Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.20.06:46:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

64. ülésnap (2019.04.01.), 179. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 3:39


Felszólalások:  Előző  179  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Hát, néhány konkrét adattal, illetve folyamattal szeretném képviselő úr ismereteit bővíteni. Magyarországon a vendégmunkás kifejezés alatt általában a munkavállalási engedéllyel alkalmazható, harmadik országbeli külföldi munkavállalót értjük, vagyis azokat, akik tartózkodási engedély birtokában és munkavállalási engedély birtokában maximum kettő évig tartózkodhatnak az országban. Emellett uniós tagságunkból eredően szabad mozgás- és tartózkodás joga illeti meg az európai uniós állampolgárokat is, vagyis ők is itt élhetnek és dolgozhatnak közöttünk. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján 2018-ban a munkáltatók több mint 30 ezer külföldit jelentettek be a kormányhivatalok foglalkoztatási szerveinél, a szakhatóságok pedig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki. Ha megnézzük részletesen azokat a megyéket, illetve településeket, amelyeket ön is említett, láthatjuk, hogy ön jelentősen túlzó számokat használt. Pest megye kivételével a kiadott engedélyek és a bejelentések száma együttesen sem éri el az 1500-at egyik megyében sem, de Békés megyében például ezernél is kevesebb volt.

A magyar munkaerőpiacot emellett a miniszter úr által aláírt kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem használnak ki. Ennek alapján szeretném tájékoztatni, hogy 2018-ban 55 ezer főben maximalizálta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát, és ahogy említettem, a kiadott engedélyek száma 11 ezer volt. A harmadik országbeli állampolgárok, és ez egy nagyon fontos szabály, ugyanis csak akkor foglalkoztathatóak Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem uniós állampolgárt nem tud kiközvetíteni. Hangsúlyozom tehát, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása nem korlátlan, sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve. A külföldi állampolgárok foglalkoztatásának célja az esetleges munkaerőhiány enyhítése, nem pedig a bérek alacsonyan tartása.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb foglalkoztatási adatok sem azt jelzik, hogy a külföldi munkavállalók kiszorítanák a magyar állampolgárokat. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, ami 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája közel 70 százalékra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.

Az ön javaslata az úgynevezett magyarkvóta bevezetésére nemcsak hogy alkotmányellenes, de szembemegy minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogát biztosító európai uniós jogszabállyal is. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország gazdasága az értéktermelő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul. A munkáltató, a vállalkozás szabadságának elve alapján, maga döntheti el, hogy az általa végzendő tevékenységet milyen nemzetiségű munkavállalóval fogja elvégeztetni. A törvénymódosítás értelmében a munkáltató Alaptörvényben lefektetett vállalkozási szabadságát korlátozná ezzel a javaslattal, ha előírná, hogy milyen nemzetiségű munkavállalót lehet foglalkoztatni.

Emellett Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles az EU-ban hatályos munkajogi és migrációs irányelveknek is megfelelni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  179  Következő    Ülésnap adatai