A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon az Országgyűlés egy olyan egészségügyi törvénycsomagot tárgyal, amiben az a helyes gondolkodásmód, azt gondolom, ha a jogszabályokat, a módosító jogszabályokat összefüggésében vizsgáljuk meg azokkal az intézkedésekkel együtt, amelyek az érintett területen eddig történtek, illetve várhatóak. Ez a törvényjavaslat összesen kilenc egészségügyi tárgyú törvényt és több, egészségüggyel kapcsolatos, de nem ágazati törvényt módosít.Kapcsolódva államtitkár asszony expozéjához, engedjék meg, hogy azokat a területeket emeljem ki kicsit bővebben, amelyek számomra kiemelkedően fontosak. Először is sor kerül az országos gyógyintézetek feladatainak törvényi szintű meghatározására, törvényben rögzül tehát, hogy az országos gyógyintézetek gyógyító, szervező, módszertani, kutatási, oktatási tevékenységeket látnak el, és teszik mindezt népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű szakmacsoportokon belül.

Ugye, nagyon jól tudjuk, hogy 11 országos gyógyintézet működik, ez a 11 országos gyógyintézet az elmúlt hetekben összeállította és elindította azokat az egészségprogramokat öt területen, amelyeket tegnap első körben a kormány támogatott is döntésével. Egyrészt az országos gyógyintézetek a klinikák mellett szakmájuk csúcsintézetei, így tevékenységük megkerülhetetlen az onkológia, a gyermekgyógyászat, a rehabilitáció vagy éppen a tüdőgyógyászat területén. A cél az országos intézetek megerősítése, szerepük, helyük méltó elismerése az ellátórendszerben. A kormányzati döntés is ezt bizonyítja.

Másrészt ezen intézmények népegészségügyi szempontból fontos területekre fókuszálnak, úgy, ahogy említettem, öt területen a nemzeti egészségprogramok intézkedési tervei elfogadásra kerültek. Ezek a programok az adott területek országos gyógyintézeteinek szakmai felelősségével készültek el, daganatos, keringési, mozgásszervi megbetegedések, gyermekkori betegségek és mentális betegségek visszaszorítása érdekében.

Ezek az egészségprogramok tudják a gerincét alkotni az új népegészségügyi programnak, ami így komplex, egységes kezelését jelenti majd a jövőben a legfontosabb egészségügyi kihívásoknak.

Előremutató lépés, szorosan az országos intézetekhez kapcsolódva, feladatuk ellátásához a betegségregiszterekre vonatkozó szabályozás egységesítése. Egységes szabályozás kerül kialakításra, és az egyes regiszterekre vonatkozó részletszabályok miniszteri rendeletben kerülnek megállapításra, a módosítás népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek esetén rögzíti a regiszterek vezetésének célját, az adattovábbítás módját és az adatkezelés időtartamát.

A betegségregiszterek létrehozása népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű. Eddig gyakorlatilag két regiszter, az infarktus és az onkológiai betegségek regisztere működik. Ezeket szeretnénk a továbbiakban fejleszteni. Nélkülözhetetlen a népegészségügyi és az egészségügyi rendszer további megújításához szükséges tudásunk megerősítésében.

Nagyon fontos az, hogy ezelőtt három évvel elfogadtuk az alapellátási törvényt. Ez a kormány volt az, amelyik egyáltalán abban gondolkodott, hogy az alapellátó rendszernek legyen egy önálló törvénye. Ez a 2015. évi CXXIII. törvény, amelynek néhány módosítását szeretnénk ebben a törvénycsomagban megtenni. Nagyon fontos, hogy az alapellátási törvény kiegészüljön és pontosításra kerüljön a gyermeket ellátó háziorvos és védőnő együttműködésének legfontosabb területeivel.

Úgy, ahogy államtitkár asszony említette, a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő köteles egymással együttműködni és ezt írásban megtenni meghatározott időn belül, 72 órán belül tájékoztatni az alapellátás megkezdéséről, a fokozott gondozást igénylő esetekről és az alapellátás befejeződéséről. Nagyon fontos az, hogy a gyermeket ellátó háziorvos, a házi gyermekorvos köteles ugyanúgy 72 órán belül írásban visszajelezni a területi védőnő számára az életkorhoz kötött kötelező védőoltás megtörténtéről vagy annak elmaradásáról és indoklásáról.

Itt szeretném megemlíteni azt, hogy Magyarország védőoltások tekintetében kimagaslóan teljesít a többi európai országhoz képest, 98 százalékos átoltottságot értünk el. A 98 százalékos átoltottság fenntartásához ez az egyik fontos pillér, hogy egy ilyen élő kapcsolat alakuljon ki a védőnő és a házi gyermekorvos között. Ez biztosítja az ország számára a járványügyi biztonságot, ha fenn tudjuk tartani ezt a példaértékű átoltottságot.

Ugyanígy természetesen köteles tájékoztatni a védőnőt a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé az előzőekben jelzett elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről. A módosítás része az, ha új védőnői körzetek kialakítása, megszüntetése, módosítása következik, akkor feltétlenül fontos, hogy az a jövőben az önkormányzat képviselő-testületének döntése után az országos tiszti főorvostól kérjen véleményt, hiszen a védőnői ellátás szakmai irányítása és felügyelete is idetartozik.

(13.10)

Az alapellátás kapcsán meg kell említenünk azt, hogy milyen intézkedések történtek eddig. Ma már több mint 70 százalékkal több pénzt tudunk biztosítani a háziorvosok, a házi gyermekorvosok támogatására, mint nyolc éve: a háziorvosi praxisok havi félmillióval, pontosabban 520 ezer forinttal kapnak több támogatást, mint akár csak négy éve; praxisjogvásárlási pályázatokkal és letelepedési pályázatokkal segítjük a praxishoz jutást és a tartósan betöltetlen körzetek betöltését. Ez idáig a pályázatok eredményességének köszönhetően sikerült 573 ezer lakos háziorvosi, valamint 175 ezer lakos fogorvosi ellátását biztosítanunk az üres körzetek betöltésével, megszüntetve a helyettesítést az adott területeken.

Az alapellátás fontosságát nem elég hangsúlyoznunk. Örömteli az is, hogy a mai napon Kásler miniszter úr bejelentette, hogy az alapellátásra vonatkozó további intézkedésekről tegnap tárgyalt a kormány, és a támogatásáról biztosította az egészségpolitikát.

A törvényjavaslat a gyógyszerhamisítás visszaszorítását célzó módosítások mellett a homeopátia szabályozására is javaslatot tesz. A homeopátiás készítmények gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így alkalmazásuk a betegek gyógyulásának folyamatát a szükséges terápiák elkezdésének elodázásával hátrányosan befolyásolja, szükséges szabályoznunk. Különösen így lehet ez abban az esetben, ha a valóban szükséges kezelésre a homeopátiás készítmények használata miatt nem kerül sor. Ha a beteg a homeopátiás gyógyszerek alkalmazása miatt nem részesül időben a tudományos alapon is bizonyított megfelelő kezelésben, akkor előfordulhat, hogy az orvosnak már nemcsak az alapbetegséget, hanem a szövődményt is kezelni kell, romlanak a beteg esélyei.

Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy az engedélyezési eljárás során a jelenleginél szigorúbb feltételeket szab a homeopátiás készítményeknek a tudományosan megalapozott terápiás hatás bizonyításának követelményében, tehát a homeopátiás gyógyszerek ne kaphassanak egyszerűsített forgalmazási engedélyt. Természetesen nem kell messzire mennünk, a szomszédos Ausztriában is hasonló szabályozások lépnek akár napjainkban is életbe a homeopátiás készítmények tekintetében.

A kormány célja továbbá a családpolitikai kormányzati törekvésekhez illeszkedően a családbarát szülészeti ellátás országos szintű megvalósítása. Ezt elősegítendő komplex cselekvési terv került kialakításra, amelynek egyik pillére a bababarát szülészetek rendszerének kialakítása, és emellett rendkívüli jelentősége van a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság feladatköre újragondolásának, illetve erősítésének. Ehhez kell ebben a törvényi támogatást megadni, hogy a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság teljes feladatkörét utána miniszteri rendeletben lehessen szabályozni.

És természetesen az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér 2017. novemberi bevezetésével óriási lépést tettünk: Magyarországon európai és világszinten élenjáró, országosan integrált digitális egészségügyi alapstruktúra jött létre. A hazai IHSZ-rendszer központi eleme az EESZT. Büszkéknek kell erre lennünk, hogy egyáltalán egy ilyen rendszer alapjait le tudtuk fektetni 2017-ben, és azt kell mondanunk egy évvel ezután, hogy a próbaüzemmódból elkezdődik lépésről lépésre az alkalmazás. Tudnunk kell, hogy az adat életet ment, és így kell az EESZT alkalmazásához is hozzáállni. Ehhez természetesen nagy együttműködésre van szükség az ellátórendszer dolgozói részéről, az orvosok és a háziorvosok részéről is.

Ez a platform jelenleg összekapcsolja a szigetszerű informatikai rendszereket korszerű, szabványos technológiák használatával, és e használat elsődleges célja, hogy a betegellátás kapcsán keletkező, illetve a szükségessé váló adatoknak az adott betegellátásban részt vevő szakemberekhez való eljuttatását biztosítsa.

A célok megvalósítását szolgálják a mostani törvényjavaslatban szereplő módosítások, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat vércsoportra vonatkozó adatokat tudjon rögzíteni az EESZT-rendszerben, és az EESZT-ben az egészségügyi profilszolgáltatás biztosítja, hogy nyilván lehessen tartani a páciensekre legjellemzőbb egészségügyi összefoglaló adatokat, az egészségügyi profiljukat. A jelenlegi szabályozás szerint az egészségügyi profilba a kezelőorvos, valamint a háziorvos jogosult adatot rögzíteni.

A mostani törvénycsomag részeként megvalósul a gyógyszerhamisítás megfelelő büntetése a büntető törvénykönyvben történő szabályozással, és fontos az is, hogy e törvénynek köszönhetően a külszolgálaton lévő magyarok és családtagjaik a fogadó államban azonos feltételekkel juthatnak hozzá az egészségbiztosítási ellátásokhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a mostani törvénymódosítások, bár több kisebb volumenű, mégis előremutató, fontos módosításokat jelentenek, és számomra a jelenlegi törvénymódosítási csomag és a mai napon bejelentett miniszteri és kormányzati döntés azt mutatja, hogy igenis az ágazatban, úgy, ahogy eddig, a továbbiakban is céltudatos, előremutató munka folyik.

A magam és a Fidesz-frakció részéről ezt a munkát és ezt a javaslatot támogatom, és arra biztatom képviselőtársaimat is, hogy a betegek és a rendszerben dolgozók érdekében támogassák önök is az előttünk lévő előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bencsik János képviselőtársunk az előbb vizionálta az egészségügyi ellátórendszer közelgő összeomlását. Először is én szeretném neki elmondani, hogy ezzel a kijelentésével az ebben az ellátórendszerben dolgozók munkáját minősítette és minősíti (Bencsik János: Nem! Szó sincs róla!), azoknak a szakdolgozóknak, azoknak az ápolóknak, asszisztenseknek, nővéreknek és orvosoknak a munkáját (Bencsik János: Ők tartják életben! Azért nem omlott még össze!), akik mindent megtesznek azért, hogy a betegek gyógyulásában eredményeket érjenek el. Én ezt a munkát egyébként nagyon köszönöm az egészségügyi ellátórendszerben munkát végző szakdolgozóknak, illetve orvosoknak.Lukács László képviselőtársam pedig ennek az egészségügynek az alulfinanszírozottságáról beszélt (Bencsik János: 600 milliárd forint hiányzik!), anélkül, hogy egyetlenegy számot megemlített volna, vagy esetleg ennek az egészségügyi ellátórendszernek a számait úgy megvilágította volna, hogy 2010 óta mit tettünk ebben az ellátórendszerben, hogyan is vettük át ezt az egészségügyi ellátórendszert, az utolsó években pedig bizonyos szakterületek milyen kiemelt többletforráshoz jutottak az ellátórendszerben. Én szeretném most egy kicsikét a költségvetés számait egészségügyi szemszögből megvilágítani.

Én azt látom, hogy az egészségügynek a jövő évre tervezett költségvetése növekedést is takar meg biztonságot is. Először is 2017 óta, ezt ki kell jelentenünk tényadatként, több mint 100 milliárd forinttal nő az egészségügynek a költségvetése, és ez a kedvező folyamat, hála istennek, 2020-ban is tovább fog folytatódni. Jövőre ugyanis, ha megnézzük a konszolidált funkcionális kiadásokat, azok 1784 milliárd forintról 1968 milliárd forintra növekednek, tehát jövőre 184 milliárd forinttal több pénz lesz az egészségügyre, mint az idén.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2010 óta az Egészségbiztosítási Alapnak a költségvetése minden évben bővült, korábban sajnos, 2010 előtt több alkalommal majdnem 300 milliárdot elérő hiányt is tapasztaltunk az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében sajnálatos módon. Az E. Alap kiadási főösszege 2010-hez képest 86 százalékkal nő 2020-ban. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege 2020-ban már 2681 milliárd forint lesz, ez 236 milliárd forinttal magasabb, mint a 2019-es módosított előirányzat.

(19.50)

Ha megnézzük a gyógyító-megelőző ellátásokat, ez szinte az egyik legfontosabb területe az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, mert idetartozik az egészségügyi költségvetésben a háziorvosi, a védőnői ellátás, a mentés, a betegszállítás és éppen a kórházak és a szakrendelők finanszírozása is. Ez a kassza közel 154 milliárd forinttal magasabb lesz, mint a 2019-es költségvetés módosított előirányzata, és ha azt nézzük, hogy 2010 óta hogy alakult ez a forrás, akkor azt tudjuk mondani, hogy 2010 óta 670 milliárd forint többletforrás érkezett a gyógyító-megelőző ellátásokra.

Ami pedig a biztonságot illeti az egészségügy költségvetését illetően is: az 5 milliárd forintos és egy 3,5 milliárd forintos céltartalék, egy 122 milliárd forintos célelőirányzat és egy 40 milliárd forintos rendszer-átalakítási többlet, amelyekre a későbbiekben bővebben is kitérek, jelenthetik ezt a biztonságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én három területet szeretnék kiemelni. Az első az egészségügyi dolgozók kérdése, a második az alapellátás, a harmadik pedig a mentés helyzete.

Úgy, ahogy az elején is mondtam, itt az egészségügyi ellátórendszer működőképességének biztosításában megkerülhetetlen az ápolóinknak, orvosainknak a munkája. Az ő munkájukat elismerés illeti, és ezért is már a 2012-es és ’13-as béremelések után 2016-tól egy újabb többlépcsős béremelés történt az ágazatban. Ennek keretében az orvosok 2016-17-ben 207 ezer forintos havi béremelést kaptak. Az ápolóhiány Európa-szerte egy jelen lévő probléma, ezért a béremelés az ő esetükben is kulcsfontosságú: 2016 és ’19 között összesen négy béremelési lépcső valósult meg. Ennek utolsó eleme, 8 százalék éppen néhány nap múlva, július 1-jétől valósul meg. És örömteli az is, hogy megszületett az a döntés, hogy 2020 és ’22 között további három szakaszban emelkedni fog 80 ezer ápoló bére; a béremelés fedezete 82 milliárd forint lesz.

Érdemes kiemelni az arányokat. Lehet, hogy sokan nem is tudták, hogy milyen jelentős ez a béremelés, ami várható, tehát érdemes erre emlékeznünk. 2020 januárjában egy 14 százalékos, 2020 novemberében újabb 20 százalékos és 2022 januárjában további 30 százalékos béremelésről döntött a kormány. A szakdolgozók bére így 2018-hoz képest 2022-re átlagosan 72 százalékkal emelkedik. Ha pedig a 2016 és ’22 közötti időszakot nézzük, akkor azt látjuk, hogy közel 2,5-szeresére fog emelkedni a szakdolgozók bére.

Az alapellátás problémáin a kormányzat eddig is számos eszközzel kívánt segíteni, és tudjuk nagyon jól, hogy szakmailag is az alapellátás megerősítése egy kulcskérdés. A háziorvosi ellátásra 2010-ben még 77 milliárd forintot terveztek, 2020-ban viszont már több mint 139 milliárd forintot, ami nagyon jelentős, 79 százalékos emelkedést jelent. És ebben az összegben még nincs benne az alapellátás fejlesztésére jövőre szánt külön 10 milliárd forintos keret, amely a háziorvosokat is segíti.

