Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.20:06:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

181. ülésnap (2008.11.25.), 137. felszólalás
Felszólaló Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:42


Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi bizottság november 4-ei ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Az ülésen jelen lévő ellenzéki képviselők nem támogatták a javaslat általános vitára bocsátását. A bizottság valamennyi tagja egyetértett abban, hogy ez a törvény, ha nem is az egész magyar közfeladatot ellátó intézményrendszert, de az intézményrendszer mintegy 80 százalékát erőteljesen érinti. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország minden polgára valamilyen formában, de meg fogja érezni a javaslat következményeit.

Éppen ezért nem értettünk egyet azzal a rövid határidővel, hogy a költségvetési szervek saját gazdálkodásukat egy év alatt szinte teljesen át kell hogy alakítsák. A rövid határidő miatt ugyanis ezen szervezetek szolgáltatásainak színvonala csökkenhet, amit egyértelműen a szolgáltatások igénybe vevői, azaz a polgárok fognak elszenvedni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényt át lehet erőltetni az egész magyar közfeladatot ellátó intézményrendszeren, de az biztos, hogy nem fog hatékonyan működni. Egyáltalán nem látjuk a szabályozási kényszert, ami indokolná egy ilyen törvény megalkotását. Vannak kaotikusabb, illetve szabályozatlanabb területek is Magyarországon. A kormány ezzel szemben megint egy olyan szabályozást készít, amely kikerülve a fenntartó önkormányzatokat, felülről nyúl be az intézményrendszer jelentős részébe. Az Állami Számvevőszék, a közigazgatási hivatalok, az ügyészség, és sorolhatnám, hány további hivatal ellenőrzi ezeknek az intézményeknek a működését, az önkormányzatok erre vonatkozó szabályait.

A bizottsági ülésen felmerült az is, hogy vajon alkotmányos-e a szabályozási javaslat, és nem kellene-e a törvénycsomagban kétharmados törvényt módosítani. Nevezetesen, a kisebbségi törvény elég tág autonómiát enged a kisebbségeknek az önkormányzataikban és az általuk fenntartott intézményekben is. Ez az autonómia a gazdálkodást is magában foglalja.

A javasolt szigorítások rendkívüli mértékben megnehezítik az autonómiát gazdálkodási oldalról. Ezért merült fel a bizottsági ülésen, hogy talán módosítani kellene a kisebbségi törvényt és az önkormányzati törvényt is. Mindezek kapcsán elfogadtuk a Pénzügyminisztérium képviselőjének azon érvelését, hogy élesen el kellene választani a közfeladat-ellátást, illetve ezt a bizonyos törvényt, mert a törvény csak költségvetési szervekről akar beszélni, ám úgy érezzük, hogy ahhoz, hogy a törvényt valóban el tudják fogadni, alkalmazni tudják az önkormányzatok, előbb tisztázni kellene végre a kötelező közfeladat ellátását és annak mindenkori kormányzati ellentételezését.

A közfeladat ellátása a települési önkormányzati szinten, illetve a kisebbségi önkormányzatok szintjén nyilvánvalóan szűkül akkor, ha ez a törvény a források tisztázása nélkül kerül elfogadásra. Előbb látnunk kellene, hogy körülbelül mi az a működési forrás, amiből el lehet látni az önkormányzati közfeladatokat. E nélkül az előzetes tisztázás nélkül a javaslat nem más, mint erőteljes centralizáció, pénzelvonás a jól ismert recept szerint, vagyis kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok, a feladatok pedig ott maradnak.

A bizottság ellenzéki tagjainak álláspontja szerint a költségvetési szervek gazdálkodásának az a fő problémája, hogy egy elvonás, egy költségvetési szigor két-három hónapos költségvetési vitában keresztülvihető, és utána az önkormányzatoknak minimális ideje marad arra, hogy megoldást találjanak az intézmények fenntartására, működtetésére, összevonják, kht.-ba vigyék, vagy bármilyen kényszermegoldást kidolgozzanak. Erre többnyire nagyon kevés az idő.

Ha a kormány a biztos gazdálkodást akarja elérni az önkormányzatoknál, inkább hosszú távú és tervezhető forrásokat kellene biztosítania a közfeladatok ellátására. Első körben tisztességes ötpárti egyeztetést kellene tartani az önkormányzati törvény felülvizsgálatára. Először a feladat- és hatásköröket kell tisztázni, és utána jöhetne a hozzászabott költségvetési kérdéskör, illetve a költségvetési struktúra vagy a költségvetési szervek felépítése.

A kormány most hozzá akar nyúlni egy meglévő agyonellenőrzött, de működőképes szervezetrendszerhez, ám senki sem tudja megmondani, hogy mi is lesz ennek a beavatkozásnak az eredménye. Ez magában hordozza azt is, hogy a beavatkozás eredménytelen lesz. Ezért nem tudjuk a törvényjavaslatot támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  137  Következő    Ülésnap adatai