Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ahogyan az elnök úr a felszólító mondatokban elmondta, új változatban nyújtotta be a kormány az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényt az Országgyűlésnek. Tettük ezt azért, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a kétharmados elfogadást igénylő törvény jó néhány pontjában további egyeztetésre van szükség ahhoz, hogy a parlamentben helyet foglaló valamennyi párt azt jó szívvel el tudja fogadni, és meg tudja szavazni a végszavazáskor.

Csak szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat arra az egyikünk számára sem túl örömteli szavazási napra, amikor az Országgyűlés elfogadott ugyan egy törvényt, de amely alkalmazhatatlan, hiszen a kétharmados részek nem kapták meg a szükséges támogatottságot, és a feles részei voltak a törvénynek azok, amelyek elfogadást nyertek a kormánypárti többség által. Ez a törvény azonban alkalmazhatatlan, nem alkalmas arra, hogy ennek alapján az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról rendelkezzék, ezért ezt az Országgyűlés a megfelelő jogi eljárásban megsemmisítette.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az új változat, amelyet most a kormány benyújtott, tartalmazza mindazokat a megállapodásokat, amelyek a parlamenti pártok között lezajlott politikai egyeztetések során jóváhagyásra kerültek. Igazából tehát sem szakmai, sem politikai akadálya nincs most már a törvényjavaslat elfogadásának.

A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy az elektronikus szavazás nem élvez kellő támogatást, a kompromisszum érdekében tehát a kormány elfogadta azokat a módosító javaslatokat, amelyek a külképviseleteken szavazatszámláló bizottságot kívánnak létrehozni a papíralapú szavazáshoz. Ezek az elemek az önök előtt fekvő törvényjavaslatban megtalálhatók.

(20.10)

A külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjait és póttagjait az Országgyűlés a szavazást megelőző huszadik napig választja meg, személyükre a jelölő szervezetek jelölhetnek külképviseletenként egy-egy tagot. A jelöltek közül az Országos Választási Bizottság sorsolással választja ki a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjait és póttagjait. Az Országos Választási Bizottság által az Országgyűlés elé terjesztett listáról az Országgyűlés egy szavazással, egyszerű többséggel dönt.

A külképviseleti szavazás javasolt megoldása illeszkedik a hatályos választási rendszerhez. E megoldás további előnye az is, hogy jogi szempontból nem tesz különbséget a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok között a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság tagjai megválasztása tekintetében.

Nos, tehát ebből is látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindazok a javaslatok, felvetések, amelyek az előzetes egyeztetések során bármelyik párt részéről elhangzottak, alapos végigbeszélés, kitárgyalás, megegyezés és egyeztetés után megfogalmazásra kerültek a törvényben. Ezek a rendelkezések megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és a parlamenti pártok igényeinek egyaránt. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat - miután valamennyi igénynek megfelel - elfogadásra alkalmas.

Szeretném megköszönni a parlamenti pártok szakpolitikusainak az egyeztetés során tanúsított konstruktív hozzáállását és a törvényjavaslat elfogadása érdekében tett erőfeszítéseiket. Kérem önöket, segítsék a törvény mielőbbi elfogadását, hogy a választási szervek minél előbb meg tudják kezdeni a felkészülést a közel fél év múlva megtartásra kerülő európai parlamenti választásokra. Azt gondolom, picit már így is késésben vagyunk, de ha most az Országgyűlés az eltervezett menetrend szerint soron kívül meg tudja alkotni ezt a törvényt, akkor a szakembereknek, az Országos Választási Irodának és valamennyi választási szervnek lesz elegendő ideje felkészülni arra, hogy színvonalas és sikeres európai parlamenti választást bonyolítsunk le a jövő évben Magyarországon.

Köszönöm, elnök úr. (Taps.)