Az Egészségbiztosítási Alapban található alapellátási támogatásokon kívül fontos megemlítenünk a „Magyar falu” programot is, mert jelentős források jelennek meg, és hajlamosak vagyunk azt elfelejteni, hogy 2019-ben, napjainkban is folyamatban vannak ezek a pályázatok, hatalmas érdeklődés van a kistelepülések részéről: orvosi rendelőre 4 milliárd, orvosi eszközökre 2 milliárd, orvosi szolgálati lakásra 5 milliárd. Tehát összesen 11 milliárd forintra pályázhatnak az 5000 fő alatti kistelepülések. És ez 2020-ban is tovább folytatódik: orvosi rendelőre 4 milliárd és szolgálati lakásra eddig 2 milliárd van tervezve az 5000 fő alatti kistelepülések fejlesztésének támogatására.

Továbbra is folytatódik az alapellátás tekintetében a praxisvásárlási és a letelepedési pályázatoknak az elbírálása, és biztosítjuk rá a fedezetet is és biztosítja a 2020-as költségvetés is. És nem szabad elfelejtenünk a „Három generációval az egészségért” programot sem, ami nem más, mint a háziorvosok, a felnőtt háziorvosok, családorvosok és gyermekorvosi praxisközösségek munkájának a támogatása. A fenntartó önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhatnak népegészségügyi feladatok hatékonyabb ellátására, illetve prevencióra.

A harmadik fő terület, amelyről beszélnék, a mentés és a sürgősségi ellátás. A Mentőszolgálat bevétele a 2010-es bázisévhez viszonyítva több mint 30 milliárd forinttal növekszik. 2010-ben 24,5 milliárd forint volt a költségvetési szám a mentésre. Ez a 2020-as költségvetés-tervezetben 54,5 milliárd forint, több mint duplájára nőtt tehát a mentés támogatása.

Ki kell emelni a folyamatos mentőautócsere-programot. 2008 és 2010 között nulla darabszám mentőautó vásárlása történt. 2011 és ’18 között 800 mentőautó beszerzése valósult meg. A 2020-as költségvetés további fedezetet biztosít 236 milliárd forint többletforrással az OMSZ mentőgépjármű-beszerzéseire, és nemcsak gépjármű-beszerzésre, hanem minden mentési eszközre, ami ezekbe a gépkocsikba való, illetve a feladat ellátásához. Ehhez további 10 milliárd áll rendelkezésre. Ezekkel el lehet azt érni, hogy a mentőautók átlagéletkora a jövő év végére várhatóan öt év körül alakul.

Nem szabad elfelejteni a légimentés kérdését sem. A légimentés kérdését saját erőből oldja meg a magyar kormány a jövőben, év végére megérkezik a 9 darab új mentőhelikopter, aminek a felszereltsége a bérelt mentőhelikopterekhez képest sokkal magasabb tudással bír.

Jövőre folytatódik a mentősök munkaruha-beszerzése, informatikai fejlesztése, és az egészségügyi dolgozók folytatódó béremelése a mentőápolókat is érinti.

A mentés mellett jövőre a betegszállítás költségvetése is nő, a tavaly év végi 2,5 milliárd forintos átcsoportosítás után újabb 500 millió forinttal. És a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni, hogy az összevont szakellátás kasszája, tehát rendelőkre, kórházakra vonatkozó kiadási előirányzat az idei módosításhoz képest is 14 milliárd forinttal nő; gyógyszertámogatásra 30 milliárd forinttal, gyógyászati segédeszközökre 4 milliárd forinttal lesz több jövőre, mint az idén; az „Egészséges Budapest” program keretében jövőre folytatódik a budapesti és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztése, és erre a célra 2020-ban az ideinél is 8 milliárd forinttal több, összesen 50 milliárd forint jut a költségvetésben; és ezenkívül a beruházási tartalék további 10 milliárd forintot is tartalmaz egyéb egészségügyi fejlesztésekre.

A nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra 7,9 milliárd forint van a költségvetésben, a népegészségügy fejlesztése jogcím pedig 3,7 milliárd forint többletet tartalmaz.

(20.00)

Ha már a népegészségügyről beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy amikor 2011-ben a népegészségügyi termékadót bevezettük, akkor mi gondoltunk először arra, hogy bevételi oldalon is forrást kell teremteni az egészségügybe, és természetesen ezt nem öncélúan tettük, hanem az emberek egészsége érekében, hogy azoktól a káros anyagoktól óvjuk őket. Ezért a neta bevezetése után most azt kell mondani, hogy ebben a 2020-as évben valósul meg a legmagasabb netabevétel, ami 77,6 milliárdot jelent, és ezzel is könnyíteni tudjuk az egészségügyi ellátórendszer működését.

A családtámogatási rendszer és az egészségügy szorosan összefügg és összekapcsolódik. Ez azért fontos, mert elindítottuk a családbarát szülészeteket, ami szintén a családtámogatási rendszer része, egy 2 milliárd forintos támogatással, és ennek a fedezetét biztosítjuk. Meddőségkezelés 585 millió forintos többletkeret, és szintén a családtámogatási programunk része. A koraszülöttmentésben, amiről nagyon sokat kellett régen, 2010 előtt beszélni, mert csak alapítványi működésből tudták a koraszülöttmentést szervezni, nem kormányzati forrásokból sajnálatos módon, 418 millió forintos többlettámogatással számolhatnak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És nem szabad elfelejtenünk a védőnőket sem, akik a családtámogatási programjaink részeként kulcsemberek, akiknek a bérét a szakdolgozói bér szintjére emeltük, és a jövőben az ő béreik az előbb elhangzottaknak megfelelően fognak emelkedni.

Én azt gondolom, hogy az elmúlt kilenc évben apró lépésekben, de sokat tettünk az egészségügyért. Természetesen nem lehet minden a lehető legmegfelelőbb, és nem lehetünk mindennel elégedettek, de ez a költségvetés a családtámogatás és a biztonság költségvetése, és ez egyben megteremti azt is, hogy az egészségügy és a benne dolgozók számára is biztosítani tudunk egy fejlődést, és biztosítani tudjuk a biztonságot is számukra.

Ezért ezt a költségvetést maximálisan támogathatónak tartom. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A világméretű koronavírus-járvány hatalmas kihívás elé állította a világot, és az egészségügyet pedig a figyelem középpontjába helyezte. Különleges helyzetben különleges intézkedésekre van szükség, ezt ismerte fel a kormány, és hozta meg idejében azokat a döntéseket, amelyek a sikeres védekezés kulcsát jelentették, az operatív törzs létrehozásától kezdve az egészségügyben történt, összehangolt lépésekig. Eközben a gazdaságvédelmi akciótervvel a vírus által sújtott szektorokban célzott támogatások, munkahelyek védelme és a költségvetés megfelelő átrendezése valósult meg. A járvány elleni védekezésre a kormány eddig 590 milliárd forintot fordított.

A gyors és sikeres intézkedések lehetővé teszik, hogy újraindulhasson az élet, a gazdaság, az egészségügy, és ezek a különleges intézkedések jelennek meg a jövő évi költségvetés tervezetében is. A fókuszba két nagy önálló alap létrehozása került, a 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, amely a gazdaság újraindítására és a foglalkoztatás megerősítésére szolgált, és a közel 3000 milliárd forintos Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, amely az egészségügyi rendszernek a működéséhez és a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat együtt tartalmazza. És ami mindeközben nem változott, az a költségvetés kiszámíthatósága, tervezhetősége és hitelessége. Lehet, hogy később néhány adatot majd szükséges lesz módosítanunk, a változó helyzethez igazítani, de az, hogy a járványhelyzetben már most a jövő évi költségvetésről beszélhessünk, az elmúlt évek hitelességén alapulva lehetséges.

A kormány tervei évről évre teljesülni tudtak, kiszámítható és növekvő pályán tartva a gazdaságot és a mindennapi életet, miközben a költségvetési egyensúlyt is meg tudtuk tartani. Lehetőségünk van arra, hogy az idei nehezebb időszak után hamar kilábalhassunk a járvány okozta helyzetből, és jövőre újra növekvő, sőt jelentősen, 4,8 százalékkal bővülő GDP-vel és 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal számolhassunk.

Örömmel mondhatjuk el azt, hogy 2021 már az egymást követő ötödik év lesz, amikor nemcsak nő az egészségügyi költségvetés, hanem a növekedés mértéke meghaladja a 100 milliárd forintot, és még 2010-hez sem nyúltam vissza. 2021-ben ez 156 milliárd forint, tehát 156 milliárd forinttal jut több jövőre a rendelőinkre, kórházainkra, mentésre vagy éppen a béremelésre. Ezt egészíti ki a 30 milliárd forint, a járvány elleni védekezés központi tartaléka.

2010-hez képest az egészségügyi kiadásokra 918 milliárd forinttal több jut 2021-ben. Ezt szeretném megismételni: 2010 óta az Orbán-kormány 918 milliárddal költ többet az egészségügyre.

Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap költségvetésének bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2935 milliárd forint, tehát egy egyensúlyban lévő alapról beszélhetünk. Láttunk mi olyan világot 2010 után, amikor 300 milliárdos hiánya volt ennek az alapnak.

A gyógyító-megelőző ellátások kasszája kiemelt, mert a kórházak és a szakrendelők, a háziorvosi és védőnői, a fogászati ellátás és a mentés finanszírozása is mind innen történik, és 2021-ben 1566 milliárd forint érkezik erre a területre, ez 137 milliárd forintos, 10 százalékos többlet az idei 2020. évhez képest. 2010 óta a gyógyító-megelőző ellátások költségvetése több mint a duplájára nőtt. Ez a növekedés az infláció figyelembevételével is 61 százalékos, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a növekedés sajnos reálértéken nulla százalék volt.

A 137 milliárd forintos többlet főbb összetevői  mint a mai napon már hallottuk  a béremelések többlete, a meddőségi kezelések idei ingyenessé tételéből adódó forrástöbblet, a nagy értékű gyógyszerek finanszírozásának forrása és a finanszírozási rendszer átalakítására és a céltartalékra biztosított pénz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet elégszer megköszönni orvosainknak, ápolóinknak és minden egészségügyben dolgozónak, hogy nap mint nap végzik a felelősségteljes munkájukat, amely a koronavírus-járvány alatt csak még nehezebbé vált. A kormány ezt elsősorban az életkörülményeik javításával tudja megköszönni, amelynek fő eszköze és egyik lehetséges, de fő eszköze a bérek emelése.

Az elmúlt két évtizedben két út, két módszer rajzolódott ki. Volt, aki 2010 előtt egyszer emelt bért, és azt is hitelből, és megterhelve fedezet nélkül a költségvetést, az önkormányzatok költségvetését. A másik út pedig, ami 2010 után indult el az Orbán-kormány részéről, mi mást választottunk: lépésről lépésre érezhető mértékben emeltük a béreket úgy, hogy annak a költségvetésben a fedezete megvolt.

Az első, átlagosan 27 százalékos béremelés 2012-13 között történt, 2016-tól pedig évről évre nőttek a bérek. Az orvosi bérek 2016-ban 107 ezer forinttal, ’17-ben újabb 100 ezer forinttal nőttek, a szakdolgozói bérek pedig 2016-19 között négy lépcsőben, 26,5, 12, 8 és tavaly ismét 8 százalékkal növekedtek. És mindez tovább folytatódik, ugyanis az egészségügyi szakdolgozók bére csak az idén kétszer emelkedik, januárban egy 14 százalékos emelés már megvalósult, és idén novemberben érkezik egy újabb, 20 százalékos emelés, amit 2022 januárjában további 30 százalék egészít ki.

Fontos, hogy a tavaly óta bevezetésre került rendelkezés a védőnőket is érinti a szakdolgozókkal együtt, és így ők is megkapják a 2019-22 közötti, összesen 72 százalékos emelést. A rendszerváltás óta kimondhatjuk, hogy nem volt még olyan parlamenti ciklus, amikor ilyen mértékben nőtt volna az ápolók fizetése, mint 2018-22 között. Tehát mindenki eldöntheti, hogy melyik a helyes út: hitelből egyszeri, elolvadó béremelést adni, vagy tervszerűen, összesen sokkal nagyobb mértékben és fedezetet biztosítva tenni ugyanezt.

A rezidenseknek ösztöndíjprogramokat hirdettünk, amelyek évről évre sikerrel futnak, és egészítik ki havi 100, 150 vagy akár 200 ezer forinttal a fiatal orvosaink bérét.

Engedjék meg, hogy mindezt néhány példán keresztül is bemutassam! Egy ötéves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-végzettségű ápoló átlagkeresete 2010-ben nem érte el a 143 ezer forintot, idén viszont már meghaladja a 367 ezer forintot. Egy húszéves jogviszonnyal rendelkező OKJ-s ápoló átlagkeresete ugyanezen idő alatt 168 ezer forintról szintén több mint kétszeresére, 434 ezer forintra nőhet.

A felsőfokú végzettségű, diplomás ápolóknál hasonló arányú az emelkedés, az ötéves jogviszonynál 188 ezer forintról 442 ezer forintra, a húszéves jogviszonynál pedig 228 ezer forintról 574 ezer forintra nőhet az átlagkereset.

(17.10)

Az orvosoknál szintén nagyarányú emelkedés történt. Egy nyolcéves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete tíz év alatt 292 ezer forintról 834 ezer forintra emelkedhet, egy húszéves jogviszonnyal rendelkező szakorvosnál pedig 2010-ben 381 ezer forintos, idén pedig már 921 ezer forintos átlagkeresetről beszélhetünk.

Az egészségügyi dolgozók 2018 és 2020 közötti béremelésének a fedezetére 65,6 milliárd forint többlet áll rendelkezésre a költségvetésben, így az előirányzat ilyen címen 168,3 milliárd forintot tartalmaz.

A szakdolgozók mellett orvosaink további bérrendezésére is szükség van. Örömteli az, hogy a kormány célként fogalmazta meg az orvosbérek további emelését, ebben a kérdésben folynak a további tárgyalások. A kormányzat elkötelezettsége tehát megvan egy perspektívát nyújtó, újabb béremelésre, amely párhuzamosan a hálapénzrendszer átgondolásával járhat együtt.

Az államháztartási szektorok közül egy évtized alatt az egészségügyi bérek emelkednek a legjobban. 2010-ben kevesebb mint 270 milliárd forint volt, jövőre már 652 milliárd forint  tehát 652 milliárd forint  van erre a célra, az emelkedés 142 százalékos.

A Központi Statisztikai Hivatal évente kimutatást készít arról, hogy hogyan alakulnak az átlagkeresetek az egyes nemzetgazdasági ágak tekintetében, és itt is jól látszik az előrelépés. A humánegészségügyi terület 2009-ben még a 13. helyen állt, 2019-ben viszont már a 9. helyet foglalja el a szektorok között. Idén kétszer is emelkedik a szakdolgozók bére, így a rangsorban további előrelépés történhet még. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt sem, hogy bár mindez jelentős siker, de további folytatásra van szükség, mert sokat léptünk ugyan előre, de tudjuk, hogy még nem eleget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy az egészségügyi dolgozóink milyen emberfeletti munkát végeztek az elmúlt hónapokban a koronavírus-járványra való felkészülésben és a koronavírus-járvány elleni harcban, ezért július 1-jével a rendeletben meghatározott dolgozói kör 92 milliárd forint forrásból bruttó 500 ezer forint egyszeri juttatásban részesül. Ez 160 ezer embert érint. Úgy gondolom, ez fontos gesztus munkájuk elismerésére.

A fogászati ellátásra jövőre a költségvetésben 42,4 milliárd forint van, ez közel 30 százalékos többletforrás az idei évhez képest, miközben 2002 és 2010 között reálértékben 9 százalékos csökkenés volt a fogászat támogatásában, 2010 után 48 százalékos reálérték-növekedés történt.

Az Egészségbiztosítási Alapban a mentés költségvetése 44,9 milliárd forint lesz, ez éppen duplája a 2010-es költségvetési előirányzatnak, és 1,6 milliárd forinttal magasabb, mint az idén.

Az elmúlt években közel ezer új mentőautót sikerült beszerezni, ezzel már öt év alatt van a használatban lévő autók átlagéletkora, ami Európában is egyedülállónak mondható. Emellett a mentősök átlagkeresete ma már több mint kétszerese a 2010. évinek.

A gyógyszerkassza jövőre 431 milliárd forintos lesz, a gyógyszertámogatásra 10 százalékkal több pénz jut 2021-ben, mint idén. A gyógyászati segédeszközökre 2010-ben még csak 45 milliárd forint volt, idén már ez 74 milliárd forint, amely jövőre 80 milliárd forintra növekszik.

Az egészségügyi fejlesztések az „Egészséges Budapest” program keretében újabb 30 milliárd forintból folytatódhatnak, a nemzeti népegészségügyi stratégia feladataira pedig 6,75 milliárd forint forrás lesz jövőre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetést látva világosan láthatjuk, hogy a koronavírus-járvány ellenére sikerült a korábban elért eredményeket megőrizni, a már eldöntött béremelések és a fejlesztések megvalósulnak, és az egészségügy jövőre is bővülő forrásokkal gazdagodhat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy két párhuzamos valóság nem létezik. Ez az elmúlt percekben és órákban világosan látható és hallható volt a baloldali képviselőtársak felszólalásából. Ez a költségvetés tényszerűen, számokkal mutatja meg egy ország helyzetét és azt, hogy e helyzetben mik jelentik a kormányzat prioritását.

A koronavírus-járvány miatt tavaly mindent újra kellett terveznünk Magyarországon és a világban is, idén pedig olyan lépésekre volt szükség, amelyek lehetővé teszik az élet újraindítását Magyarországon. A gazdasági újraindítási akcióterv pontosan ilyen program, az egészségügy széles körű fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy olyan lendületet adjunk a magyar gazdaságnak, amivel 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé emelkedhet.

Engedjék meg, hogy ma a koronavírus-járvány elleni védekezésben leginkább érintett terület, az egészségügy költségvetésének legfontosabb elemeit ismertessem. Bárki bármit is mond, a magyar egészségügyi ellátórendszer minősége a koronavírus-járvány alatt jól vizsgázott. Hiába terjesztették a baloldali képviselők az álhíreket, hamisítottak statisztikákat, kamuvideókat készítettek, oltásellenes kampányukkal akadályozták a védekezést, az egészségügyi rendszer a járvány első, második és harmadik hullámában egyaránt állta a sarat. Meggyőződésem, hogy ez orvosaink és ápolóink heroikus munkája mellett azért is van így, mert az elmúlt évtizedben olyan folyamatok indultak meg, amelyek a rendszert fejlettebbé és így ellenállóbbá tették.

Gondoljunk csak azokra az 500 milliárd forintos összegű fejlesztésekre a konvergenciarégióban, amikor felújításra került 91 kórház, 54 rendelőintézet, 107 mentőállomás, építettünk 23 új rendelőt, 34 új mentőállomást, folyamatosan megújítottuk az orvosi eszközöket. Emellett 2018 és ’20 között családbarát szülészeteket hoztunk létre 10 milliárd forint költségvetési forrásból. De gondolhatunk az alapellátás, a sürgősségi ellátás folyamatos megerősítésére vagy a rendszerben dolgozók növekvő anyagi megbecsülésére. Ezekhez biztosított szilárd alapot a mindenkori költségvetés.

Visszatérve a sikeres járványkezelésre, az Egészségügyi Világszervezettől is elismerő nyilatkozatok érkeztek, és a kiemelkedő oltási programunknak köszönhetően joggal bízhatunk abban, hogy a legnehezebben már túljutottunk, határozott magyar intézkedéseket hajtottunk végre, és példaértékű oltási kampányunkat pedig elismerték.

(20.00)

Bízhatunk abban is, hogy a járványhelyzetben kiemelt szerepet kapott egészségügy a többletforrásokkal, a fejlesztésekkel, a járvány miatt is elinduló további rendszerszintű változásaival erősebb lehet, mint a koronavírus megjelenése előtt.

Nézzük tehát a valóságot, a költségvetés számait! Az egészségügy 2022-ben a költségvetésben deklaráltan a kormány által kiemeltként kezelt hat terület között van. Ezt teljesen egyértelművé teszi egyetlen szám, a 769 milliárd. 769 milliárd forint, ennyivel több pénz jut az egészségügyre jövőre, mint amit az idei költségvetési előirányzat tartalmazott. Jövőre összesen 2884 milliárd forint jut egészségügyre. Immár hatodik éve nemcsak nő az egészségügy költségvetése, de a növekedés mértéke évről évre meghaladja a 100 milliárd forintot. Ezzel az egészségügyre már 141 százalékkal fordítottunk több pénzt, mint 2010-ben.

Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap jövőre egyensúlyban lesz, bevételi és kiadási főösszege egyaránt 3620 milliárd. Az úgynevezett gyógyító-megelőző ellátások idei 1566 milliárdos előirányzata jövőre igen jelentősen, 35 százalékkal, 2122 milliárdra nő. Ebből a kasszából finanszírozzuk többek között a kórházakat, a szakrendelőket, a mentést, a háziorvosi és a védőnői szolgálatot és a fogászati ellátást is. A jövő évi emelkedésnek markáns része az egészségügyi szolgálati jogviszony alapján megvalósuló egészségügyi béremelés idei beépülő többlete és a jövő évi béremelés is, amiről a későbbiekben szeretnék még szólni.

A gyógyító-megelőző ellátások, ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor 111 százalékkal nőttek 2010 óta, míg 2002-2010 között, a balliberális kormányzás idején, reálértéken egyáltalán nem volt emelkedés. Az elmúlt években az egészségügyi ellátórendszer minden szintjét érintő, átfogó intézkedések indultak el: népegészségügyi, infrastrukturális fejlesztések a béremelések mellett az alapellátás területén is. Azt, hogy az alapellátást a rendszer kulcselemének tekintjük, a költségvetés számokban is markánsan megjeleníti. Az alapellátási kassza a 2010-es 120 milliárdról jövőre 354 milliárdra nő, ez háromszoros emelkedés. Ezen belül jövőre a háziorvosi, a háziorvosi ügyeleti ellátás előirányzata 105 milliárddal, 75 százalékkal magasabb, mint az idei volt. Reálértéken nézve így a háziorvosi kassza 2010 óta 137 százalékkal emelkedik, szemben a 2002-2010 közötti 14 százalékkal.

A fogászati ellátást is fontos kiemelni, ugyanis ezen a jogcímen jövőre már 82 milliárd lesz a költségvetésben, ami 2010-hez képest reálértéken is hatalmas, 179 százalékos emelkedést jelent, szemben azzal, ami 2002-2010 között történt: mínusz 9 százalékkal kevesebbet fordítottak a fogászati ellátásra.

A mentés olyan terület, amely a járvány idején a korábbinál is nagyobb terhelésnek volt kitéve. Először is köszönjük a munkát az Országos Mentőszolgálat mintegy 7500 dolgozójának, és jó azt látni, hogy a mentőszolgálat 65,4 milliárdos költségvetése közel két és félszerese a 2010-esnek. A mentősök fizetése a szakdolgozói- és orvosibér-emeléseknek köszönhetően többszörösére nőtt, a mentőautók átlagéletkora pedig a tíz év alatt 8,3 évről 4,8 évre csökkent. Külön szeretném kiemelni, hogy a koraszülöttek mentésére szánt OMSZ-forrás 2015 óta, tehát hat év alatt a duplájára emelkedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehetünk eléggé hálásak egészségügyi dolgozóinknak, akiknek az elmúlt egy évben a korábbinál is nehezebb helyzetben kellett és kell most is helytállniuk. Köszönet és hála nekik, és nagy öröm, hogy ezt a munkát a kormány is elismeri. Az egészségügyi dolgozók bére először 2012-13-ban átlagosan 27 százalékkal emelkedett, 2016 óta pedig évről évre növekedés látható. A szakdolgozók 2016-18 között összesen 53 százalékos béremelésben részesültek, 2019-22 között pedig újabb fokozatos, négylépcsős béremelést láthatunk. Ezek közül a bázishoz viszonyított 8, 14, 20 százalékos emelés már megvalósult, 2022. január 1-jétől érkezik az újabb, 30 százalékos béremelés. Csak 2019 óta ez 72 százalékos emelést jelent, amit a szakdolgozókkal együtt a védőnők is megkaptak.

Az orvosi bérek 2016-17-ben összesen 207 ezer forinttal nőttek, most pedig náluk az új jogviszony bevezetésével soha nem látott mértékű béremelés valósul meg. Tavaly éppen a költségvetési vitában említettem, hogy a kormányzat elkötelezettsége megvan egy valódi perspektívát jelentő béremelésre, olyan mértékben, amely a hálapénz visszaszorítását is magával tudja hozni. Most éppen ez történik meg, hatalmas béremelés és a hálapénzrendszer lebontása. Idén januártól pedig egy 20 éve dolgozó orvos már 1 millió 44 ezerről jövőre 1 millió 342 ezer forintot, két év múlva pedig már 1 millió 491 ezer forintot fog keresni. Egy rezidens 250 ezer forintot keresett, most 687 ezerre emelkedett a jogviszonnyal a bére; a 40 éve dolgozó orvos 525 ezer forintról akár 2 millió 380 ezer forintos bérrel számolhat.

A gazdaság-újraindítási akcióterv fontos elemét képezi az egészségügyi béremelés, amelynek összege jövőre közel 459 milliárd forint. Ha ezt még kiegészítjük a szakdolgozóknak a 91 milliárdos béremelésével is, a negyedik béremeléssel, akkor 550 milliárd forintot költünk bérekre. Ez magáért beszél. Egészségügyi bérekre 2010-ben még alig 270 milliárd forint volt összesen, 2022-ben pedig több mint 1000 milliárd, ez 276 százalékos emelkedést jelent.

Tavaly szintén a költségvetési vitában szó volt arról is, hogy a KSH minden évben kimutatást készít az átlagkeresetekről. 2009-2019 között a tizenharmadik helyről a kilencedik helyre lépett előre a humánegészségügyi terület ebben az összehasonlításban. Nos, nem telt el hosszú idő, amikor máris sikerült továbblépnünk, és egyetlen év alatt újabb három helyet sikerült előrelépnünk, a humánegészségügyi ellátás már a hatodik helyen áll a szektorok között, 2010-20 között 151 százalékkal több mint két és félszeresére emelkedett ezen a területen a havi bruttó átlagkereset. Sehol nem volt ekkora előrelépés, ez mindenképpen figyelemre méltó, s ne feledjük, 2022-től újabb béremelések lesznek.

Az uniós fejlesztések ugyan nem képezik részét a hazai költségvetésnek, de remekül és szervezetten kiegészítik azt. A 2021-27-es fejlesztések tervezése most van folyamatban, de a 2014-20-as programok megvalósítása is még zajlik. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a komplex népegészségügyi szűrésekre 18 milliárd, nővérszállók fejlesztésére 10 milliárd, e-egészségügy fejlesztésére 65 milliárd, gyermeksürgősségi fejlesztésre közel 20 milliárd, egészségügyi intézményeink energetikai korszerűsítésére több mint 20 milliárd, alapellátás infrastrukturális fejlesztésére mintegy 41 milliárd és járóbeteg-szakellátás fejlesztésére pedig 23 milliárd forint jut.

(20.10)

Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés eddig is és 2022-ben is biztosítani fogja az egészségügyi ellátórendszer minőségi működését, mely bizonyított a koronavírus-járvány idején. Köszönet illet mindenkit, aki ebben az áldozatos munkában részt vállalt.

Mindezek alapján javaslom a költségvetés támogatását képviselőtársaim részéről is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)