Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Amennyiben ezt a törvényjavaslatot, amely most az Országgyűlés asztalán fekszik, elfogadjuk, az 1995-ben elfogadott, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény helyébe fog lépni. A változás indokaként az előterjesztő feltünteti a NATO-tagságunk érvényességét, az európai uniós tagságunk létét, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait, és az idő változásával olyan új feladatok és körülmények álltak elő, amelyekre nyilván a törvényalkotónak reagálnia kell.

Az új koncepció szerint változna a titkosítás ideje. Jelenleg akár 90 esztendőre is lehet adatokat, információkat titkosítani. Ez az új elképzelés szerint 40 esztendőre csökkenne, azonban lehetőséget teremt arra, hogy egyszeri meghosszabbítás útján vagy árán akár ismételten 80 esztendőre lehessen a titkosítás idejét meghosszabbítani. Ráadásul a most szolgálati titokként szabályozott adatok 20 év helyett akár 30 esztendőre is titkosíthatók lennének. Tudomásom szerint a jelen lévő Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrnak is fenntartásai vannak a védelmi idő hosszúságával kapcsolatban, ezért módosító indítvány fog erre vonatkozóan az Országgyűlés elé kerülni.

Az új titoktörvényben a jelenlegihez képest megnőne a titokköri jegyzék, vagyis azoknak az eseményeknek, ügyeknek a listája, amelyekkel kapcsolatos iratokat titkosítani lehet. Bár még most is túl általánosnak tűnik ez a jegyzék, mégis jobb, mint a jelenlegi. A javaslat ugyanis minden olyan lehetséges dolgot tartalmaz, amiből titkosított adat lehet, de nem jelenti azt, hogy a listán szereplő esetek, ügyek automatikusan titkosíthatók is. Adott esetben pedig az adatvédelmi biztos kérheti a minősítés indoklását. A jelenlegi, rövidebb felsorolás viszont általánosabban is fogalmaz, így a javaslatban szereplő jegyzék talán szerencsésebb a korábbinál. Azért ebben is található néhány gumifogalom - idézőjelbe téve -; például a szélsőséges szervezetek megfogalmazása majd pontosításra szorul.

Az új titokköri jegyzékből kikerült például a vasúti hadi menetrend titkosításának lehetősége. Ehelyett minősített adatok lehetnek viszont a Rendőrtiszti Főiskola felvételi vizsgáinak tételei és az írásbeli érettségi központi feladatlapjai. Szintén titkolni lehet majd a dandár és annál magasabb szintű katonai szervezet teljes vezetési felépítését magában foglaló telefonkönyv adatait vagy hadihajók alkalmazásának komplex tervét, aknamentesítő berendezéseik felépítését, műszaki paramétereiket. Minősíthető adatok lehetnek a hazai nemzeti és etnikai - (Tóth András közbeszólására:) ez rendben van - kisebbségek helyzetéről készített kormányzati dokumentumok tervezetei vagy akár a költségvetés tervezésével kapcsolatos adatok is. Bekerültek a jegyzékbe a légi határsértésekkel, katonai repülőkatasztrófákkal, repülőbalesetekkel kapcsolatos vizsgálatok konkrét adatai is. Még meteorológiai jelentést is lehet titkolni, ha azok nemzetvédelmi és gazdasági szempontból kiemelt szerepet játszó magyarországi létesítmények környezetéről szólnak. Titkosítható a nemzeti szerencsejáték-stratégia, és sorolhatnám.

A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjaival szembeni erőszak és a közösség elleni izgatás felderítésével, valamint a társadalmi csoportok tagjai, szimpatizánsai elleni erőszakos cselekményekkel összefüggő adatok szintén minősíthetőek; a letelepedési engedélyt kérelmezők vagy a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzése során keletkező adatok úgyszintén.

A javaslatban újdonság, hogy már nem használja az államtitok és a szolgálati titok fogalmát, ehelyett négyszintű besorolást használ: “szigorúan titkosö és “titkosö jelzéssel látják el a jelenlegi államtitkokat, “bizalmasö és “korlátozott terjesztésűö jelzéssel pedig a mostani szolgálati titkokat.

