A felszólalás szövege:

Amikor átvettem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítását, ezért tulajdonítottam kiemelten nagy jelentőséget a folyamatban lévő pályázatok elbírálásának, azoknak a pályázatoknak, amelyek már mennek például gazdaságfejlesztés címszóval, de láthatóan nem történt semmi, illetve azoknak a pályázatoknak is, amelyeket az ellenzék joggal vagy jog nélkül, de folyamatosan kritizált.

Ezen szempontok figyelembevétele mellett három ok miatt döntöttem úgy, hogy az ön által is érintett pályázók esetében is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eláll a pályázatoktól. Az egyik ilyen ok volt, hogy jól tapasztalható módon 9-10 hónapja ezekben a pályázatokban nem történt semmi, tehát forrásvesztési kockázat fenyeget bennünket, amennyiben nem tudjuk ezeket a forrásokat lehívni. Szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy ezekben az érintett pályázatokban még csak előlegszámla benyújtására sem került sor.

A második ilyen tétel volt, bizonyára ismert önök előtt, hogy az Európai Unióval volt mit rendeznünk augusztusban és szeptemberben, ennek hatására 2 milliárd eurót fizetett ki a múlt hetekben az Európai Unió, de hozzátartozik ezekhez a vitákhoz az a vizsgálat is, amit az EUTAF indított ebben az ügyben konkrétan ennek a pályázatnak az elbírálása kapcsán; valamint mérlegeltem azokat az ellenzéki kritikákat, amelyek a sajtóban és a parlamentben is elhangoztak. Ezután azt láttam tisztességesebbnek, ha e három szempont mérlegelése mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eláll az érintett öt cég mintegy tizen-egynéhány pályázatának és programjának a megvalósításától.

Ha megengedi, akkor röviden érinteném azt, hogy természetesen fontosnak tartjuk a mintegy 36 elmaradt kistérségben a szélessávú elérhetőség megteremtését, lépéseket is teszünk, ha nem veszi sértésnek, akkor erről részletesen írásban tájékoztatom képviselő urat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselő Urak! Megköszönve a kérdését, nem állom meg, hogy a konkrét cégügyeket szóba ne hozzam, tekintettel arra, hogy ellenzéki képviselőtársaim már jó néhány alkalommal itt az elmúlt hetekben konkrét vállalkozásokat involváltak és próbáltak diszkreditálni a Parlament falai között, amely - úgy gondolom - helytelen, hiszen a cég képviselői nem ültek a parlamenti padsorokban, leszámítva néhány szocialista politikust, aki stróman egy-egy cég esetében.

Ezek a cégek nem tudják elmondani az álláspontjukat, ezért hadd tegyek annyi megjegyzést az ön által elmondottakhoz, képviselő úr, az nagyon furcsa számomra, mint magyar parlamenti képviselő számára, hogy ön mindig magyar vállalkozások pályázati győzelmeit firtatja, de soha nem hallottam még, hogy a STRABAG pályázati győzelmeit firtatná, soha nem hallottam még, hogy a Swietelsky pályázati győzelmeit firtatná. Soha nem keresik azokat a külföldi tanácsadó cégeket, amelyek a szocialisták alatt tanácsolták a kormányt. (Taps a kormánypártok soraiban.) Folyamatosan magyar vállalkozások pályázati győzelmeit kérdezik meg és firtatják, ahelyett, hogy külföldi cégek után kutakodnának. Szeretném nyomatékosan a figyelmébe ajánlani önnek és minden képviselőtársamnak, hogy ma a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a magyar építőipar 60 százalékát még mindig külföldiek uralják, 60 százalékában még mindig külföldiek viszik ki a hasznot ebből az országból, ami az építőipart illeti. Nekünk az a célunk, hogy ezen változtassunk, és magyar vállalkozásokat, természetesen átlátható formában, helyzetbe hozzunk. Ez vállalt küldetése a magyar kormánynak, és ezt teljesíteni is fogjuk.

Ami pedig az általános észrevételeit illeti, amelyek jórészt jogosak és megalapozottak, hadd mondjak el egy-két dolgot ezzel kapcsolatban. Ami a kiosztott pénzek volumenét illeti: szeretném tájékoztatni az Országgyűlést arról, hogy 8200 milliárd forintról döntött a magyar kormány 2007 és 2013 között, 8200 milliárdra kapott lehetőséget, ebből a mai napig mintegy 7800 milliárd forint esetében a döntések megszülettek. Tehát 95 százalékában eldöntötte a mindenkori magyar kormány azt, hogy mire költi a pénzt, vagy mire szándékozik elkölteni a pénzt. Ha le tudjuk úgy zárni ezt a fejlesztési ciklust, hogy 2007 és 2013 között csupán néhány milliárd forint képezi ebben a parlamentben a vita tárgyát a 8200-ból, akkor sikeres európai uniós pályázati ciklust zárunk le. Tartok tőle, hogy ez nem így lesz, sokkal több vitatható tétel derül ki. Például amikor utasításomra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minden vállalkozást megkeresett, 46 ezer eddigi győztest, hogy nyilatkozzon arról, hogy off-shore cég vagy nem, 34 ezren válaszoltak, a többiek válaszra sem méltattak bennünket. Október 26-án reggel nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy ki az, aki nem válaszolt, és minden nem válaszoló pályázótól el fogunk állni. Magyarul, azok a pályázók, akik még a válaszra sem méltatták a Fejlesztési Ügynökséget, hogy felfedjék, milyen tulajdonosai vannak ezeknek a cégeknek, azok el fogják veszíteni ezeket a forrásokat, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a hét végén egyoldalúan el fog állni ezektől a pályázóktól és pályázatoktól. A figyelmébe ajánlom, hogy jelen pillanatban több mint 40 ezer vállalkozás átvilágítása zajlik az összesen 60 ezer pályázati nyertesből. Ebből is láthatja, a kormányzatnak az a célja és törekvése, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.

Szeretném azonban valamire felhívni a figyelmét, ami minden kormány számára probléma lehet. Először is ez a kormány egy megöröklött intézményrendszerrel dolgozik, amelyet Brüsszel hagyott jóvá, minden brüsszeli irányelvek alapján történik, és akár hiszi, akár nem, képviselő úr, minden döntés mögött ott van a brüsszeli jóváhagyás, hiszen a pályázati pénzek felhasználásának irányában és a pályázati módszertanban is brüsszeli jóváhagyással dolgozunk. Csak a következő ciklusban tudjuk ezt megváltoztatni, akkor viszont meg fogjuk változtatni. Ezért ajánlom önnek azt a kormányhatározatot, amelyre hivatkozott, és amelyet jó, hogy bibliaként forgat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Nem szokás, hogy ilyen vitába a kormány bekapcsolódik, de fontosnak tartom a jegyzőkönyv és a nyilvánosság számára azt megjegyezni, hogy elkerülte parlamenti képviselőtársaim figyelmét, hogy jelen pillanatban az előterjesztett nemzetközi szerződés jóval kevesebb annál, mint amire a parlamenttől a kormánynak fölhatalmazása van, mert a parlament szinte egyhangú, négyötödös szavazással arra hatalmazta föl a kormányt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítéséről folytasson előkészítő tárgyalásokat és jöjjön vissza a Házhoz. A jelenlegi előterjesztés a jelenlegi kapacitás fönntartását jelenti, és nem jelent érdemi kapacitásnövekedést.

(16.00)

Tisztelt képviselőtársaim figyelmét az is elkerülte, hogy 2005-ben (Zaj az ellenzéki pártok soraiban.), 2005-ben úgy döntött a kormány, hogy megnöveli a Paksi Atomerőmű kapacitását, és 2009-re a kapacitásnövelő munkálatokat parlamenti fölhatalmazás nélkül, nyilvánosságvita nélkül és parlamenti mandátum nélkül a kormány elvégeztette, így növelték meg a Paksi Atomerőmű kapacitását 2005 és 2009 között. Nem tiltakozott egyetlenegy parlamenti képviselő és parlamenti párt sem ez ellen az eljárás ellen. Most mi semmi mást nem szeretnénk, mint a szocialisták által kialakított kapacitásnak a fönntartását. Erre kötöttünk egy nemzetközi szerződéstervezetet, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia ahhoz, hogy életbe lépjen. Kérdezem én, ha önöknek antidemokratikus ez az eljárás, vagy az LMP-nek nem tetszik, aki akkor civil szervezetként tevékenykedett, 2005-ben miért nem folytattak arról vitát Magyarországon, hogy kell-e a Paksi Atomerőmű kapacitását növelni 2009-re öt év alatt - miért nem folytattak erről vitát? (Nagy zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Befejezem. Tehát csak azt szeretném elmondani, hogy 2005 és 2009 között a szocialisták számára semmiféle problémát nem okozott, hogy megduplázták a Paksi Atomerőmű kapacitását, és ezért 2032-ig még működhet a Paksi Atomerőmű, de most probléma, hogy az általuk létrehozott kapacitást fönntartjuk.

Ha nem lenne választási kampány, önök egy szót sem szólnának ehhez a témához, mert önök már jóval hamarabb eldöntötték a Paksi Atomerőmű kapacitásfönntartását, mint ahogy ezt a magyar kormány most előterjeszti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)