technológiáért felelős miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:44


Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek a törvényjavaslatnak a zárszavát most itt megtarthatom. Miután Arató Gergely képviselő úr megszólított, ezért azt gondolom, illik válaszolni a kérdéseire. Az átmeneti szabályozás egy és csak egy dolog miatt került be: hogy amennyiben nem sikerül bizonyos időn belül megállapodni, addig se legyen az intézethálózat vezetetlen. Tehát ennek ennyi a szándéka, semmi más; ön által vizionált egyéb ügyekről nem került szó, és senki nem is akar ilyet.

A második dolog, és ez talán tanulságosabb, az az egyéves vita, aminek a végére ma pontot fogunk tenni. Ebben az egyéves vitában, diszkusszióban úgy indult valóban, amit egyébként az Akadémia megjelentett az Idexen. Ez egy sajátos dolog, de mindenki elrendezi a fejében, hogyan akar ügyeket vinni. Ebben úgy kezdtük valóban ezt a megbeszélést, miszerint a magyar kormánynak semmifajta olyan szándéka nem volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától bármit elvegyen. A magyar kormánynak egy szándéka volt, és a szándék ma is ez, hogy a magyar tudományos élet jobban működjön, a finanszírozása átláthatóbb legyen, legyen egyfajta számonkérhetőség, mint ahogy egyébként az Európai Innovációs Chartában ez benne szerepel, ha elolvassák. Erről indult a diszkusszió, én arról beszéltem azon a közel egy évvel ezelőtti megbeszélésen.

Aztán időközben, miután nem sikerült ebben megállapodásra jutnunk, egy sor dolog változott. Többek között változott az is, hogy milyen formában gondoljuk a kutatóintézet-hálózatot működtetni. A kormány célja alapvetően az, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményt tudjon nyújtani. Azon dolgozunk, hogy Magyarország az önképünknek, a képességünknek megfelelően sokkal hangsúlyosabban vegyen részt a világ innovációs térképén. Sajnos, ha megnézzük, a végszavazásra váró törvényjavaslat benyújtása óta kiderült, hogy ebben a struktúrában, amit az elmúlt időszakban működtettünk, nemhogy közelítenénk a céljainkhoz, hanem tartósan távolodunk tőle. Az Európai Bizottság a napokban közzétette a Magyarország innovációs teljesítményét is tartalmazó jelentését, és ebből az derült ki, hogy a 28 tagállam összevetésében 23.-ként rangsorolnak bennünket, azaz még a tavalyi helyezésünkhöz képest is lejjebb csúsztunk.

Tehát azt hiszem, ennél többet arról, hogy miért is van szükség arra, hogy más módon működtessük ezt a rendszert, indokként nem kell mondani. Lehet kérni persze különböző tanulmányokat, különböző megvalósíthatósági ügyeket, de ezek azok a számok, amelyek azt mutatják, hogy a magyar tudomány, a magyar intézményhálózat és ilyen módon a finanszírozás is nem elegendően jó ahhoz, hogy Magyarország a kutatás, innováció területén tudja magát pozicionálni. A közel egy évtizednyi folyamatos hátraszorulást a fennálló intézményrendszerben a többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megfékezni és ezek szerint megfordítanunk sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vitathatatlan lemaradás nem csökkenthető, nem hozható be az intézményi és finanszírozási feltételek érdemi újrarendezése nélkül. Új, korszerű, a bevált nemzetközi gyakorlathoz igazodó működési keretre van szükség, hogy a közös törekvésünkben, a hazai tudományosság és innováció megerősítésében sikerrel tudjunk járni.

Feladat megteremteni annak a hátterét, hogy Magyarország innovatívabb és versenyképesebb legyen, ehhez pedig rendszerszintű átalakítások szükségesek. Új típusú intézkedésekkel kell megalapozni, hogy több magyar szabadalom, találmány szülessen, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat kössenek a gazdaság és a társadalom szereplőivel idehaza és a nemzetközi térben egyaránt. A hazai vállalkozásokat támogatni kell abban, hogy a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet tudjanak folytatni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a magyar gazdaság erősítése érdekében jelentős fejlesztéseket támogat és jelentős többletforrásokat biztosít a hazai kutatás-fejlesztés és innováció számára. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forinttal emeljük meg a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegeket. Ez a mai állapothoz képest és a 2003-as állapothoz képest is 25 százalékkal magasabb összeget jelent, és ezt az emelést a 2021-es költségvetésben ugyanígy folytatni fogjuk.

Az adófizető állampolgárok, vállalkozások jogos elvárása, hogy e forrásaink hatékonyabban, eredményesebben hasznosuljanak. Ennek érdekében ideje áttérni az egységes, teljesítményalapú finanszírozásra. Az uniós támogatáselosztási szerkezethez igazodó új struktúrának köszönhetően javulhat a kutatók és a kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Akadémia 1842-es közgyűlését megnyitó Széchenyi István másodelnök arra szólított fel, hogy bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé. A kormány szándéka is mindösszesen ennyi: arra törekszünk, hogy egyik legfontosabb nyersanyagunkkal, a magyar kreativitással, a hazai tudósok és szakemberek tudásával jobban gazdálkodjunk, mint eddig tettük. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a kutatóintézeti hálózat autonómiája nem csökken, hanem inkább nő, hiszen közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá kerülnek. A kutatóhálózatot egy kétharmadrészben a tudomány művelőiből álló testület irányítja majd, amelynek tagjai számonkérhető módon, személyükben vállalnak felelősséget a minőségért.

A döntésekben végre szerephez jutnak a gazdaság képviselői is, így közelítve a hazai K+F kínálatot a valós piaci igényekhez, kereslethez. A teljesítmény hiteles mérését világszerte elismert szaktekintélyekből álló, nemzetközi tanácsadó testület fogja garantálni.

A kormány nevében arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot és ezzel egy sikeresebb, versenyképesebb kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer létrejöttét. Tegyük lehetővé együtt, hogy a több forrás több kutatásban, több találmányban, több szabadalomban hasznosulhasson minden magyar javára, de leginkább a kiváló magyar kutatók érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai