Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2020.02.24.02:54:03 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 329 2018.11.12. 3:28  328-332

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8án tartott ülésén megtárgyalta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/2164. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. Az Európai Unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament és a Tanács 2010 szeptemberében kibocsátott egy irányelvet, amelyben a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó közösségi állásfoglalás került rögzítésre.

Tisztelt Ház! Az állatok védelme kiemelt és alapvető jelentőségű uniós értéknek minősül, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke is kifejezésre juttat. Az állatkísérletekre vonatkozó tagállami szintű szabályozásokból eredő eltérések következtében akadályok képződhetnek az olyan termékek és anyagok kereskedelmét illetően, amelyek kifejlesztése állatkísérlettel jár. Mint minden tagállam, így hazánk is 2012 novemberében ültette át nemzeti jogrendszerébe az irányelv rendelkezéseit, melyek 2013. január 1-jétől alkalmazandóak.

A Bizottság 2016 őszén jogtechnikai hiányosságokat tárt fel a magyar jogi szabályozásban, amelynek folyományaként 2017-ben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása. A jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése, valamint a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében szükségesnek bizonyul az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása.

A Ház asztalán lévő törvényjavaslat biztosítja, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító és felhasználó működhessen, amely rendelkezik az állatvédelmi hatóság engedélyével. Amennyiben később viszont már nem felelne meg a kívánt feltételeknek, az állatvédelmi hatóságnak lehetősége nyílik az engedély visszavonására. A törvényjavaslatban foglalt módosítások elfogadása esetén az esetleges jogkövetkezmények alkalmazhatóvá válnak a tenyésztőkkel és beszállítókkal szemben is.

Kiemelendő, hogy a javaslat az irányelvnek megfelelő fogalmi tisztázásokat is tartalmaz. Például állatkísérletnek minősül az uniós jog értelmében minden, az állatok  akár ismert, akár ismeretlen, legyen az invazív vagy nem invazív  tudományos célú felhasználása. A törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen a kötelezettségszegési eljárás lezárásához szükséges, azon módosításokat tartalmazza, amelyekkel jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget teszünk. Kérem a tisztelt Házat, mindezek alapos mérlegelésével hozza meg döntését és támogassa a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 47 2018.11.27. 5:03  34-49

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon hasznosnak tartom azt, hogy az Agrárminisztérium ezt az összetett törvényjavaslatot, törvénymódosításokat magában foglaló javaslatot előterjesztette, hiszen jó néhány olyan, az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata során felmerült problémát szükséges orvosolni, amelyek itt, az előttünk lévő anyagban benne foglaltatnak.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Fontos területét érinti a javaslatnak a természet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az 1996. évi LIII. törvény módosítása. Itt külön felhívnám a figyelmet a natúrparkokra vonatkozó szakaszra, a 3-4. §-ban találhatóak ezek. Ismeretes az, hogy az elmúlt években jó néhány új natúrpark létesült Magyarországon, összesen 12 van, ezek tehát olyan területek, ahol az önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, a lakosság, állami szervezetek összefogásával egy-egy tájegységre vonatkozó természetvédelmi, természetjárást lehetővé tévő intézkedések, beruházások történnek, elég itt az Írottkő Natúrparkra, a Vértesi, a Cserhát, a Szatmár-Beregi Natúrparkra vagy a Pannontájra, a Gerecsére gondolni, és újabbak is előkészület alatt vannak, tehát van egy olyan szabályozási terület, amely mindenképpen megérdemli azt, hogy odafigyeljünk, így örvendetes, hogy a fogalmak pontosítása, az eljárásrend belekerül a jogszabályi javaslatba.

Az elmúlt években a magyar állam több tíz milliárd forintot fordított erdészeti, illetve turizmussal összefüggő jóléti létesítményekre, turistaházakra, turistaútvonalakra, látogatóközpontokra, pihenőhelyekre, azért is fontos, hogy ezek a beruházások egy adott tájba illeszkedve, egységes turisztikai szolgáltatást nyújtva jelenjenek meg, és így a turisták, a magyar emberek idehaza, kulturált, ápolt környezetben tudják eltölteni a szabadidejüket. Mindenképpen hasznos, hogy a szabályozás ezeket a területeket érinti.

Szeretnék egy másik területet is kiemelni, ez a hungarikumokra vonatkozó jogszabály, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt, amely bizonyította a létjogosultságát, hiszen az elmúlt években a Hungarikum Bizottság, a hungarikummozgalom önkormányzatok, értékvédők sikeres munkájának köszönhetően egy olyan értékkört tudott összegyűjteni, a magyarságnak olyan csúcsteljesítményeit tudta összegyűjteni, definiálni, megvédeni, amelyek a nemzeti identitásnak a részét képezik, amelyekre büszkék lehetünk, és amelyek megérdemlik a védelmet is, azt, hogy ez a védelem a jogalkotó oldaláról is a fogalmak pontosításában, a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelő módosításokban megjelenjen.

(11.40)

Külön kiemelném a különböző értéktárakat, helyi, megyei értéktárakat, hiszen itt több ezer aktivista, értékőrző, művész, helyi népművész munkája került összegyűjtésre, hagyományok kerültek összegyűjtésre. Ma már ezek  különösen a kistelepüléseken  identitást erősítő, a települési önazonosság-tudatot megjelenítő kategóriák, ezért is fontos, hogy ezekre az értéktárakra külön odafigyelés történjen, illetve az ágazati értéktárakra, hiszen sok településen megfogalmazódik az, hogy van olyan érték, ami akár hungarikum is lehetne. Ugyanakkor lehet, hogy ezek más településeknél is megjelennek, akár ételekről, akár népszokásokról van szó, ágazati értéktári szintig fel lehet őket hozni akkor, hogyha ezek rendelkezésre állnak és fogadókészek. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen értékünk ugyanakkor nem lehet hungarikum. Tehát ezért is fontos, hogy ez a terület folyamatos odafigyelésben, gondozásban részesüljön. Egyébként látszik az is, hogy a hungarikumok köre gyakorlatilag már kerek, tehát az elkövetkező években néhány új hungarikumra lehet még számítani, illetve olyan értékre, amely megvan, létezik, de ebbe a körbe bekerülhet.

Steinmetz Ádám képviselő úrral egyetértek abban, hogy egy bürokráciacsökkentő jogszabályról van szó. Én minden ilyen dolgot támogatok a kormány részéről. Nagy erőfeszítés a mai bonyolult világban a hivatali munka egyszerűsítése, csökkentése.

Talán még azt szeretném hozzáfűzni képviselő úrnak a hozzászólásához, hogy a hungarikumoknál nyilván kell egy állami menedzsment is, de az is kell, hogy élő, aktív közösség legyen az egyes értékek mellett. Tehát ezt nem tudja pótolni az állami odafigyelés, tehát akár egy termékről, akár valamilyen szellemi kincsről van szó, kell hogy legyen olyan közösség, amely azt magáénak érzi, és amelyre az állami támogatás is rá tud épülni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 69 2018.11.27. 9:53  50-91

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Hasznosnak és fontosnak tartom azt a törvényjavaslatot, amely most előttünk van. Meggyőződésem, hogy aktuális is a földforgalmi törvény módosítása. Öt év tapasztalat már rendelkezésünkre áll, és elmondhatjuk azt, hogy a földforgalmi törvény jó, bevált, és azokat a célokat, amelyeket annak idején a nemzeti ügyek kormánya kitűzött, hogy a gazdákat segítse, hogy a termelőket segítse, nagyrészt sikerült elérni. Ez onnan is látható, hogy a földtörvény, a földforgalmi törvény egészéhez képest csak bizonyos részekhez, fontos, bár kis részekhez kell hozzányúlni. Összességében tehát a tervezet is jó, és szolgálja azt a célt, hogy a magyar termőföld védelmét elsősorban a termelőkre, a földművesekre, a magyar gazdákra, az ő szervezeteikre kell bízni, ők igazán oda tudnak figyelni arra, hogy ki az, aki földtulajdonhoz jut, és ténylegesen gazdálkodni akar. Az, hogy a helyi földbizottság külön jogosítványokat kap, szerintem azért is hasznos, mert ezáltal a gazdák önkormányzata tényleges beleszólási jogot nyer, bármennyire is fáj ez bizonyos magyarországi gazdaellenes erőknek, földművesellenes erőknek.A nemzeti ügyek kormánya tehát bátran felvállalta azt, hogy a gazdákra, a gazdák szervezeteire, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára bízza a földdel kapcsolatos állásfoglalásokat. A kormányhivatalhoz lehet fordulni az új eljárási rendben, és a bíróság is új eljárásra utasíthat ebben az esetben. Megértem, hogy nyilván ellenzéki oldalról ez támadási pont, az ellenzék az egész földtörvényt támadta annak idején, de ez nem egy szokványos hatósági eljárás. Egyetértek azzal, hogy a föld egy egészen különleges nemzeti kincs, amelyre külön eljárásokat kell kidolgozni. Ezért is támogatja a helyben lakó gazdákat, illetve az ő bizottságaikat a jogszabály. A részletes feladatkör-meghatározás pedig segíti az eligazodást a teendőkben. Illeszkedik mindez a kormány politikájához, amely egyébként nem változott 2010 óta. Gazdabarát megoldásnak tekinthető egy gazdabarát kormány és a gazdabarát Fidesz-KDNP-frakció részéről is.

Elhangzottak itt kritikák is. A „Földet a gazdáknak!” programot is ezek a szabályozások tették lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársak! Az elhangzottakra azért szeretnék olyan szinten reagálni, hogy nyilván önök is olvasnak újságot, láttak földárveréseket is, tehát amikor kritizálják a földértékesítést, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nyilvánosan, közjegyző előtt történtek ezek az értékesítések. Ott mutyiról, különböző konspiratív dolgokról szó nem lehetett. Ezt garantálta az eljárás, illetve az, hogy összesen 33 ezer gazda jutott földekhez az elmúlt években.

Azt az agrárközéposztályt igyekszik erősíteni ezáltal is a kormányzat, amely a magyar vidék, társadalom gerincét alkotja. Tehát 33 ezer földműves, az összes földműves egyharmada, ez mutatja azt, hogy ehhez hasonló program soha nem volt. Az állattartó telepek pedig továbbra is támogatásban részesülnek. Ez a korrekció más ágazatok érdekeit is méltányolja, de összességében a szabályozás szelleme, annak a felfogása nem fog változni.

Néhány hozzászóláshoz szeretnék kommentárt fűzni. Steinmetz Ádám részéről, meggyőződésem, hogy korrekt volt a hozzászólás, és örülök, hogy most a Jobbik nem kolompol, mint a földtörvény elfogadása idején, ahol példátlan rendzavarásnak lehettünk itt a tanúi, bár hozzátartozik, hogy Apáti és Ander Balázs kiabáló, demagóg hozzászólása a régi mederbe illeszkedik, hetet-havat összehordtak összefüggés nélkül. (Dr. Apáti István: Hihetetlen! Hihetetlen!) Én ezzel nem kívánok részletekbe menően foglalkozni. Szerintem amit önök mondtak, arról a magyar vidék döntött, Somogy megye is döntött  nem tudom, ön mit mutogat itt a teremben , döntött erről a magyar vidék, amikor önöknek nem szavazott bizalmat egyetlen vidéki körzetben sem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csalás!) Nyilván ez nem véletlen, és a magyar gazdák sem álltak önök mellé, mert akkor az egyéni körzetekben máshogy szerepeltek volna. (Ander Balázs: Claessens nem támogatott!) Hozzátartozik az is, hogy a lábodi kérdésben, Ander képviselő úr, szándékosan valótlanságokat állít, tudomásom szerint már többször részletes tájékoztatásban részesült a konkrét ügyet illetően.

Steinmetz Ádám hozzászólásával összefüggésben nekem meggyőződésem, hogy az új agrárkamara létrehozása nem egyfajta kényszer volt a gazdák részére  hogy abban mindenkinek tagnak kell lenni, az élelmiszer-gazdaság szereplőinek is , hanem egy olyan igény teljesítése, amely már évtizedek óta megfogalmazódott, hogy a magyar gazdatársadalomnak egy erős érdekképviseleti szervező struktúrára van szüksége, egy olyan szervezetre, amely képes összegyűjteni az elképzeléseket, az érdekérvényesítő erőt, és ezáltal a magyar gazdasági életben, a törvényhozásban is kellő súllyal tud megjelenni a magyar vidék, a magyar földműves-társadalom. Ezért egy óriási előrelépés az, hogy ez az egységes kamara létrejött. Hogy ennek a működésével kapcsolatban vannak javaslatok, kritikák fogalmazódnak meg, elképzelések, szerintem természetes. Nyilván a kamarának is alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó gazdasági, politikai környezethez, de ez meg is történik. Nekem meggyőződésem, hogy a gazdák igénye teljesült ezáltal is. Ez a mostani törvényjavaslat is, amely szerintem kifejezetten hasznos, a termelők, a gazdák védelmét szolgálja.

Vadai Ágnes képviselő asszony totális ellenőrzésről és megfélemlítésről beszél. Szerintem ez erős túlzás, tisztelt képviselő asszony, biztos a saját félelmeivel küszködik, és azokat vetíti ki itt a teremben, ami a pártjának a szerény százalékos szereplésével van összefüggésben.

Tisztelt Képviselő Asszony! Alig hiszem, hogy itt Magyarországon azt az ezres nagyságrendű földbizottságot bárki képes lenne megfélemlíteni vagy totális ellenőrzés alá vonni. Nincs is ilyen szándék, nem tudom, hogy ezt ön honnan veszi. De az kétségtelen, hogy ez a gazdaellenes és gazdákat lebecsülő hozzáállás  amely, úgy látom, abban is megnyilvánul, hogy mintha Vadai Ágnes képviselő asszony elhagyta volna a termet, most nem látom itt  azért ismert a magyar gazdák előtt. A Demokratikus Koalíció sem tudott egyetlen vidéki körzetben sem nyerni. Itt nemcsak a kamarai választásra gondolok, hanem az egyéni körzetekben sem tudott nyerni. (Gréczy Zsolt: Egy zsák krumpliba került nektek a szavazat!) Az önök agrárfelfogását vagy annak a hiányát, amit most itt valami (Zaj.  Az elnök csenget.) kommentár formájában próbálnak pótolni, a magyar gazdák ismerik, és erről véleményt is mondtak.

Ami az Ángyán-jelentést illeti, árverési eredményeket taglal ez a jelentés, nem a tényleges tulajdonszerzést  erre nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet , ugyanis a tényleges tulajdonos nyilván az is lehet, aki az árverésen jogosultságot nyer, az is lehet, aki elővásárlási joggal rendelkezik, tehát ez csak a telekkönyvi adatok ismeretében értelmezhető. Egyébként meggyőződésem, hogy a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom ezt a földhöz jutási formát elfogadta. Látható azon, hogy 33 ezren éltek a földvásárlás lehetőségével, egyébként a DK, az LMP és a Jobbik támogatói is.

Tisztelt Országgyűlés! Még annyit a Vadai Ágnes által elmondottakhoz, hogy ki ártott a magyar vidéknek és ki nem: nekem meggyőződésem, hogy a nemzeti ügyek kormánya volt az elmúlt évtizedekben az egyetlen, amely ténylegesen eredményesen dolgozott a magyar vidékért, a magyar mezőgazdaságért. Ez mérhető számokban is, bármennyire is kellemetlen, önök szoktak ilyen számokat kérdezgetni, hiszen talpra állt a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság erősödött, 70 ezer új munkahely jött létre, miközben a mezőgazdaság technikai ellátottsága növekedett, fejlődött, és másfélszeresére nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása, miközben a DK által, az MSZP által adott miniszterelnök idején folyamatos volt a hanyatlás és a csökkenés.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony is megnyilvánult itt a vita folyamán. Nyilván mindenki tudja, hogy Schmuck Erzsébet Gyurcsány Ferenc államtitkár-helyettese volt, a Gyurcsány-kormány munkáját segítette annak idején (Schmuck Erzsébet: Nem igaz! Nem úgy van!), illetve az MSZP-kormány munkáját. Ha nem úgy volt, akkor elnézést kérek, de az MSZP-kormány idején volt helyettes államtitkár az életrajza szerint. (Schmuck Erzsébet: Majd elmondom, hogy volt!) Tisztelt Schmuck Erzsébet, akárhol is volt ön az MSZP-s időszakban, azt azért el kell mondani, hogy a magyar gazdák az LMP gazdasági programját és a Sallai Róbert Benedek által képviselt irányvonalat mintha nem támogatták volna, pedig Sallai Róbert Benedek még a Jobbikkal is együtt kampányolt a körzetben, ahol indult azért, hogy a parlamentbe kerüljön vagy ő, vagy az általa támogatott jobbikos.

(13.30)

Tehát én azt javaslom, hogy Schmuck Erzsébetnek érdemes visszavenni egy kicsit itt a hangerőből, mert azt a felfogást a magyar vidékről egyébként, amit ő közvetít, lehet, hogy sokan támogatják, de hogy a magyar gazdák nem, az egyértelmű. Erre van egy mérhető adat, a legutóbbi parlamenti választás.

Tisztelt Országgyűlés! Minderre tekintettel én tehát azt javaslom, hogy az előterjesztést, amelynek a célja az, hogy a magyar gazdák földszerzését segítse, erősítse a gazdák szerepét a földbizottságok által is, a tisztelt Országgyűlés támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 89 2018.11.27. 3:10  50-91

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzott néhány okfejtésre szeretnék reagálni. Az egyik: az LMP részéről hangzott el, de mások is nagybirtokpártiságot emlegettek itt, a tisztelt Ház falai között. Schmuck Erzsébet képviselő asszony sajnos nincs itt. Szerintem nem lehet hiteles az az LMP-s kistermelőpárti ideológia, ami mindig vissza-visszaköszön, hiszen emlékezzünk arra, hogy az LMP-ben volt egy képviselő, Sallai Róbert Benedek, aki, ha jól emlékszem, 2600 vagy 2300 hektárra adott be pályázatot különböző földpályázatokon, ami nem tekinthető egy szerény birtokfejlesztési igénynek. Igen, ez így volt, bármennyire is fáj. Ennek a fényében, mivel egy parlamenti képviselő ilyen sok földre pályázott, aligha hiteles az, hogy az LMP igazából a kis- és közepes gazdálkodók pártján állna. Viszont a nemzeti ügyek kormánya és a Fidesz-KDNP-frakció jó néhány olyan intézkedést hozott az elmúlt években, amely a helyi termelőket, a helyi gazdálkodókat segíti, döntően azokat, akik kis vagy közepes földdel rendelkeznek. Elég itt az elővásárlási jogra gondolni, vagy a mostani földbizottságra, hiszen nincs minden településen nagyobb birtokos, és ezekben a földbizottságokban a helyi kisebb, illetve közepes termelők is szóhoz tudnak jutni.

De ha megnézzük azt, hogy az elmúlt években a gazdapiacok támogatása  ami végül is a megélhetést segíti  eredményeként mintegy 70-ről 200-ra nőtt a piacok száma, ha megnézzük azt, hogy a földhaszonbérleti maximumot csökkentette az az új földtörvény, amelynek a tárgyalása most folyik, hogy csökkentettük az agrártámogatásokat, tehát van egy olyan támogatási plafon, amit meghúzott a kormányzat, akkor ez mind-mind azt mutatja, hogy a kisebb termelők irányába történt elmozdulás, sőt az egyszerűsített agrártámogatási, területalapú támogatási igénylési rendszer is ezt a célt szolgálja.

De idekapcsolható a kézműves termékek meghatározása is, illetve az, hogy a kistermelői élelmiszer-ellátás mint forma elsősorban a helyi termelők részére preferált. Ez lehetővé teszi azt, hogy az általuk megtermelt javakat közvetlenül értékesítsék. 2010-ben mintegy 4700 ilyen kistermelő volt, most a számuk 17 ezer. Ennyi új munkahely, ennyi új megélhetési lehetőség nyílt meg. Egyébként a rövid ellátási láncok támogatása is zajlik. Ez egy olyan pályázat, amelybe sokan bekapcsolódtak, és más intézkedések  például a védjegy  is ezt segítik.

Apáti István képviselő úr lehet, hogy konkrétumokat mondott. Én úgy emlékszem, hogy annak idején a kolompolók között volt a földtörvénnyel kapcsolatban. Ez tényleg egy építő jellegű dolog. Nyilván majd megvizsgálja ezt a tárca, és megvizsgálja a frakciónk is, hogy mi az, ami ebből átvehető.

Azért arra szeretném csak így zárójelben felhívni a figyelmet, tisztelt képviselő úr, hogy 1990 óta, amely választáson elindultam, nem is egyen, a választópolgárok engem mindig kitüntettek a bizalmukkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 98 2018.12.11. 2:59  97-102

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3366. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta.Engedjék meg, hogy röviden kitérjek az előttünk fekvő törvényjavaslat fontosabb elemeire! Komoly változást jelent majd a szabályozásban, hogy a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ehelyett rájuk más európai uniós tagállamok rendelkezéseivel összhangban a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.

További lényeges elem, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén bővülhet az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre, a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében. A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz az idegenrendészeti engedélyezés területén, és bővíti az elektronikus ügyintézési lehetőségeket, ugyanis a kérelem a módosítás elfogadása után elektronikusan is benyújtható lesz. A biometrikus adatokat azonban a jövőben is rögzíteni fogják a hatóságok, így az érintetteknek továbbra is meg kell jelenniük személyesen.

A számos egyértelműsítő és kodifikációs pontosító rendelkezést magában foglaló javaslatcsomag érinti a többi között az állampolgársági törvényt, a nyugellátásról szóló törvényt vagy a konzuli védelemről szóló jogszabályt. Utóbbi betekintési lehetőséget biztosít a konzuli szolgálatnak a menekültügyi nyilvántartásba. A törvényjavaslat értelmében változik még a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabály, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a menedékjogról, valamint a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályok, az anyakönyvről szóló törvény. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, úgy a változtatások többsége 2019. január 1-jén léphet hatályba, míg egyes részei csak 2019. júliustól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy számos pozitív változást magában foglaló törvényjavaslat-csomagról beszélhetünk, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 136 2018.12.11. 1:37  135-138

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3630. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat elsődleges célja az Agrárminisztérium feladatkörét érintő törvények jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokoltan szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, valamint más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése. A javaslatcsomag célja továbbá az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását a szakmai tapasztalatok, valamint az időközben történt jogszabályváltozások indokolják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmát megismerhették, meggyőződhettek róla, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladat-ellátást, a hasznos és érdemi szakmai tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 140 2018.12.11. 2:19  139-146

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló T/3636. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság komoly vita után a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A hazánk európai uniós csatlakozásakor biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően hatályba léptek az új földforgalmi rendelkezések. A hatályba lépett rendelkezéseket illetően az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt a földforgalmi törvény módosítása olyan szellemben, amely továbbra is biztosítja a magyar föld mint nemzeti kincs és nem pótolható érték védelmét.

A benyújtott javaslat célja, hogy megerősítse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és ezáltal a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és ezáltal segítse a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézen tartását. Itt külön fontos kiemelnem, hogy a „helyben lakó gazdák” fogalmát ismerjük, jól ismerjük, hogy az egy adott településen, Karcagon vagy Kisújszálláson, vagy más településen lakó, illetve 20 kilométeres körön belül lakó gazdákat, földműveseket érinti, akik a földművesek jegyzékébe jelentkeztek. Számukra nyílik meg a lehetőség a földvásárlásra, illetve arra, hogy szervezeteiken, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül kontrollt gyakoroljanak a földpiacon a földforgalom mellett. Ez egy praktikus és hasznos megoldás, amit az elmúlt évek gyakorlata igazolt.

A módosítás több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, zsebszerződéseket, ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítások különösen fontosak a hazai agrárium és a gazdatársadalom szempontjából, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 148 2018.12.11. 1:17  147-154

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló T/3637. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt fekvő jelen törvényjavaslat célja, hogy a benne foglalt öt törvény módosításával javítsa az agrárium szereplőinek versenyképességét. Valamennyi törvény esetében cél, hogy az életbelépése óta eltelt időszakban tapasztalható, a gyakorlatban megjelent kérdésekre válaszokat adjunk, tapasztalataink alapján finomítsuk, módosítsuk az eljárásrendeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások mind előmozdítják tehát a hazai agrárium fejlődését, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 254 2019.03.18. 3:07  253-257

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 14-én tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/4481. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a Házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat elsődleges célja a Magyar Államkincstár és a mezőgazdasági termelők közötti agrártámogatási jogviszony zavartalan működésének a segítése, valamint az egyes eljárási részfeladatok egyszerűsítése, gördülékenyebb végrehajtása. Magyarország Kormánya 2014-ben útnak indította a bürokráciacsökkentést célzó közigazgatási reformintézkedéseket, amelynek során megtörtént a korábban hatályban lévő közigazgatási eljárási törvénynek, továbbá a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvénynek a felülvizsgálata. Ezen munka eredményeként megszületett az általános közigazgatási rendtartásról szóló új, jelenleg hatályos törvényünk. Az új közigazgatási eljárási kódex 2018. január 2-án hatályba lépő módosításával létrejött egy, kizárólag a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, illetve vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokra  a továbbiakban együtt: agrártámogatások  vonatkozó sui generis eljárásrend.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat kiemelt célja, hogy az agrártámogatási ügyekben alkalmazni rendelt eljárásjogi normák összhangban álljanak a jelenleg hatályos magyar közigazgatási eljárási kódex alapvető koncepciójával, alapelveivel, valamint fogalomhasználatával. A Magyar Államkincstár mint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként eljáró kifizető ügynökség és az ügyfelek közötti rugalmas és gördülékeny ügymenet biztosítása érdekében a jogalkotó a benyújtott javaslattal kívánja feloldani az esetlegesen felmerülő koherenciazavart okozó problémákat.

(18.40)

Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladat-ellátást, a jogrendszer koherenciájának biztosítását, továbbá a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 92 2019.04.01. 2:33  91-96

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XLVII. törvény 97. §-ának módosításáról, valamint a nemzeti földügyi központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/5238. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat két módosító elemet tartalmaz. A földügyi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében rendelkezik bizonyos szervezeti változások elvégzéséről. Ezek egyik jelentős eleme a nemzeti földügyi központ létrehozatala. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. és a fővárosi kormányhivatal meghatározott egységeinek összevonásával jöhet létre az új szervezet, amelynek az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése és a birtokrendezési feladatok ellátása is a hatáskörébe fog kerülni.

A törvényjavaslat másik módosító eleme egy sok éve folyamatosan felmerülő problémára kínál megoldást. A javaslat elfogadásával a meggy- és az almatermesztőkkel többet nem fordulhatna elő, hogy az adásvételek alkalmával méltatlan helyzetbe kerüljenek. Ugyanis a szerződéskötési előírások bevezetésével, azzal, hogy a feldolgozóüzemeknek a termelő partnereik számára előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük, a gyümölcstermesztők helyzete kiszámíthatóbbá válik. Mindezek mellett, tekintettel a kis mennyiségű gyümölcsöt feldolgozó szervezetekre, meghatározásra kerül egy mennyiségi korlát, amely alatt ezen szervezetek mentesülnének az előzetes szerződéskötések alkalmazása alól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottakra tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 293 2019.11.18. 3:53  292-299

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14-én tartott ülésén megtárgyalta a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/7844. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében kívánja rögzíteni a végrehajtási eljárásokra vonatkozó normaanyag egységes voltát, ilyen értelemben pedig módosítani szándékozik a Vht.-t és az Avt.-t, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló és egyéb kapcsolódó törvényeket.

A tavaly januárban hatályba lépett általános közigazgatási rendtartás 134. §-a értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, azaz feladatkörébe tartozik az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, egyéb köztartozások, valamint az eljárás során meghatározott cselekmények végrehajtásának foganatosítása, mindezek szabályozását pedig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény  Avt.  mint önálló eljárási törvény biztosítja.

Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől szintén a NAV látja el, vagyis kizárólag az ő feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségét szolgáló vagy az eljárás során megállapított vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is.

A benyújtott javaslat rendezi a végrehajtási ügyeknek az adóhatósághoz több lépcsőben történő átkerülését is. Mivel 2020. január 1-jétől a folyamatban lévő végrehajtási feladatok foganatosítása is a NAV kötelezettségévé válik, így ennek következtében a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből, ezzel együtt pedig a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat igen előrelátóan tartalmaz az Avt.-re nézve olyan irányú módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy a NAV számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az átadott ügyek feldolgozására. Ily módon a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás, mégpedig a végrehajtásra irányuló megkeresés adóhatósághoz való beérkezésétől számított 30. napig.

Kiemelkedő néhány, az Avt.-t is érintő egyéb módosítás is, amelyek a végrehajtási eljárás eredményes lefolyását kívánják biztosítani. Ezek közé tartozik azon eset, amikor közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtásra kerül sor, továbbá ha az adós elhalálozik, valamint az elektronikus árverés során át nem vett ingóság karitatív célra történő felhasználásának lehetősége.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat bevezetni szándékozik új jogintézményként a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetést, továbbá igyekszik elősegíteni a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 301 2019.11.18. 3:07  300-307

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. november 11. napján megtartott ülésén megtárgyalta az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/7693. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott módosító javaslat elsődleges célja, hogy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb ügyintézést biztosítson a magyar emberek számára. A javaslat nem csupán jogtechnikai pontosításokat, hanem érdemi módosításokat is tartalmaz, ami kihatással lesz a jogszabályt alkalmazó jogalanyok mindennapi életére.

Az első ilyen módosítás az állami ingatlan-nyilvántartási térkép-adatbázisból, valamint a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerből történő adatszolgáltatások szabályaira terjed ki. Ennek bizonyos szövegrészét a javaslat egyfelől más ágazati jogszabályokba helyezi át, másfelől a jogfejlődés következtében okafogyottá és egyben anakronisztikussá vált joganyagot pedig kiemeli a magyar jogrendszerből.

Továbbá a benyújtott javaslat hatályon kívül kívánja helyezni a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt annak érdekében, hogy a jelen javaslatban egységesen rendezzen minden, a szankciótörvény későbbi hatálybalépésével összefüggő jogszabály-módosítást.

Végül, de nem utolsósorban kiemelném, hogy a javaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésének eltérő szöveggel történő hatálybaléptetését is tartalmazza, amellyel biztosítható, hogy a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet nyílvántartásba vételtől függetlenül 2021. május 1. napjáig elláthassa.

(21.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy felülvizsgálja a módosítás által érintett jogszabályhalmazt, megfeleltetve ezzel a jogalkotás jogállami követelményeinek, így a normavilágosság, a hozzáférhetőség és a jogbiztonság alapelveinek egyaránt.

Végezetül, de nem utolsósorban pedig nélkülözhetetlennek bizonyultak egyes szövegrészek jogtechnikai pontosításai is, amelyek biztosítják a jogértelmezés és jogalkalmazás egységességét.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatását kérem a tisztelt Országgyűléstől. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 309 2019.11.18. 4:02  308-327

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14. napján tartott ülésén megtárgyalta a magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6455. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik előzménye, hogy Magyarország Kormánya az állampolgársági törvény módosításával sikerrel biztosította a több mint egymillió nemzettársunk számára a honosítás által megszerezhető magyar, tehát kettős állampolgárságot, hiszen az a tarthatatlan helyzet állt fenn korábban, hogy Trianon következtében a nemzet egyharmada idegen joghatóság alá került, ezáltal azok az emberek, akik sosem hagyták el szülőföldjüket, magyarok, más állam polgárai lettek, és így nem juthattak magyar állampolgársághoz. Ezeknek a magyar embereknek a megsegítésére szolgált a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat akkori hatályba léptetése.

Az akkor és ma is hatályos törvényszöveg szerint az állampolgársági eljárás egyedi kérelemre indul, abban az esetben, ha a kérelmező igazolni tudja számos anyagi jogi konjunktív feltétel együttes meglétét, így többek között azt, hogy a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, vagy pedig azt, hogy megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított.

Ezek mellett a törvény lehetővé teszi a kedvezményes honosítás eljárásának lehetőségét is, amit a jogalkotó az előzőkhöz hasonlóan szintén konjunktív feltételrendszerbe foglalt. Ebből is a legfontosabb, hogy az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző legalább három évben folyamatosan Magyarországon lakott; aki három éve érvényes házasságban él vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár fogadta örökbe vagy éppen hontalan; továbbá alakjogi értelemben az a nem magyar állampolgár, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyarnyelv-tudását igazolja, az élhet az egyszerűsített honosítás lehetőségével, ami gyorsabb és egyszerűbb adminisztrációs ügyintézést biztosít a kérelmező felek számára.

A mostani módosító javaslat is a korábbihoz hasonlóan a hazaszeretet és nemzeti összetartozás szellemiségében íródott, hiszen az egyszerűsített honosítási eljárást hivatott még hatékonyabbá tenni azáltal, hogy többek között az így állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása.

