Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.13:28:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

116. ülésnap (2003.12.08.), 261. felszólalás
Felszólaló Gusztos Péter (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:30


Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy én sem szeretném nyolc percig rabolni az idejüket.

Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a fejlett európai országokban - Angliában, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Svédországban, Norvégiában -, de a környező országokban is, mint Csehországban vagy Szlovéniában, az állatkínzás bűncselekménynek minősül, amelyet különböző mértékű szabadságvesztéssel büntetnek ezekben az államokban. Németországban a parlament 2002-ben a német alkotmányba iktatta a jövő nemzedék jogainak megóvása céljából az állatok védelmét. Az állatok védelme büntető törvénykönyvbe iktatásának jogi dogmatikai érvei ugyanazok, mint a környezetkárosítás, a természetkárosítás esetében, a büntetési tételek is illeszkednek a hasonló bűncselekményekhez.

A magyar alkotmány a 18. §-ában leírja az egészséges környezethez való jogot, melyet az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az állam intézményvédelmi kötelezettségeként értelmez. Ahogy egy alkotmánybírósági határozat fogalmaz, az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét, és ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére. Annak ellenére tehát, hogy az állatok nem jogalanyok a Magyar Köztársaságban, az államnak az alkotmány 18. §-ából származó intézményvédelmi kötelezettsége értelmében védelemben kell részesítenie az állatok fennmaradását.

(19.40)

Az állam ezen kötelezettségének elsősorban jogalkotási és szervezési feladatainak ellátásával tehet eleget. Hatályos jogszabályok biztosítják a természeti értékek, így az állatok széles körű védelmét. Ennek során alkotta meg a magyar parlament a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt vagy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, és különböző államigazgatási szankciókkal sújtja a magyar jog az élet ilyetén természeti alapjait. Ezen túl az egyes szabálysértésekről szóló, 218/1999-es kormányrendelet az állatkínzás szabálysértési tényállását írja le. Megvan tehát mindaz a jogi alap, mindaz a jogi előzmény, amely megteremti annak feltételeit, hogy az állatok kínzása büntetőjogi tényállás legyen Magyarországon is.

Ahogy Hankó Faragó Miklós államtitkár úr elmondta, a legfontosabb az, hogy az elmúlt évtizedben olyan társadalmi változások mentek végbe ezen a területen is, melyek eredményeképpen az állatvédelem ügye egyre több polgártársunk számára vált fontos üggyé. Mára nyugodtan mondhatjuk, egyértelmű társadalmi igényként jelentkezik az, hogy a parlament így szabályozza ezt a kérdést. Ezt bizonyítja az, hogy a rendszerváltás óta eltelt történetünk legeredményesebb népi kezdeményezése kéri a szó jogi értelmében és követeli a szó politikai, erkölcsi értelmében a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy alkosson törvényt ebben a tekintetben.

A szabad demokraták országgyűlési képviselőcsoportja mind a népi kezdeményezést, mind pedig a holnapi tárgyalással megkezdődő vita után a büntető törvénykönyv ilyetén módosítását támogatja, és ezt kéri a Ház valamennyi frakciójától.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai