Készült: 2024.03.29.02:05:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2020.11.03.), 184. felszólalás
Felszólaló Bódis József
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:40


Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány elkötelezett hazánk kutatási rendszerének megerősítésében, hatékonyságának növelésében, ezért a kutatás-fejlesztés és innováció új, átláthatóbb, ösztönző erejű, rugalmasabb irányítási és finanszírozási modelljének kialakítása történik Magyarországon. A megújulás részeként jött létre 2019. szeptember 1-jével az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

(18.40)

Az alapkutatási hálózat melletti elkötelezettségünket fejezi ki, hogy 2020. április 14-én a kormány döntött arról, hogy az idei évben 11 milliárd forint többletforrást, a jövő évtől kezdve pedig beépülő jelleggel 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH működésére és fejlesztésére, amelynek eredményeként duplájára növekszik a kutatási hálózat éves költségvetése, ennek jelentős része kutatóibér-emelésre fordítható. A működés támogatása mellett az intézményhálózat infrastrukturális fejlesztése tekintetében is elköteleződését fejezte ki a kormány, hiszen az Agrártudományi Kutatóközpont új martonvásári kutatási tömbje megvalósításának érdekében 12 milliárd forintot, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóhálózata megvalósítása érdekében 8,2 milliárd forintot, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkjának létrehozása érdekében 6,3 milliárd forintot, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciójára és fejlesztésére 10 milliárd forintot biztosít.

Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a működést támogató forrásbővítéssel megteremtett lehetőség keretében, egyben az ELKH feladatainak hatékonyabb megvalósítása érdekében a kutatási hálózatban foglalkoztatott kutatók versenyképes bérrendezésére is sor kerüljön. A törvényjavaslat a jogállásváltozásból következő rugalmasabb foglalkoztatási szabályok eszközével teremti meg azt a lehetőséget, hogy a kutatási hálózat teljesítményét az egyéni motiváció eszközeivel is növelni lehessen a jövőben. Ezen intézkedés ugyanakkor elősegíti a kormány azon törekvését is, hogy Magyarország a kutatói bérek terén is versenyképes feltételeket biztosíthasson. A munka törvénykönyve szerinti jogviszony nagyobb szabadságot ad a munkáltató számára a bérek meghatározásában, ami a tehetséges kutatók megtartása és a kutatói utánpótlás támogatása mellett az adminisztrációs terhek jelentős csökkenésével is jár.

A törvényjavaslat a kutatóibér-rendezés mellett a kutatók tekintetében alkalmazható további motivációs lehetőséget is megteremt, hiszen a kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére az ELKH Titkárság forrásaiból tudományos ösztöndíjak, díjak, címek alapítását teszi lehetővé, továbbá az ELKH Titkársága a törvény hatálybalépését követően emellett díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét maga rendezheti.

A törvénymódosítás emellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot alkotó kutatóhelyek központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettség alóli mentesítését is támogatja, ha a tevékenységeik eredményét közfeladataik ellátására vagy azokat segítő beruházásokra fordítják, akkor a tárgyévet követő két éven belül felhasználhatják ezeket a forrásokat.

A törvényjavaslat rögzíti továbbá az ELKH Titkárságának azon lehetőségét, hogy feladatkörében véleményt nyilváníthasson a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról, és véleményezési jogot gyakorolhasson a közfeladatát érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során.

A jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy eggyel több személyt lehessen bevonni a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács munkájába, ezáltal az ELKH számára törvényben nevesített képviseletet biztosít. Ezen túlmenően a törvényjavaslat a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tekintetében a hatályos szabályozás gyakorlati tapasztalatok által indokolt egyszerűsítésére és pontosítására is javaslatot tesz. A kormány szándéka szerint ezzel is fokozatosan kifejezi és érvényre juttatja a magyar tudományos élet iránti bizalmat és megbecsülést.

Az ELKH által kidolgozott és a kormány által biztosított források kiegyensúlyozottá és kiszámíthatóvá teszik a kutatási hálózat működését, ami hozzájárul a kutatási hálózat versenyképességének növeléséhez. A kormány döntései megteremtették a feltételeit, a törvényjavaslat pedig megteremti a kereteit annak, hogy a kutatóhálózat eredmény- és teljesítményorientáltan szervezze meg működését. A költségvetés az alapkutatási természetéből adódóan hosszabb programciklusokra terjed ki.

A feltételek és a keretek megteremtésével az ELKH-nak lehetősége nyílik a kutatói kiválóság mérésére szolgáló objektív értékelési és minősítési rendszer kialakítására. A kiválóságot ösztönző rendszer bevezetése kiküszöbölheti a középszerűségre épülő báziselv visszahúzó hatásait, teret engedve a kutatási eredmények minél nagyobb mértékű hasznosításának. Ennek révén javulhat a tudásba fektetett tőke társadalmi megtérülése.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat támogatni kívánja az ELKH azon törekvését, hogy saját kutatóhálózatának teljesítménye mind a hagyományos, mind az új szempontokat is figyelembe vevő kiválósági mutatók tekintetében jelentősen növekedhessen. Magyarország számára a globális kutatás-fejlesztési-innovációs versenyben kiemelkedően fontos, hogy az ELKH is elkötelezettségét fejezi ki amellett, hogy a kutatás-fejlesztési ökoszisztéma szereplői közötti együttműködés támogatásával ösztönözze a kutatói eredmények társadalmi-gazdasági hasznosulását. Mindezekhez elengedhetetlenek azok a lépések, amelyeket a jelen törvényjavaslat is tartalmaz, különös tekintettel a törvényjavaslat központi elemét képező bérrendezésre, amely a kormány szándékai szerint egyrészt ösztönzi a kutatás-fejlesztési teljesítményt, emellett támogatja a tehetséges kutatók megtartását, a kutatói utánpótlás biztosítását, illetve vonzóvá teszi a kutatói pályát a tehetséges fiatalok számára.

2010 óta megduplázódott Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, míg tíz évvel ezelőtt 1,14 százalék volt, addig 2018-ra már 1,53 százalékra nőtt a bruttó hazai termékhez képest a K+F ráfordítások aránya. Közös célunk ugyanis az, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátor nemzetek közé tartozhasson, csatlakozva az európai országok első harmadához.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai