Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, küzdök és kitartok, jelentem! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény immár közel harminc éve egységes keretek között szabályozza az illetékekre és az igazgatási bírósági szolgáltatások díjának megállapítására vonatkozó alapvető szabályokat annak érdekében, hogy az állami és a társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás meg tudjon valósulni. A törvényjavaslat ezen rendszer módosítására és egy újabb speciális vagyonszerzési illeték bevezetésére tesz javaslatot, azon belül is itt visszterhes vagyonátruházási illeték szabályozásáról van szó. Az ingatlanok belterületbe vonása és az értékesítés miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a külterületből belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészülne ki az illetékekről szóló törvény illetéki rendszere.

Ugyanis ennek oka, hogy egy ingatlan forgalmi értéke a külterületből belterületbe vonást követően jelentős mértékben megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék. A törvénymódosítás pedig azt szolgálja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket, amelyek ‑ még egyszer mondom ‑ kifejezetten a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. Tehát az illeték kirovásának semmilyen bevételnövelő, bevételnövelésre, adóbevétel- vagy illetékbevétel-növelésre irányuló szándéka nincsen, hanem egy büntető jellegű, egy spekulációs tevékenységet büntető jellegű illetékről van szó, amelynek reményeink szerint az lesz a hatása, hogy ezt a spekulációs módszert visszaszorítja és a visszaéléseket megfékezze.

Ráadásul azt gondoljuk, hogy önmagában a külterületi területek belterületbe vonása és ezáltal a belterületek számának és arányának növelése több más szempontból sem kívánatos. Itt természetvédelmi, környezetvédelmi, fenntarthatósági, településképi és egyéb szempontokat is idehozhatunk. Minden ilyen szempont abba az irányba mutat, hogy a külterületekből belterületbe vonás eseteit limitáljuk, és ha ezekre az esetekre egyébként észszerű módon sor kell hogy kerüljön, akkor ezt az átminősítést az érintettek ne tudják spekulációs céllal kihasználni. Hogy ez milyen jelentőségű kérdés, itt egy egész hosszú időszak adatait tudom önöknek ismertetni a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Tizenhét év, közel két évtized alatt, tehát 2002 és 2019 között a belterületek nagysága az egész ország területén 3169 hektárral nőtt. Ez gyakorlatilag az összes belterület félszázalékos növelését jelenti. Azt is látni kell, hogy ha például a 2018-as építésitelek-eladási árakat nézzük, akkor ez a szántóföldek árához viszonyítva ötvenszeres. Tehát az átminősítéssel, azaz a külterületből belterületbe minősítésével adott esetben akár ötvenszeresével is nőhetnek a földterületi árak. Ez nyilvánvalóan tág teret enged a spekulációnak. Ha 2018-as átlagárakkal számolunk, és ezeket a területeket nem szántóföldként tekintenénk, akkor itt azt láthatjuk, hogy egy 235 milliárdos profit potenciálisan az, ami felmerül, pusztán csak az átminősítés kapcsán.

A törvényjavaslat értelmében tehát innentől kezdve az átminősített területek értékesítését követően visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni a vagyonértékű jog jogosultságának fennállása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző tíz éven belül, legkorábban 2019. február 1-jét követően a külterületi ingatlanból belterületi ingatlanná minősített ingatlanok esetében. Az illeték mértéke az illeték alapjának 90 százaléka, az illeték alapja pedig az a különbözet, ami az ingatlan szerzéskori és az eladáskori forgalmi értékének különbözete.

Mi azt gondoljuk, hogy ezzel a törvénymódosítással, amennyiben a parlament úgy dönt, hogy támogatja, egyrészt megakadályozzuk az ingatlanspekuláció egyik forrását, egyértelmű jelzést adunk arra, hogy ez a közérdek szempontjából egy nemkívánatos tevékenység lehet, alkalmassá válunk az adóelkerülések megakadályozására, és átlátható, az egész társadalom részére könnyen azonosítható módon a spekulációs visszaéléseket visszaszorítjuk annak ellenére, hogy egyébként a jóhiszeműen eljáró állampolgárok semmilyen hátrányt e tekintetben nem szenvednek.

Úgyhogy ebből következően szeretném kérni önöktől a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)