Végezetül fontos megemlíteni azt is, hogy a javaslat elfogadásával kiterjesztésre kerül az egyablakos ügyintézés, amelynek köszönhetően egy helyen kerülhet elintézésre  a teljesség igénye nélkül  az állampolgársági kérelem elbírálása, az esetleges névmódosítás engedélyezése, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványok kiállítása is.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat kedvező rendelkezéseket tartalmaz a határon túli magyarok számára, elsődlegesen egyszerűsíti és felgyorsítja az elszakadt lakosság anyaországhoz történő csatlakozását. Így mindenki számára támogatandó. Mindezeket alapul véve kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 317 2019.11.18. 3:00  308-327

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A Bencsik János képviselő úr által elmondottakra szeretnék röviden reflektálni.Talán ez a legfontosabb felvetése, hogy mi értelme van ennek a szabályozásnak, mi értelme van újraszabályozni ezt a területet, hiszen gyakorlatilag 1 millió 100 ezren már felvették a magyar állampolgárságot. Tisztelt Országgyűlés! Szerintem függetlenül a számoktól, az a helyes, ha egy adott területen, egy jogterületen rend van. Nyilvánvaló, hogy akkor lehet kialakítani egy rendezett jogi környezetet, ha ehhez a megfelelő tapasztalatok is rendelkezésre állnak. De azért azt valamennyien tudjuk, hogy a környező államokban nem 1 millió 100 ezer magyar él, sokkal többen élnek, élhetnek közöttük olyanok is, akik ezután hoznak olyan döntést, hogy fel akarják venni a magyar állampolgárságot, illetve vannak olyan államok, amelyek ezt tiltják jelenleg. Legalább három ilyen szomszéd van. De azok a jogszabályok sem örökkévalók. Tehát szerintem az a helyes ezen a területen, ha a szabályozás kiérlelt, korrekt, és lehetővé teszi, hogy valamennyi nemzettársunk, függetlenül attól, hogy melyik államban él, a jövőben is fel tudja venni a magyar állampolgárságot.

Azzal vitatkoznék, hogy rendszerszintűség, meg összefonódások lennének ezen a területen. Újságcikkekre hivatkozni szerintem ennél a témánál kicsit erőltetett. Újságcikket bárki tud írni, bárki tud íratni, és ezek az állítólagos oknyomozó újságcikkek is kevéssé vitték el ezeket az ügyeket, ha jól látom, a rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági szakaszig. Ha van egy jog, bizony előfordul, hogy visszaélnek az adott, biztosított lehetőséggel, visszaélések esetén pedig a megfelelő hatósági és más eljárások azok, amelyek ki tudják deríteni a tényállást, és csak erre tekintettel lehet nyilvánvalóan állást foglalni.

Tehát ilyen nagy szavakkal, hogy ezerszám, meg rengetegen, meg nem tudom, miket mondott Bencsik képviselő úr, ebben az esetben nem dobálóznék. Szerintem ez a téma van annyira komoly és fontos, hogy ezt a részét is vegyük komolyan, és ne a szenzációhajhász, bulvárjellegű írásokat vagy sajtóértesüléseket hozzuk fel példaként. Szerintem ez a jövőre nézve is fontos, hiszen az, hogy visszaélések ezen a területen ne legyenek, illetve a lehető legkevesebb visszaélés legyen, valamennyiünknek elemi érdeke, magyar nemzeti érdek.

A letelepedési kötvény pedig szerintem egy rossz hasonlat, az teljesen más intézmény, és nem is tárgya ennek a mostani módosításnak, úgyhogy, azt hiszem, azzal külön most nem kell foglalkoznom. Bízom abban, hogy az Országgyűlés fogja majd támogatni a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 79 2019.11.20. 4:03  60-81

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon fontosnak tartom ezt a javaslatot, amely az emlékévre vonatkozik, és örülök annak, hogy konszenzus látszik kialakulni, hiszen Zrínyi Miklós tényleg olyan kiváló hazafi, aki megérdemli azt, hogy több száz évvel később is emlékezzünk rá, méltóképpen megünnepeljük. Jól tudjuk azt, hogy szinte minden nagyobb magyar településen, így Karcagon is egyébként van róla elnevezett utca, tehát a magyar nép emlékezetében, a művészeti világ, a politikai világ emlékezetében neki megvan a maga kiemelt helye.De fontos az, hogy mindig új tartalmakat találjunk, mindig hozzátegyünk a korábbi évfordulók által végigvitt megemlékező rendezvényekhez.

Tisztelt Országgyűlés! Én azt nagyon fontosnak tartom, hogy azokat a történelmi emlékhelyeket, amelyeknek jelentős része határainkon túl, a mai Horvátország területén van, illetve határainkon belül is található közülük, kihasználva ezt az alkalmat, megfelelő módon emléktáblákkal, tájékoztató feliratokkal, akár emlékhelyek kialakításával, tematikus történelmi túraútvonal kijelölésével is megerősítsük, a történelmi köztudatból esetleg kiesett helyszínekre is odairányítsuk a figyelmet, hiszen a Zrínyi-család és a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is abban a szerencsés helyzetben van, hogy életének szinte minden jelentős helyszíne fönnmaradt, azok az épületek, azok a falak ma is jobb vagy kevésbé jó állapotban léteznek. Tehát információs táblák, magyar nyelvű, többnyelvű feliratok szerintem segítik azokat, akik ezeket a helyeket végigjárogatják akár irodalmi, akár hadtörténeti, akár életrajzi vonatkozások miatt.

Ilyen akár Zrínyi vára, a család névadó vára Közép-Horvátországban. Ez egy romos ingatlan, de megkezdődött a felújítása pár évvel ezelőtt. Maga a csáktornyai vár, ahol jelentős felújítások zajlottak. A szentilonai templom, ahol a család temetkezési sírboltja, a Zrínyi-kripta található. Ez egy föltárt, de nem befejezett építészeti alkotás. Az Ozaly vára, amely a családnak egy nagyon fontos helyszíne, Zrínyi Ilona ott született egyébként.

Az Új-Zrínyivár a Dráva mellett található, ahol régészeti feltárás zajlik, akár emlékhely kialakítására is alkalmas. És talán az a szomorú helyszín is megérdemli, hogy odafigyeljünk, ahol a tragikus vadászbaleset történt annak idején, ahol van egyébként egy emlékmű egy kulturált környezetben, de azt hiszem, hogy a hely és a történés megérdemli azt, hogy ezt az évfordulót a horvát testvéreinkkel kihasználva fölhasználjuk arra, hogy még méltóbb történelmi emlékhely legyen tehát a kursaneci emlékoszlop környezete és annak a rendezése.

Fontosnak tartom, hogy kiadványok, többnyelvű feliratok, többnyelvű hozzáférés legyen ebben a vonatkozásban, hiszen ahogy elhangzott, Zrínyi két népnek a közös hőse, de odafigyeltek rá annak idején Európa más országaiban is. Tehát az, hogy az életmű minél tágabb körben ismert legyen, szerintem indokolja azt, hogy ebbe az irányba is tegyünk lépéseket. És még más helyszínek is vannak természetesen, amelyeknek a felsorolásától most én eltekintek.

