Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.01:17:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2003.06.03.), 105. felszólalás
Felszólaló Béki Gabriella (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:58


Felszólalások:  Előző  105  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm szót. A finanszírozási kérdésre csak annyit szeretnék még reagálni, hogy természetesen az én álláspontom is az, hogy január elején kell érkeznie a pénznek, következésképp nem tolódhat még további negyedévvel vagy még tovább a történet. Keressük azt a szövegváltozatot, ami garanciát ad nekünk arra, hogy tényleg január elején odaérjen a pénz, és akkor már akár novemberben ki lehet írni azt a pályázatot, ha a szervezet tényleg tempósan felállt, hogy a januári pénzérkezést követően már a folyósításnál tartson a történet.

A második vitaszakasznál tartunk, ezért én most azokról a módosító indítványokról szeretnék röviden szólni, amelyek valójában a nemzeti civil alapprogram kezelésének, szervezeti struktúrájának a részleteit érintik. Én magam kilenc módosító indítványt adtam be, és nagy örömömre ezeknek a többségét támogatta a Miniszterelnöki Hivatal képviselője. Ezek közül is csak azokat szeretném röviden szóba hozni, amiket fontosabbnak tartottam abból a szempontból, hogy tényleg hogyan is működjön a felállítandó tanács, illetve a kollégiumok. A javaslat látszólag szigorú szabályozást tartalmazott - azért hangsúlyozom, hogy látszólag, mert általában ha kétharmadról olvasunk, akkor az olyan szigorúnak tűnik -, a tervezet pedig valóban azt tartalmazta, hogy akkor határozatképes a testület, ha a tagok kétharmada jelen van, és akkor tud érvényes döntést hozni, ha a jelenlévők kétharmada egybehangzóan nyilatkozik.

Azt gondolom, ha ennek a tanácsnak a tagjai mindenhonnan az életből, a civil életből kerülnek ki, és nem főfoglalkozásuk, hogy a tanácsban tevékenykednek vagy a kollégiumokban tevékenykednek, hanem munkahelyük is van, akkor túlságosan szigorú megkötés, ami a működés rovására megy, hogy kétharmados jelenlétet igényeljünk a határozatképességhez. Éppen ezért az én javaslatom arról szólt, hogy a határozatképességhez legyen elég feles jelenlét, tehát a tagok több mint felének a jelenléte, de szigorítsuk be a döntéshozatal érvényességét olyan módon, hogy nem a jelenlévőkből számoljuk az érvényességet, hanem a testület teljes létszámából, tehát az úgynevezett minősített többséget vegyük alapul.

Ezt az eljárást egyébként abban a kuratóriumban, amit az egyszeri pénzosztásra a közelmúltban felállított a Miniszterelnöki Hivatal kétharmados civil képviselettel, már kipróbáltuk, alkalmaztuk, és az a tapasztalat, hogy nagyon jól működött, hiszen tényleg a tagok mindegyike vagy kétharmados többsége nem tud egyszerre jelen lenni nagy valószínűséggel, az operativitás rovására megy, ha a határozatképességhez túl szigorú az előírás. Viszont ahhoz, hogy meggyőző többségű legyen a döntés, a teljes létszám több mint felének kell egybehangzóan nyilatkozni. Ez nálunk a kuratóriumban úgy működött, hogy ott 15 fős volt a testület, tehát 8 fő jelentett határozatképességet, de ha csak 8 fő volt jelen, akkor az azt jelentette, hogy egybehangzóan, egyformán kellett nekik állást foglalni ahhoz, hogy érvényes is legyen az a határozat, amit hoztak. Tényleg örömmel tapasztaltam, hogy ezt az érvelést az előterjesztő képviselője elfogadta, és ilyen módon ez a szabályozás kerül a törvénybe, a tanácsnál is és a kollégiumoknál is következetesen. Ez alól csak az ügyrend elfogadása kivétel, ahol viszont kétharmados többség szükséges a határozathozatalhoz.

Két módosító indítvány a fellebbezési eljárással kapcsolatban tartalmaz pontosítást. Nem akarok részletekbe belemenni, de ez is rendkívül fontos volt számomra, hogy ha valamilyen aggály merül fel a döntéssel kapcsolatban, akkor annak a precíz, pontos eljárása, hogy hogyan is lehet fellebbezni, és milyen módon kerül megszüntetésre egy meghozott döntés, most szerintem precízen le van írva a tervezetben, illetve az elfogadott módosító javaslatokban.

Van egy kérdés, amihez én magam nem nyújtottam be módosító indítványt, de az egyik legfontosabbnak érzem a tanács felállítása szempontjából, és jelen pillanatban még megoldatlan kérdés, úgyhogy remélem, hogy majd vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal, vagy lehet, hogy bizottsági indítvánnyal, de pontosítjuk annyira a tennivalókat, hogy mindenki számára megnyugtató legyen. Ez pedig az, hogy hogyan is kerülnek megválasztásra azon a bizonyos jelöltállítási rendszeren keresztül, ami tényleg nagyon részletesen szabályozva van a tervezetben, azok a személyek, azok a civilek, akik valamilyen körnek a delegáltjai.

A jelenlegi javaslatban 17 fős ez a testület. Hozzá szeretném tenni, hogy nagy számban érkeztek módosító indítványok abba az irányba is, hogy növelni kell ennek a testületnek a létszámát, ilyeneket nyújtott be Pettkó András az MDF részéről, és érkeztek az ellenkező irányból is, hogy lényegesen csökkenteni kell a testületet, Halász János fogalmazott meg ilyen javaslatot. Ebben az esetben is, hasonlatosan ahhoz, amit itt a délelőtt folyamán a működési keret százalékának a nagyságrendjével kapcsolatban végigvitattunk, az a benyomásom, hogy valószínűleg ez az optimum, ami már a tervezetbe került, ez a 17 fő, amiből tehát 12 embert állítanának a civilek, hetet a régiók képviseletében, a hét régió képviseletében egyet-egyet, ötöt pedig a nagy, országos szervezetek képviseletében.

Nos, ezen a ponton nem érezzük elég részletezőnek a szabályozást, hiszen jó lenne, ha az öt tematikus szakmai elven lenne pontosan meghatározva, hogy hogyan is kerülnek kiválasztásra. Ehhez pedig fel kellene sorolni azokat a nagy gyűjtőkategóriákat, az egészségügyi és szociális területen tevékenykedő civilek körét, az ifjúsági szervezetekkel, szabadidős programokkal foglalkozókat, a környezetvédőket, a jogvédőket, és a többit, egy nagyon precíz beosztással fel kellene sorolni, hogy országos szervezeteik milyen módon tudnak majd képviseletet delegálni ide.

 

(14.50)

 

Én azt remélem, hogy sok-sok vita után végül is ebben is meg fogunk tudni állapodni, hiszen a civil szervezetek is régóta vitatkoznak ezen a kérdésen, fogalmaztak is meg számunkra javaslatot, úgyhogy itt az utolsó héten az utolsó simítások valószínűleg megtörténnek.

A kollégiumokról én magam azt gondolom, hogy be kellene határolni felülről a kollégiumok létszámát. Már van bent olyan módosító indítvány, amelyik 5-15 fő közé kalibrálja a kollégiumok lehetséges létszámát. Én itt a felső határt egy kicsit túl megengedőnek, túl magasnak tartom. Tessék belegondolni, ha a hét régióban mindenhol létrejön kollégium, és az a cél, hogy mindegyik régióban jöjjön létre, ha a felső keretet vesszük figyelembe, akkor az több mint száz ember. Elindul egy “bürokrácia kiépítéseö gondolatot ébresztő folyamat. Ha 15 a felső határ, akkor az a szervezetszociológiai megfigyelések szerint valószínűleg fel lesz töltve a lehetséges keret, következésképp én mérsékelném ezt a felső határt, és maximum 10 főben állapítanám meg, de azért jó lenne még ennek a létszámnak is alatta maradni.

Ebben a kollégiumokat felállító gondolatmenetben is fontosnak tartom, hogy a területi szempontok, tehát a regionális szempontok és a szakmai szempontok ötvözve legyenek.

A társadalmi szervezetek bizottsága régen csak szakmai szempontok alapján csoportosította a pályázatokat és úgy értékelt. Ez a mostani kuratórium csak területi elven csoportosította. Én azt gondolom, hogy a tanács és a majdani kollégiumok akkor fognak jól működni, ha ezt a két szempontot sikerül a munkájukban ötvözni, s reményt látok erre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  105  Következő    Ülésnap adatai