A parlamenti bizottságok, ahogy hallottuk, alkalmasnak minősítették általános vitára ezt a javaslatot.

A javaslat a tervezet legelején rögzíti a minősített adatok védelmét érintő legfontosabb alapelveket és a törvény alkalmazása szempontjából releváns, illetve részben új fogalmakat, és - nagyon helyesen - egységesen szabályozza a nemzeti és külföldi minősített adatok védelmét.

(15.10)

A javaslat taxatíve meghatározza a minősítők körét, de lehetőséget ad a minősítési jogkör delegálására is.

A szabályozott minősítési eljárás újraszabályozásának elsődleges célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése, melynek érdekében megpróbálja ésszerűbbé tenni a minősítési eljárást. A minősítés a kárközpontú minősítési rendszer alapulvételével történik, vagyis minél nagyobb kárt okoz a minősített adat illetéktelenhez való jutása, annál magasabb biztonsági követelményeknek kell érvényesülniük a védelem során.

A javaslat annak érdekében, hogy a közérdekű adat nyilvánossága legszükségesebb korlátozásának elve érvényesüljön, a nemzeti minősített adatok legkésőbb ötévenkénti rendszeres felülvizsgálatát rendeli el. Jó dolog, hogy az előterjesztés külön fejezetben - a 3. fejezetben - foglalkozik a külföldi minősített adattal. A javaslat szinte alapelvként mondja ki, hogy minősített adatot kezelni csak akkor lehet, ha az konkrét állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen, továbbá meghatározza a védelem négy alrendszerének - a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonság - legfontosabb alapelveit. Az érintett saját személyes adatát tartalmazó nemzeti minősített adatot a minősítő kérelmére megadott engedély alapján ismerheti meg.

Az előttünk fekvő anyag szabályozza a minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához történő felhasználásának, továbbá ilyen adatok más számára történő átadásának a feltételeit is. Az általános érvényű titoktartási kötelezettséget írja elő mindenki számára, aki minősített adatot bármilyen módon megismer. A javaslat külön fejezetben - az 5. fejezetben - szabályozza a minősített adat védelmét ellátó szervezetek és személyek körét és feladatait. E körben kívánja létrehozni a MeH szervezetei között a MeH-et vezető miniszter irányítása alatt álló, a minősített adatok egységes felügyeletét ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyeletet.

Az új törvény a tervek szerint 2007. január 1-jén lépne csak hatályba. Meglehetősen hosszú ez az idő, hiszen nehéz indokolni az egyéves “türelmi időtö. A korábbi törvény hatálybalépése, 1995. július 1-je előtt keletkezett minősített adatokat legkésőbb 2010 végéig, míg a megjelölt időpont után keletkezett minősített adatokat 2011 végéig kell e törvénynek megfelelően felülvizsgálni azzal, hogy a nem felülvizsgált minősített adatok automatikusan elvesztik a minősítésüket.

A záró rendelkezések között hatályon kívül helyez minden olyan jogszabályhelyet, amely kimondja, hogy egy adat államtitoknak minősül. A jogszabályok összhangjának megteremtése érdekében számos jogszabályt módosít is, illetve módosítana: a polgári perrendtartásról, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt, a csődtörvényt, az államháztartási törvényt, az országgyűlési biztosokról szóló, a nemzetbiztonsági törvényt, hogy csak a legfontosabbakat említsem, ami nem jó, nem támogatható gyakorlat.

Összegezve, bár a javaslattal kapcsolatban néhány kérdés felvethető, néhány pontosítás indokolt lenne, a hatálybalépés időpontja megkérdőjelezhető, de szakmailag elfogadható, és kellő módosító javaslatokkal olyanná tehető, hogy összességében ez a törvénymódosító javaslat elfogadható legyen. Ha ezek megtörténnek, akkor a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)