Bízom benne, hogy az emlékév sikeres lesz. Ehhez az első feltételek, úgy látom, már kialakulnak, adottak, és a kínálkozó lehetőséget ki tudjuk használni a hazafias nevelés erősítésére, az irodalmi örökség bemutatására, a diplomáciai kapcsolatok, a jószomszédi viszonyok erősítésére egyaránt. Úgyhogy ezért is bízom benne, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 129 2019.11.20. 2:23  124-139

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló T/8036. számú törvényjavaslat, ahogyan azt előterjesztő képviselőtársam, valamint államtitkár úr is ismertette, lényegében arról rendelkezik, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetségnek milyen adatokat indokolt, illetve szükségszerű kezelnie a közfeladatai ellátása során. Amint tudjuk, a Magyar Országos Horgász Szövetség a 2018. év végén elindított horgászregisztráció rendszerét a természetes személyek adóazonosító számára alapozva alakította ki a praktikum elve alapján.

(17.20)

Értelemszerűen adóazonosítóval minden természetes személy rendelkezik, és ez a szám az életünk során változatlan marad, nem jár le, nem módosul, mint a személyazonosításra alkalmas igazolványok azonosító számai.

A rendszer kialakítását és bevezetését megelőzően a Mohosz szakértőkkel és a szaktárcákkal egyeztetve arra jutott, hogy ez a megoldás jogszerűen megvalósítható. A regisztráció meg is kezdődött, működik. A működésével átlátható, egyértelmű nyilvántartás született.

Ezt követően érkezett észrevétel, miként ezt hallhattuk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, amely szerint az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere nem teljes körű, ezért ennek megfelelően kerül most átfogó rendezésre a jogszabályi háttér. Módosul tehát az adatkezelési gyakorlat, a horgászkártyák kiadásához a jövőben a Mohosz a horgászok természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét kezeli; utóbbi kettőt kizárólag a nyilvántartott hozzájárulása esetén. Megszűnik tehát az adóazonosító jel alapján való azonosítás.

A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások a hatékonyabb közfeladat-ellátást segítik, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, támogassák az önök előtt fekvő T/8036. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 137 2019.11.20. 2:46  124-139

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Megszólítva érzem magam, és szeretnék reflektálni, különös tekintettel arra, hogy itt a jogszerűség vagy törvénytelenség vagy észrevétel, s a többi, ezek külön kategóriák, a különböző jogértelmezési kérdésekben való eligazodást azért segítik.Tehát fel szeretném azt olvasni ismételten, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere volt vitatott; azt írták erre, hogy nem teljes, ezért ennek megfelelően kerül most teljes körű rendezésre a jogszabályi háttér. Ez nem azonos azzal, hogyha valami törvénytelen vagy szabálytalan, hanem ahogy idéztem, ez az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a véleménye, és szerintem egy kormány, egy tárca, az előterjesztő akkor jár el helyesen, ha igyekszik az összes szabálynak a lehető legnagyobb mértékig megfelelni. Jól tudjuk, hogy az információs és adatkezelési joganyag nem egyszerű joganyag. Ebben az esetben is a konkrét normákhoz kapcsolódó igazodásról van szó. Tehát szerintem fontos az, hogy a megfelelő fogalmakat használjuk a megfelelő szituációkra.

A másik, amit Steinmetz képviselő úr fölvetett, és ezzel én is egyetértek, nagyon hasznosnak tartom, bár nem konkrét része a napirendnek így első ránézésre, a mintegy 200 károsult halász kártalanítása vagy kártérítése; ez nyilván inkább kártalanításnak minősülhet. Azt el szeretném mondani, hogy hivatali időm alatt konkrét, részletekbe menő adatokkal alátámasztott kárigény a tárcához nem érkezett be. És nyilván csak egy ilyen konkrét, részletes adatokkal alátámasztott kárigényre figyelemmel tud bármely állami szerv döntést hozni. Hogy aztán később volte ilyen jelzés az érintettek részéről, azt nyilván a tárca részéről jelen lévő államtitkár úr, miniszterhelyettes úr el tudja mondani; tehát nincs arról információm, hogy jött volna ilyen részletes kárigény. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nincs tudomása róla. Mint ahogy arra is figyelemmel kell lennünk, hogy miközben a kereskedelmi célú halászat megszűnt a természetes vizeken, azok, akik ezeken a területeken voltak, lehetőséget kaptak más, a törvényi korlátozás alá nem eső vízterületeken a korábban gyakorolt szakmájuk folytatására legjobb tudomásom szerint.

De azzal egyetértek, hogy hasznos, hogy ez fölvetődött. Nyilván erre oda kell figyelni, tehát biztos vagyok abban, hogy ha konkrét kárigény beérkezik a kormány, illetve a szaktárca elé, akkor ezt megfelelő szinten fogják majd kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 20 2019.12.11. 4:25  9-28

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Egy témához szeretnék hozzászólni, hiszen ez egy rendkívül átfogó beszámoló, és elöljáróban rögtön el szeretném azt mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak vezetése az elmúlt években igazán kiváló munkát végzett. Ez látszik az ország gazdasági teljesítményén, valamennyi mérőszámon. Tehát csak elismerhetjük ezt a munkát.Ugyanakkor Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, úgy vettem észre, hogy talán meg is szólított itt engem az imént, illetve mezőgazdasági kérdéseket, élelmiszer-kereskedelmi kérdéseket is érintett. Azt hiszem, ez önmagában egy teljes napirendet is megérdemelne, nem is akarok eltérni a napirendtől. De az kétségtelen tény, hogy miközben a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a mezőgazdaság is egy növekedési pályán mozog jelenleg. Ennek fontos része a belső piac; a belső piac, ahol a magyar termelők tudják értékesíteni a termékeiket.

Nyilvánvaló, hogy a forintárfolyamnak van hatása az exportra és az importra egyaránt, de talán én óvatos lennék, ha azt fölvetem, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk is az imént forszírozott, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára miképpen mozog ilyen esetben. Hiszen jól tudjuk, hogy Magyarország a déligyümölcsök kivételével valamennyi közfogyasztási célt szolgáló zöldség és gyümölcs esetében önellátásra képes, kapacitásaink megvannak, illetve exportálunk is.

(13.10)

Tehát túlzásnak tartom azt, hogyha valaki  különösen ha parlamenti képviselő, aki a magyar gazdaságpolitikáért is felelősnek tartja magát  azt nehezményezi, hogy az importtermékek árai emelkednek, magasabbak akár a valutaárfolyam, akár más hatások miatt. Itt ezért utalnék arra, hogy növényi betegségek, válsághelyzetek is voltak azokban a térségekben, ahonnan ezek a termékek érkeznek Magyarországra és az Európai Unióba. Tehát szerintem az az fontos, hogy a magyar termelők helyzetére legyünk figyelemmel, mivel a magyar termelők ezeket a zöldségeket  hangsúlyozom, a déligyümölcsök kivételével  meg tudják termelni, nekik nem káros az, hogyha egyébként magasabb szinten van az importtermék, mint a hazai.

