Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előterjesztőtől és a kormánypárti képviselő úrtól is meghallgathattuk, hogy mennyire jó ez a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció úgy látja, hogy egy elem van talán, amire azt lehet mondani, hogy az támogatható lenne, de összességében az egész törvényjavaslatot, az egész törvénymódosító csomagot mi nem tudjuk támogatni, el is mondom, hogy miért.

A javaslat látszólag a hatékonyságot és az egyszerűsítést szolgálja, valójában azonban tovább növelheti a kormányzati befolyást a közszolgálat és a felsőoktatás felett. A központosítás, az összefonódó intézményi szerepek és a döntéshozatal átláthatatlansága demokratikus kontrollt gyengítő hatású lehet. Ugyanakkor technikai és adminisztratív szinten valóban előrelépést hozhat a gyorsabb ügyintézés, az egységesebb jogvitarendezés és költséghatékonyság terén, de ez a néhány tétel nem áll arányban azzal, amit még ezzel a törvénymódosító csomaggal önök átalakítani kívánnak.

A javasolt módosítások a kormányzati munkavállalók jogvédelmi helyzetének gyengítését eredményezhetik. Miközben egységesíti ugyan a jogorvoslati rendszert, elmozdulást jelent a független bírósági kontrolltól a kormányzathoz közelebb álló jogorvoslati fórumok irányába, és azt gondolom, mindenki megtapasztalhatta, hogy ha ez a kontroll a továbbiakban is gyengül, akkor egészen egyszerűen nincs igazán jogbiztonság ezeken a területeken sem. Ez különösen aggályos lesz egy olyan környezetben, ahol az állami szervek közötti hatalmi viszonyok nem feltétlenül kiegyensúlyozottak. Éppen ezért a törvényjavaslatot, ahogy mondtam már, nem fogjuk támogatni. Mondanék még néhány érvet emellett.

Az első, ahogy már említettem, a túlzott központosítás és a kormányzati kontroll erősítése. Az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbeszerzési tevékenységének hatékonyságát kormányzati célokhoz igazítják, felvetheti a függetlenség csorbulásának kockázatát. Az egyetem így még szorosabban kapcsolódna a kormányzathoz, ami a politikai befolyás növekedését jelentheti az oktatási és a képzési feladatokban.

A rendvédelmi struktúra zártabbá válása, a rendvédelmi hivatásos állományra vonatkozó szabályok módosítása és az egyetemen betölthető vezetői kör bővítése egyfajta belső körös kinevezési rendszert is eredményezhet. Ez a szakmai szempontok háttérbe szorulását és a lojalitásalapú előmenetel erősödését vetítheti elő.

Akkor most elérkezünk ahhoz a tételhez, ahol az önkormányzatokról van szó, vagyis a polgármesteri szerepről, illetve a körülötte lévő döntéshozatal kitisztázásáról, ami a mi véleményünk szerint ez alapján a törvény alapján sem sikerült.

Önök megint csak a polgármesterek és az önkormányzati képviselők jogállását, munkáját érintő kérdéseinek egy egészen picike szeletével kívánnak foglalkozni. Ez jól beleillik abba az önkormányzatokkal kapcsolatos felfogásba, amit önök képviselnek 15 éve, vagyis az önkormányzatok önállóságának csorbításába.

Navracsics miniszter úrral volt egy polgármesteri találkozó a legjobb tudomásunk szerint, és ott a polgármesterek kérték azt, tény és való, hogy ne a testület elé kelljen bevinniük minden évben a fizetésük megállapítását, hiszen arról egyébként nagyon helyesen törvény rendelkezik, tehát igazából nincs értelme annak, hogy ezt a testület elé be kell vinni. Most viszont önök csak a polgármester esetében szüntetik meg ezt a lehetőséget, illetve ezt a feltételt, a fizetés megállapítását, az alpolgármesterek megint csak kimaradtak a jogértelmezés szerint. Ha ez nem így van, akkor remélem, államtitkár úr majd erre ki fog térni. Ha önök szerint az alpolgármesterek fizetését a továbbiakban nem kell a polgármesternek a testület elé vinni, akkor azt gondolom, hogy ez egy üdvözlendő kérdés lehet.

Ugyanakkor viszont az, hogy a polgármesterek fizetését a jegyzőnek kell majd megállapítania, egészen egyszerűen egy újabb konfliktushelyzetet generálhat jó néhány képviselő-testület, jegyző, illetve polgármester között, hiszen nyilván ismert önök előtt is, hogy jelen pillanatban a jegyző munkáltatója a polgármester, tehát egy elég furcsa helyzet fog kialakulni. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) A jegyző munkáltatója a polgármester, így viszont majd a jegyző fogja a polgármester bérét megállapítani.

Miért nem lehet ezt ugyanúgy, ahogy az országgyűlési képviselők esetében van, a törvényalkotóra bízni? Ma is meg van határozva az, hogy a polgármesterek fizetése a település lakosságlétszámától függően mennyi, akkor ezt bízzuk a továbbiakban is a törvényalkotóra, ne állítsuk ilyen helyzetek elé a polgármestert és majd a jegyzőt.

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításában a struktúra átalakítása jellemzően azt jelenti, hogy új, központosított szervek jönnek létre, miközben megszűnhetnek vagy háttérbe szorulhatnak független vagy regionális döntéshozó egységek. Ez a forráselosztás politikai szempontú befolyásolását könnyítheti meg majd a mindenkori kormányzat számára.

A Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörének bővítése szerint a cél a gyors és költségmentes eljárás lenne, de kérdéses, hogy ez nem jár‑e együtt a bírósági kontroll meggyengülésével, illetve a bizottság mennyire marad pártatlan a kormányzati igazgatásban dolgozó munkavállalókkal szemben.

A legfőbb aggályunk pedig, hogy a független munkaügyi bíráskodás gyengítése fog megvalósulni azzal, hogy a munkaviszonyból származó jogviták kikerülnek a független általános hatáskörű munkaügyi bíróságok rendszeréből és átkerülnek a közigazgatási bíráskodás körébe, amely közvetlenebb kormányzati befolyás alatt álló struktúra.

(8.20)

Ez különösen problematikus, ha a per egyik alanya maga az állam vagy valamely kormányzati igazgatási szerv, tehát a munkáltató is az államigazgatás része. Az egyenlő bánásmód elvének torzulásától is tartunk, hiszen a módosítás a közigazgatási szervek munkavállalóit különböző eljárási rezsimbe helyezi, mint a többi munkavállalót, ami pedig jogegyenlőségi problémákat vet fel.

Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció nem fogja támogatni ezt a törvénymódosítási javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.