Felszólalás adatai

KOLTAI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Alig nyolc hónappal ezelőtt, április 11-én, ma már mindannyian jól tudjuk, Pakson bekövetkezett Európa második legsúlyosabb besorolású üzemzavara. Hosszú titkolózás, mellébeszélés után a mai napig nem nevezte meg senki a felelősöket. Majd fél év telt el, mire felállhatott a paksi vizsgálóbizottság, s a nagyfokú kormányzati ellenállás dacára elkészült a bizottság jelentéstervezete is, aminek a megtárgyalását a házelnök, házszabályellenesen, megakadályozta akkor, amikor idő előtt feloszlatta a vizsgálóbizottságot. Ezt erősíti meg egyébként a legutóbbi, december elsején kelt ügyrendi bizottsági általános állásfoglalás is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma itt a lehetőség, itt az alkalom, hogy e durva házelnöki hibát kiküszöböljük. Nem kell más hozzá, az előterjesztést, a határozati javaslatot kell csak elfogadnunk.

De lássuk, mi is történt mindeddig! A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében minden hónap első hétfőjén, pontosan 13 órakor megszólalnak a polgári védelmi szirénák. A máshol talán dermesztő ijedtséget és félelmet kiváltó hang a Paks környékén élő 250 ezer embernek sokáig mégis a biztonságot jelentette; azt, hogy a kiváló paksi szakemberek és a biztonsági műszerek állandó készültségben vannak, és azt, hogy tudásuk legjavát adva őrzik az ott élők, azaz valamennyiünk nukleáris biztonságát.

Ez év április 11-én nem szólaltak meg a szirénák. Mégis nagy volt akkoriban a hangzavar, mert a kormány az utolsó napon is még minden lehetőséget megragadott arra, hogy a másnapi európai uniós népszavazásra kivezényelje polgárait. A média java része, mint ahogy a kormány is, napokig hallgatott arról, hogy mindeközben Pakson súlyos nukleáris esemény történt. Az elhallgatási kísérlet ellenére az aggasztó hírek gyorsan terjedtek. A szülők riadalmát mutatja az is, hogy többek között a környékbéli megyékben nem egy patika kifogyott a jódtablettakészletéből, óvodás és iskolás gyermekeket nem engedtek ki a szabadba napokig játszani.

Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy óráról órára nőtt az aggodalom, és a következő kérdések fogalmazódtak meg, joggal, az emberekben.

Hogyan történhetett meg az, hogy bizonyos termelési és üzleti szempontok háttérbe szorították a nukleáris biztonságot, hosszú évek óta folyamatosan romlik az erőműben a biztonsági kultúra, aminek következtében bekövetkezett Európa második legsúlyosabb besorolású üzemzavara? Hogyan fordulhat elő, hogy a még becsülhetően is több tíz milliárd forint kárt a kormány, szocialista módra, rendkívüli villamosenergiaár-emelés formájában a magyar családokra terheli? És hogyan fordulhat elő az, hogy a felelősségüket elismerő paksi vezetők felelősségre vonás nélkül a mai napig a helyükön vannak? Ki a felelős mindezért?

A jogos kérdések megválaszolására, az igazság kiderítésére jött létre a paksi vizsgálóbizottság, igaz, hogy csak öt hónappal a súlyos üzemzavar után kezdhette meg a munkáját. És az is igaz, hogy egy szocialista módosító indítványnak köszönhetően mindösszesen 60 nap állt rendelkezésére. És az is igaz, hogy végig szabotálták a munkáját. A szocialista arrogancia pedig akkor hágott tetőfokára, amikor az önök által kinevezett állami cégvezetők üzleti titkokra való hivatkozással megtagadták alapvető dokumentumok bemutatását.

Sokáig érthetetlen volt, hogy miért e nagy titkolózás Pakson. A napvilágra került megdöbbentő információk azonban megvilágították, hogy mi takargatnivalójuk van a szocialistáknak Paks ügyében.

(17.30)

Kiderült, hogy önök közül többen is úgy jártak rá Paksra, mint éhes darazsak a húsosfazékra. (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

A szocialista képviselők nevetséges indokok miatti megfutamodása ellenére a jelentéstervezet november 7-e óta a bizottság asztalán hever és megtárgyalásra vár. Benne van, hogy mi az igazság Pakson, és benne van a nemzeti atomerőmű program is, röviden NAP. Szükség van erre, hogy helyreálljon a nukleáris biztonság, mert ez az ország és ez az emberek érdeke. Szükség van a NAP-ra, a nemzeti atomerőmű programra, hogy soha többé senki ne járhasson rá Paksra úgy, mint éhes darazsak a húsosfazékra. És szükség van rá azért is, mert éppen napjainkban jár le valamennyi védekező- és menekítőfelszerelés szavatossági ideje Paks környékén, és a kormány asztalán egy olyan előterjesztés hever, amely csak minden tizedik embernek biztosítaná védekezőeszközzel való ellátását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés megvitatására nem kerülhetett sor, mert a Ház elnöke, Szili Katalin házszabálysértő módon idő előtt megszüntette a bizottságot. A súlyos házelnöki hiba kiküszöbölésére, helyrehozatalára (Az elnök jelzi az idő leteltét.) ad lehetőséget a határozat elfogadása (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő! - Ülj le!), amely mindössze 15 nap időt biztosítana a bizottságnak, hogy megvitathassa jelentéstervezetét.

Kérem a határozat támogatását. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)