Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Valóban, hónapokon keresztül dolgoztunk azért a négypárti megbeszéléseken, hogy végre megszülethessen egy olyan törvény, amely alapján jövőre, június 13-án a magyar állampolgárok is választhatnak európai parlamenti képviselőket.

Számos fontos kérdésben sikerült egyetértésre jutnunk, és ezekről ma talán kevés szó esett, de az igazán lényeges kérdések ezek voltak. Úgy gondolom, ezen viták során a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja maximális kompromisszumkészséget mutatott. Mindenképpen törekedtünk a megegyezésre, sok kérdésben úgy is, hogy megváltoztattuk az eredeti álláspontunkat, éppen azért, hogy a három- vagy négypárti egyetértés kialakulhasson.

A legnagyobb vita valóban a külképviseleti szavazás kérdésében alakult ki, és most nem szeretném megismételni mindazt, amit képviselőtársaim különböző szempontokból elmondtak a különböző megoldási javaslatokkal kapcsolatban. Valóban, a postai út, az elektronikus szavazás, illetve a külképviseleti manuális szavazás volt a három megoldás, és azután az utóbbi különböző változatai. Nem biztos, hogy a legelegánsabb, a legszebb, a legjobb megoldás az, amit végül is választottunk, de talán ez volt az a közös nevező, amit el tudtunk érni, amit végül is három párt támogatni tudott.

Még egy kérdés volt, amelyben az utolsó percekig folyt az egyeztetés. Ez nem politikai kérdés volt, hanem kifejezetten szakmai kérdés, a lakóhely fogalmának a meghatározása a törvényjavaslatban. Ez elsősorban azért fontos, mert az európai parlamenti választáson nemcsak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, hanem a többi európai uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgárai is részt vehetnek. Ezért volt különösen fontos, hogy ebben is meg tudjunk egyezni.

Valóban megszületett az a négypárti megállapodás, hogy a frakciók mindent megtesznek azért, hogy lekésőbb az utolsó idei ülésnapon szavazni tudjunk. Herényi frakcióvezető úrral szemben remélem azt, hogy nem 22-én, hanem már a jövő hétfőn szavazni tudunk. Ha eltérünk a Házszabálytól, akkor ennek semmi akadálya nincsen.

Valóban, a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen benyújtottunk három módosító indítványt. Ebben teljes egyetértés volt, az alkotmányügyi bizottság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy benyújtja ezeket az indítványokat. Három kérdésnél, amely a változtatás során elkerülte a figyelmünket, pontatlanság csúszott be. Úgy tűnik, ezeket az indítványokat a képviselők túlnyomó többsége támogatni tudja.

Úgy gondolom, látnunk kell, a mostani európai uniós választásra megtaláltuk azt a megoldást, amellyel minden vitás kérdést rendezni tudtunk, és ezeket a változtatásokat le tudjuk bonyolítani. Azt is látnunk kell, hogy ez a megoldás nem végleges megoldás, nem ad mindenre választ. 2004. május 1-jétől életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely szerint minden más választáson is biztosítanunk kell a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazati jogát.

Azt hiszem, könnyű belátni, ha május 1-je után például lesz egy időközi országgyűlési választás vagy akár egy időközi polgármester-választás, akkor az nem megoldás, hogy, mondjuk, az adott településről mind a hetvenkét magyar külképviseletre küldjenek szavazatszámláló bizottságot. Ráadásul ez, amiben most megállapodtunk, nem ad választ arra, hogy mi van akkor, ha egy választópolgár ugyan Magyarországon tartózkodik, de nem a lakóhelyén, akkor az országgyűlési választásokon, az önkormányzati választásokon hogyan tud szavazni. Nem ad megoldást a mozgóurnás szavazás kiváltására, és nem ad megoldást arra sem, ha egy magyar állampolgár külföldön tartózkodik, de olyan városban vagy olyan országban, ahol nincs magyar külképviselet, akkor hogyan szavazhasson.

Úgy gondolom, közös felelősségünk, hogy a jövő év legelején együtt elkezdjünk azon dolgozni, hogy milyen megoldást tudunk találni. Meg kell nézni azt, hogy az Európa sok országában bevált, levélben történő szavazást hogyan tudjuk garanciákkal úgy körülbástyázni, amely mindenki számára megnyugtató megoldás lesz.

Végül egy dolgot szeretnék elmondani; miután tudtuk, lehetnek problémák a törvényjavaslat elfogadásával, egy nagyon fontos kérdésben önálló képviselői indítványt adtam be, egy törvényjavaslatot a polgárok személyi adatainak és lakcímének a nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítására, “Figyelemmel a 2004. évi európai uniós parlamenti választások előkészítéséreö címmel. Amennyiben jövő hétfőn meg tudjuk ejteni a zárószavazást, a legnagyobb örömmel fogom kérni az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy ezt a törvényjavaslatot visszavonhassam. Így legyen!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)