És ráadásul ha a környezeti terheléseket nézzük, akkor a rövid ellátási láncon mozgó hazai termékek a természetet, a környezetet kevésbé terhelik. Tehát ez szintén egy olyan fontos dolog, hogy a magyar államnak akár az árfolyam-politikával, akár más eszközökkel, vidékfejlesztési támogatásokkal lehetőleg a helyi termelőket kell helyzetbe hozni ezen a rövid ellátási láncon keresztül, termelői piacokon keresztül, közvetlenül a termelőtől történő vásárlások támogatásán keresztül; elérhető ilyen támogatási elemek egyébként a mostani vidékfejlesztési források között is találhatóak, de idetartozik a védjegyrendszer, a marketing, a különböző vásárok, kézművesélelmiszer-vásárok támogatása is. Így fönn tudjuk tartani a hazai termelést, és onnan el tudjuk látni a lakosságot, fenn tudjuk tartani a hazai termelési kultúrát is, amely önmagában komoly érték, egy része pedig hungarikumnak is tekinthető.

Tehát én ezért óvatos lennék azzal, hogy itt a parlamentben nehezményezném a drága vagy még drágább déligyümölcsöket. Nyilvánvaló, hogy itt is van egy jelentős fogyasztói igény, én ezt nem vitatom, és ezekre szükség van a kínálatban, de megvannak azok a hagyományos magyar zöldség- és gyümölcsfajták is, amelyek az ellátást biztosítják, és amelyeknek a fogyasztása egyébként legalábbis régebben nagyságrenddel nagyobb volt, mint amit most tapasztalunk az élelmiszer-fogyasztáson belül. Ma ez kiegyenlített. Tehát banánból vagy narancsból hasonló mennyiségeket fogyaszt a lakosság egy főre jutó vonatkozásban, mint almából vagy körtéből. Gyakran még fölül is múlja ezeket a belföldi termékeket, holott ezek helyben termelhetők, és nem vagyunk kiszolgáltatva más országok, távoli tájak termékeinek.

Ezt ezért tartottam fontosnak elmondani, mert szerintem azért mégiscsak a legfontosabb a helyi termelés, a magyar termelés támogatása. Azt hiszem, hogy ebben képviselő úrral is egyetértünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 30 2019.12.11. 4:09  29-30

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután az elmúlt években örvendetesen erősödtek a kapcsolatok Magyarország és a különböző türk, illetve török államok között, meggyőződésem, hogy érdemes röviden visszatekintenünk akár nagyobb időtávlatban is a kapcsolatokra és a közelmúltbeli fejleményekre. Ez azért is indokolt, mert a Türk Tanácsban velünk együtt részt vevő országok dinamikusan fejlődnek, fontos partnereink, és rokoni szálak is fűzik őket a magyarországi kunokhoz. Mint nagykunsági, karcagi lakos, a Kunszövetség tiszteletbeli elnöke, ezúton is szeretném kifejezni elismerésemet és köszönetemet Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeknek köszönhetően erősödtek a kazah, azeri, török, kirgiz és más relációkban is a kapcsolataink.

A magyarsághoz keleti vándorlása során már több mint egy évezreddel ezelőtt jó néhány dokumentálhatóan türk eredetű és nyelvű népcsoport csatlakozott, elég a kabarokra gondolnunk.

A mai nagykunok és kiskunok ősei a tatárjárás időszakában találtak új hazát Magyarországon. Kötöny hun király leghűségesebb hívei, mintegy 40 ezer család 1239 húsvétján nyertek bebocsátást a Radnai-hágónál IV. Béla királyunktól. Mint csatlakozott népelem, akik sosem kerültek jobbágysorba, erősítették új hazájukat, hűek voltak a királyhoz, és autonómiájukért cserébe vérükkel adóztak.

Évszázadokon keresztül  igazi kun makacssággal  részt vettek a magyarság valamennyi szabadságküzdelmében. Letelepedtek, falvakat és városokat építettek, és átvették a magyarság kultúráját és nyelvét, de mindmáig megőrizték identitásukat és becses nyelvemlékünket, a kun Miatyánkot. A török idők végeztével elvesztették függetlenségüket és földtulajdonukat, de azt a redempció révén gyakorlatilag visszavásárolták. Saját népművészetünk, népszokásaink, jogrendszerünk, kultúránk és műveltségünk évszázadokon keresztül biztosította megmaradásunkat.

A ma is erős nagy- és kiskun közösségek a Kunszövetségbe, melynek elnöke F Kovács Sándor országgyűlési képviselő, illetve önkormányzati szinten a Kun Összefogás Konzorciumba tömörültek. Időszakonként nagy- és kiskun kapitányokat választanak, sőt jász testvéreinkkel együtt már évek óta főkapitányok is erősítik összetartozás-tudatunkat. Büszkék vagyunk arra, hogy Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán alapító államelnöke elfogadta felkérésünket, és így mint tiszteletbeli kunkapitány jelképesen valamennyi kun vezetője is egyben.

A Nagykunság fővárosában, Karcagon Varga Mihály pénzügyminiszter úr kezdeményezésére 25 éve nyílt meg a kazah konzulátus, amely kitüntető elismerést és diplomáciai kapcsolatot is jelent.

Horváth László tiszteletbeli konzul önzetlen segítőivel együtt évtizedek óta folytatja azt a munkát, amelyet a karcagi turkológus, Mándoky Kongur István kezdett a kun-kipcsak  hiszen ez a kifejezés ugyanazt jelenti  kapcsolatépítésben.

Mindenképpen új fejezetet nyit az, hogy Magyarországon a Türk Tanács irodát nyitott, és ez egyben lehetőség is kapcsolataink és rokoni szálaink erősítésére.

Valamennyi kun nevében ezúton is szeretném megköszönni Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatását a türk képviselet ügyében, illetve azt, hogy mint kun származású ember mindig kiemelten kezelte a kazah-magyar kapcsolatokat és a kun emberek ügyét.

Egyúttal valamennyi büszke kun érzésű ember nevében visszautasítom azokat a méltatlan támadásokat, amelyek egyes ellenzéki politikusok részéről érték a kormányt és a nagy- és kiskunokat, akik tudományosan bizonyíthatóan a kipcsak népek közé tartozó kazahok, üzbégek és kirgizek magyarországi rokonai, és mindig hű állampolgárai voltak Magyarországnak.

A kunokra most és a jövőben is, mint eddig mindenkor, lehet számítani közös ügyeinkben. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)