Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Remélem, nem fogom teljes mértékben kihasználni a részemre rendelkezésre álló időkeretet.

Tisztelt Országgyűlés! A szellemi tulajdon védelmét biztosító, a kilencvenes évek elejétől fokozatosan megújuló hazai szabályozást mindvégig a közösségi jog és az egyéb európai követelményekhez való nagymértékű igazodás jellemezte. A közösségi joggal való összhang megteremtését a szellemi tulajdon védelme terén az elmúlt években több, az Országgyűlés által tárgyalt és elfogadott törvény is célozta. E törvények megalkotása idején is világos volt azonban, hogy számos igazodási feladat csak az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve az európai szabadalmi rendszerbe való beilleszkedés alkalmával végezhető el - ez természetesen más joganyag tekintetében is sokszor előfordul majd még. Emellett a szóban forgó törvények megalkotása óta a közösségi jog is tovább fejlődött, ami szintén a hatályos hazai szabályozás részleges kiigazítását igényli.

Mindezekre figyelemmel a szabadalmak tekintetében szinte egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés egy évvel ezelőtt, tavaly ősszel a szabadalmi törvényünket módosító törvényt, és egyidejűleg döntött hazánknak az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásáról is. A napirendi ponthoz hozzászóló képviselők bizonyára erre jól emlékeznek még.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a védjegyek, a földrajzi árujelzők és a formatervezési minták oltalma, valamint a szerzői jog terén e sorba illeszkedve, többszörös céllal született. A jogharmonizációs feladatokkal összefüggésben a javaslat egyrészt biztosítja az európai közösségi védjegy és formatervezési mintaoltalmi, valamint a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára létrejött rendszerekbe való beilleszkedést, amely rendszerek az iparjogvédelmi integráció legmagasabb fokát valósítják meg, az Európai Közösség egységes piacához igazodó, a közösség egész területére kiterjedő oltalmat biztosítanak egységes szabályok szerint. E közösségi szabályok európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg közvetlen alkalmazást nyernek hazánkban, azonban ennek előfeltételeként szükséges beilleszteni jogrendszerünkbe az e rendszerek működtetését szolgáló egyes részletszabályokat.

Másrészt a javaslat előirányozza a szerzői jogi törvény módosítását, a szerzői jogot az információs társadalom kihívásaihoz igazító 2001-ben elfogadott közösségi irányelvhez való jogközelítés érdekében. Az irányelv átültetése nem igényli szerzői jogunk átfogó reformját, csupán kisebb terjedelmű, különösen a szabad felhasználást érintő módosításokat tesz szükségessé.

A jogharmonizációs feladatokon túl, az iparjogvédelem és szerzői jog terén létrejött nemzetközi szerződésekkel összefüggésben a javaslat a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot erősíti azzal, hogy a védjegyek, a földrajzi árujelzők és a formatervezési minták terén létrejött nemzetközi iparjogvédelmi lajstromozási rendszerekre vonatkozó illeszkedési szabályokat beépíti a védjegytörvénybe és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvénybe, továbbá egyes kérdésekben - a szerzői jogi nemzetközi egyezményeknek való maradéktalan megfelelés érdekében - kiigazítja, különösen a közös jogkezelés vonatkozásában, a szerzői jogi törvényt.

A törvényjavaslattal módosítani kívánt törvények alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel is szükségessé vált e törvények felülvizsgálata. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik a védjegy-lajstromozási eljárásban az úgynevezett felszólalási rendszerre való áttérés, amely rendszerben a védjegyet lajstromozó Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozását gátló korábbi jogokat csak az azok jogosultjai által, a védjegyek lajstromozására irányuló eljárásban tett kifogás alapján veszi figyelembe.

A javaslat előkészítését igen széles körű szakmai és érdek-képviseleti egyeztetés előzte meg. A javaslat alapját képező törvénytervezet egyes részeinek egyeztetését már ez év márciusában megkezdtük, amelyet további írásbeli és szóbeli egyeztetések követtek. Mindez garantálja a javaslat szakmai megalapozottságát és az abban foglaltakat érintő konszenzus meglétét.

Az előttünk fekvő javaslat mint az uniós csatlakozást megelőző utolsó átfogó jellegű módosításcsomag, iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeink modernizálásával és továbbfejlesztésével beteljesíti a magyar szellemi tulajdonvédelmi szabályozás európai integrációját.

Őszintén bízom abban, hogy az ezen a téren megszokott egyetértés változatlanul fennmarad az Országgyűlésben, és nagy többséggel fogja tudni támogatni mindegyik parlamenti frakció az előttünk fekvő javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiból.)