Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a vitája még a tavaszi ülésszak alatt, annak vége felé, dátumszerűen június 17-én kezdődött meg, és akkor sor került a pártok álláspontjának ismertetésére, az úgynevezett vezérszónoki felszólalásokra.

Itt valamennyien, köztük a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is, előadtuk álláspontunkat. Tulajdonképpen ezek a felszólalások már tartalmazták a legfontosabb kérdésekben a vitában bizonyos értelemben a válaszokat is. Hiszen nem itt ismerték meg a pártok egymás véleményét, hanem korábban, egyeztetéseken ezek már ismertté váltak. Tehát azt előrebocsáthatom, hogy a június 17-i ülésnap érdemben gyakorlatilag, szinte azt mondhatom, teljes értékű megtárgyalását hozta ennek a törvényjavaslatnak az általános vita szintjén; amit talán az is visszaigazol, hogy most, ebben a pillanatban a kormánypárti oldalon nagyra becsült államtitkár úron kívül senkit nem látok, tehát nem jöttek el azok a képviselőtársaim, akik akkor vitatkoztak.

(17.40)

Ebből adódóan vagy ebből is adódóan azt gondolom, hogy a mostani felszólalásomat sem kell túl hosszadalmassá terveznem, vagy engednem, hogy hosszadalmas legyen, és ígérem, hogy az ismétlésektől tartózkodni is fogok. Egyvalamit azért általánosságban szeretnék most elmondani: abban a vitakörben - ha szabad így fogalmaznom - azzal kapcsolatos ellenérveinkre, kifogásainkra, amik ennek a törvényjavaslatnak a neurotikus pontját érintették, igazi, érdemi válasz, érdemi ellenérv a túloldalról, a kormánypártok oldaláról nem érkezett.

Csak emlékeztetőül azok számára, akik ma ezt a vitát figyelemmel kísérik: arról van szó, hogy igazán vitás pont ebben a törvényben a külképviseleteken történő szavazást illetően merült fel két tekintetben. Milyen legyen a szavazás módja, illetve kik bonyolítsák le ezt a szavazást? A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek az az álláspontja, hogy a számítógépes szavazás ideje még nem érkezett el, nem tartunk ott, hogy az megvalósítható legyen, és e megoldással szemben számos fenntartást fogalmaztunk meg. Ez az egyik kérdéskör volt, amit érintettünk. A másik pedig: nem tartjuk mellőzhetőnek azt, hogy ne választási bizottságok bonyolítsák le a szavazást, akik a garanciái annak, hogy törvényes, pártatlan és tisztességes választások kerüljenek lefolytatásra.

Ígéretet tettünk ebben a vitában június 17-én, hogy módosító javaslatainkat elő fogjuk terjeszteni. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ez a mai napon megtörtént, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség általam jegyzetten benyújtotta módosító javaslatait. Egy módosító javaslat még kidolgozás alatt van, a rendelkezésünkre álló határidőig, péntekig ezt is be fogjuk nyújtani.

Mostani felszólalásom során azonban még - kiegészítőleg a már elmondottakhoz - két kérdést szeretnék megemlíteni. Erről legutóbb nem beszéltem, bár képviselőtársaim az akkori felszólalásukban érintették az egyik problémát, ez pedig az Európai Parlament tagjai jogállásának a kérdése. Már akkor is utalt rá, ha jól emlékszem, a szabad demokrata felszólaló és az MDF-es vezérszónok, hogy itt problémákat lát a törvényben, és én is szeretném ezt megerősíteni. A törvényjavaslat 11. §-a ugyanis egy nagyon rövid, szűkre szabott tétellel elintézi a jogállás legnagyobb részét. Ez így szól: az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv értelmében rájuk vonatkozó kiváltságok és mentességek. Tehát egy utaló szabály rendezi a jogállási kérdések legnagyobb részét, ez visszautal egy nemzetközi szerződésre, amely nemzetközi szerződés különben Magyarországon még ratifikálva nincs, törvényben kihirdetve nincs, nyilván persze majd erre is sor kerül, hiszen ez része az uniós csatlakozással együtt járó szerződési rendszernek. De joggal merülhet fel a probléma, és jogos az a felvetés, amelyik azt mondja, hogy azért ilyenformán képviselői jogállást szabályozni bizony nem igazán lehet.

Ezeket a kérdőjeleket, ezeket a problémákat magunk is osztjuk. Ennek kapcsán arra is szeretnék utalni, hogy az európai uniós nagybizottságban is fölmerült a jogállás kérdésének a rendezetlensége. Ott - mintha az információk nem áramolnának megfelelően - az a gondolat fogalmazódott meg tudomásom szerint, hogy egy külön jogállási törvényt kellene alkotni. Én most itt, az általános vitának eme befejező, lecsengő szakában csupán jelzem ezt a problémát. Ha és amennyiben, ami a törvényben most van, benne marad - nem tudom egyébként, hogy így lesz-e, nem tudom, mi lesz a sorsa az európai parlamenti képviselők jogállására vonatkozó kérdés rendezésének, hogy azt pontosan hogy fogjuk megoldani, most én sem tudom -, ha így marad, ahogy most van a törvényben, akkor itt csak a jogállás egyes kérdéseiről szólhat ez a törvény, és akkor ezt a törvény megfelelő címében, fejezetcímében, rendelkezéseiben jelezni kell.

A másik, ami problémát vet fel az, hogy nem egyértelmű az uniós polgár magyarországi lakhelyének kérdése. Nevezetesen: úgy tűnik, hogy a lakóhelyfogalom és ehhez kapcsoltan az uniós polgár szavazati lehetőségének a feltételei nem egyértelműen szabályozottak. Az általános vita keretében ezt is csak a felvetés szintjén említem meg, hiszen úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket a többi, még nyitott kérdéssel együtt majd a részletes vitában kell alaposan megtárgyalnunk, és megfelelő megoldásra jutnunk.

Ezért itt, tisztelt képviselőtársaim, a mostani felszólalásomat be is fejezem azzal, hogy bízom abban, hogy a részletes vita, illetőleg módosító javaslataink hozzá fognak járulni a törvény megszületésének az előmozdításához.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)