Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fónagy János képviselőtársam gondolatát folytatva arra kell emlékeztetnem valamennyiünket, de ezt tudjuk, hogy a gazdasági átalakulás folyamatában a legnagyobb értékű állami vagyon részvénytársasági formába került át, és ma is az állami tulajdon nagy részét, legjelentősebb részét, a legjelentősebb vagyontárgyakat az állam részvénytársasági formában működteti.

(20.20)

Gondoljunk arra, hogy Paksi Atomerőmű Rt., biztosítók, bankok, még állami tulajdonban lévő bankok, de a nagy termelő gazdasági társaságok gazdasági formája mind részvénytársaság. Bizony aggódó ellenzéki képviselőként halljuk azokat a kormányzati törekvéseket, hogy a kormány működésének gazdasági következményeit ezen állami tulajdonban lévő részvények eladásával, tehát további privatizációval kívánja ellensúlyozni. Annak ellenére, hogy ennek semmilyen gazdasági szükségessége nem áll fenn, hiszen az Európai Unió tagországait tekintve Magyarországon az állami tulajdon és a magántulajdon aránya körülbelül megfelel, ha egyébként az állami tulajdonra nézve nem terhesebb ez az arány. Tehát a privatizációnak nincsenek igazából politikai, gazdasági indokai, esetleg a Medgyessy-kormány gazdaság-visszafejlesztő programjának folyamatos kudarcai, az államkincstár kiürülése lehet az egyetlen megoldás, ami indokolná az állami vagyon eladását, a részvények eladását. Ez történt egyébként ’94-98. között, tehát a szocialisták semmi újat nem találnak fel, és tulajdonképpen meglepetést sem okoznak számunkra, talán csak a választási ígéreteikkel mennek szembe.

Messzemenően egyetértek képviselőtársaimmal abban, hogy az úgynevezett követeléseknek az apportkénti alaptőkésítése egy hihetetlenül kockázatos és felelőtlen jogalkotói megoldás lenne. Ezt egyébként úgy tűnik, a szocialista képviselők is érzékelték. Kovács László – de használjuk a dr. előtagot –, tehát dr. Kovács László képviselő úr adott be egy olyan módosító javaslatot, amely nem elégszik meg a törvényjavaslatnak azzal a szövegezésével, hogy a követelés apporttá alakítható át, hanem kibővíteni javasolja a törvényjavaslatnak ezt a bekezdését azzal, hogy az adós által nem vitatott, elismert vagy jogerős bírósági ítéleten alapuló követelés alaptőkésíthető apportként. Vannak itt talán jogászok, vagyunk itt talán jogászok néhányan, meg az Igazságügy-minisztérium volt az előterjesztője ennek a törvényjavaslatnak, pontosan tudjuk - ez jogi kérdés, képviselőtársam -, hogy az elismert, a megítélt követelés még nem érték. Akkor válik értékké a követelés, hogyha azt sikerül végrehajtani. Sőt a gazdasági életben, a gazdasági perekben nagyon gyakori dolog, hogy a bírói ítélet, a marasztaló bírói ítélet kedvező az adósra nézve, mert ezzel bizonyos kötelezettség alól akár a cég menekülhet, akár a cégét ilyen módon fel tudja számolni. Kérdezem én, ha egy ilyen követelés, amelynek a mértéke sincs korlátozva, csak a 25 százalékos mértékhez fűződnek bizonyos jogi hatályok, ha ez a részvénytársaság vagyonává válik, akkor mit teszünk a részvénytársaság vagyonává? Nyilvánvalóan elértéktelenítjük a részvénytársaság vagyonát, és ha a részvénytársaság vagyona, a részvények állami tulajdont képeznek, akkor az állami tulajdont tesszük tönkre, azt tesszük áron alul eladhatóvá. Nem is értem, hogy a hatályos törvényhez képest miért kell a „ forgalomképesö szót kivenni a vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog meghatározásakor. Csak nem arra gondol az előterjesztő, hogy a forgalomképtelen dolgokat is apportálni lehet? De ugyanígy érthetetlen, hogy miért mellőzi azt a feltételt, amely a hatályos jogban szerepel, és amely szerint harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházható dolgok képezhetik csak a forgalomképes apport tárgyát? Ha ettől a feltételtől is eltekintünk, akkor egy kicsit valóban gyanakvásra van okunk.

Azt mondom - frakciómmal ezt már egyeztettem -, hogy az olyan súlyú kérdése ennek a törvényjavaslatnak, hogyha ebben a kormány nem visszakozik, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nem fogja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert eszköznek tekinti az állami tulajdon tékozlásához, és ebben mi a törvényhozás szintjén nem akarunk partnerek lenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)