Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:08:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2003.06.03.), 313. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:33


Felszólalások:  Előző  313  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy legelőször is az általános vitára utaljak vissza, melynek során Bőhm képviselőtársam, aki sajnos jelenleg nincs jelen, bizonyára elfeledkezve arról, hogy az általános vitában nincs válaszadási lehetőség, névre címezve szemrehányást tett nekem azért, hogy nem kellően értékeltem az 1988-as gazdasági társasági törvényt és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályokat.

Tartozom a Háznak azzal, hogy ennek okát adjam. Nem a gazdasági társasági törvénnyel, nem az átalakulási törvénnyel volt és van bajom, hanem azzal a gazdasági-társadalmi környezettel, amelybe ezt az akkori alkotói belehelyezték; tíz-egynéhány évvel a történések után, ismerve annak a következményeit, ma már azt kell mondanom, hogy talán nem is véletlenül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a rendszerváltás áldozataiért, főleg a választási küzdelmekben krokodilkönnyeket hullatnak, akkor kérem, ne felejtsék el, hogy ezek az áldozatok gyakorlatilag a gazdasági társasági törvénynek és az átalakulási törvénynek az áldozatai. Magyarországon nem azért lett 800 ezer munkanélküli, mert megváltozott a címer rajzolata, vagy azért, mert megváltozott a társadalmi berendezkedés, hanem azért, mert egyébként nagyon szükséges gazdasági törvényeket a talpáról a fejére állítottak, és az alapvető társadalmi tulajdoni viszonyok rendezése előtt bevezettek, ismétlem, most már fel kell tételeznem azt, hogy szándékosan káoszt keltve az 1980-as évek végén. Ennek volt a következménye a rendszerváltásnak a messze indokoltnál nagyobb gazdasági katasztrófája.

Éppen ezért kérem, értsék meg, hogy minden olyan lépés, amely ehhez a nagyon fontos és alapvető gazdasági szabályhoz nyúl, ott fokozott óvatossággal, és meg kell mondanom, a történtek ismeretében fokozott gyanúperrel közelítünk. Így tettük ezt most is, és éppen ezért nem igazán állt módunkban a módosító javaslatokat velem együtt benyújtó Gyimesi képviselőtársammal együtt elfogadni azt az érvelést, hogy az elénk hozott törvényjavaslat passzusait az uniós szabályok indokolják. Valóban van néhány olyan, amit igen, de a többsége nem jelenik meg kógens szabályként az erre vonatkozó 2. számú uniós jogi irányelvekben, tehát azt kell mondanunk, hogy nem igaz az indokolásnak az a passzusa, amely generálisan az EU-s szabályokra hivatkozik.

Ha megengedik, az időkeret miatt összevontan mondom a módosító javaslatainkban általunk legfontosabbnak vélt észrevételeket és javaslatokat. Az, hogy tíz évvel a gazdasági és társadalmi rendszerváltás után, a Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozó határozott állásfoglalása ellenére vissza kívánják hozni az apportnál a követelésapportot, illetve be akarják vezetni a nem vagyoni apport mintájára a követelésapportot, és ráadásul az igazgatóságok hatáskörét a törzstőkeemeléssel kibővítve egy olyan helyzet veszélyét idézik fel, ami lehetővé teszi, hogy a ma is több száz milliárd forint, részvénytársaságban megnyilvánuló állami vagyon olyan kezekbe kerüljön, amely nem szolgálja az ország érdekeit, vagy nem elsősorban az ország érdekeit növeli.

Miért mondom ezt? Azért, mert amikor az előbb megemlékeztem a rendszerváltás veszteseiről, akkor meg kell emlékeznem a rendszerváltás ma is ismert nyerteseiről is. Ismerjük ezeknek a nevét is, ezek már nincsenek százezren, de azért jó páran vannak, és az a félelmünk, hogy ez az uniós jogharmonizációra történt hivatkozás megint egy hasonló helyzetet kíván előidézni.

Nem értjük teljesen azt sem, hogy miért szükséges például az uniós tagországokban ismeretlen vagy ki nem próbált változatoknak a behozása például a visszaváltható részvénynél. Sem a gyakorlat, sem a befogadott példák ezt nem igazolják akkor, amikor az indokolás szerint is ez év végére egy komplex módosítását vagy átdolgozását kívánják a gazdasági társasági törvénynek behozni. Mi indokolja ezt a gyorsaságot? Mi indokolja azt, hogy ezt így előrehozzák?

Köszönöm a türelmét, elnök úr, időm lejárt. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  313  Következő    Ülésnap adatai