Bizottsági arcképcsarnok
Felszólalás adatai
| 201. ülésnap (2021.05.21.), 60. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 14:19 |
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A 2022. évi költségvetési törvény tervezetével kapcsolatban az elmúlt napokban már sokszor hallottuk, hogy ez a költségvetés az ország gazdasági újraindításának a költségvetése.
A járvány nagy kihívások elé állította az országot, ugyanakkor a kihívások esélyt adnak arra, hogy sikeresen újraindíthassuk az országot; ugyanakkor fontos, hogy újraindítsuk az életet is. Ennek jegyében indítjuk el a gazdaság-újraindítási akciótervet, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját. Az akcióterv nemcsak munkahelyeket teremt, hanem a segítségével Magyarország újra kiemelkedő növekedési pályára állhat.
Egy nemzet jövőjét a családok és a gyermekek jelentik, ezért a gyermekes és a gyermeket vállaló családok támogatását tovább bővítjük. 2010 óta két és félszeresére növekedett a családok támogatása. Ez arányaiban Európában az egyik legmagasabb, a GDP közel 5 százaléka. Jövőre közel 2780 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására.
A gazdasági újraindítás további fontos elemei, illetve lépései közé tartozik az, hogy a munkát terhelő adók mértéke csökken. Bevezetjük a 25 év alatti fiataloknál az szja-mentességet. Ezzel több mint 250 milliárd forinttal több maradhat a családoknál és a vállalkozóknál, segítve a gazdaság talpra állását is.
A továbbiakban én elsősorban a szociális területtel kapcsolatos feladatokról, célokról és költségvetési számokról szeretnék beszélni. 2022-ben a legfontosabb célok között szerepel ‑ a teljesség igénye nélkül ‑ a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók megerősítése, a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci helyzetének további fejlesztése, az esélyegyenlőség biztosítása, illetve az életminőségük foglalkoztatás által történő javítása, a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást és gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltása, illetve az országos fogyatékosságügyi program végrehajtása az intézkedési terv alapján; a családközpontú gyermekvédelem további erősítése és támogatása, illetve az érdekvédelmi és karitatív szervezetek támogatása, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások hosszú távú, kiszámítható működése, és még tovább sorolhatnám, de talán ezek a legfontosabb tételek.
2022-ben összesen 1152,7 milliárd forint áll rendelkezésre a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kiadásokra. Ez magába foglalja a pénzbeli ellátásokat, az önkormányzati rendszerben rendelkezésre álló ezen célú forrásokat, a gyermekétkeztetést és az állami fenntartású intézményeink működési költségeit is.
Ezen belül szeretnék néhány kiemelkedőbb tételt említeni. A szociális gyermekétkeztetésre minden eddiginél több forrás, 87,2 milliárd forint jut, ami 2010-hez képest 56,2 milliárd forinttal több. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, illetve az akkreditált munkáltatók támogatására 50,2 milliárd forint jut, ami közel 4,5 milliárddal több, mint a 2021. évi előirányzat. Ezzel több mint 32 ezer személy foglalkoztatásához járulhatunk hozzá.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottságának aránya 2010-ben 18 százalék volt, jelenleg pedig közel 44 százalék. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét érvényesítő vállalkozások, továbbá az általuk foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma és az érvényesített kedvezmény összege évről évre növekszik. 2012 júliusában 3217 munkáltató 5574 megváltozott munkaképességű személyre, 2021 márciusában pedig 7880 munkáltató 43 275 fő munkavállalóra tekintettel érvényesítette a kedvezményt.
(13.00)
Az ápolási célú támogatásokra ‑ ilyen például az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja ‑ fordított támogatás 2010-hez képest közel a négy- és félszeresére, azaz 15 milliárd forintról 67 milliárd forintra nő. A nem állami szociális humán fenntartók támogatása több mint 30,6 milliárd forinttal emelkedik. Ha pedig megnézzük a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások támogatását, akkor láthatjuk, hogy 2010-ben 325,2 milliárd forint, 2021-ben pedig 780,6 milliárd forint volt a támogatás. A 2022-es évi költségvetésben ez a tétel pedig már 838,3 milliárd forint, így 2010-hez képest 158 százalékos a növekedés mértéke.
A fogyatékosságügy területén is szeretném a fontosabb tételeket és célokat megemlíteni. Az egyik legnagyobb lépés a látássérültek elemi rehabilitációjának területén történő növekedés. 2021. január 1-jétől az állam a látássérültek számára összesen évi 60 ezer óra, fejenként maximum 300 órányi elemi rehabilitációs szolgáltatás igénybevételét finanszírozza. A szolgáltatást a jogosult látássérült személyek térítésmentesen vehetik igénybe. Az utóbbi években erre a feladatra fordított évi 124 millió forinthoz képest 2021-től rendelkezésre álló 600 millió forint a szolgáltatáshoz hozzáférők körének jelentős bővülését eredményezte.
A siketvak és társult fogyatékossággal élő jogosultak a 300 órán felül kiegészítő órakeretet vehetnek igénybe, ami további 100 órát jelent számukra. Érdemes megemlíteni a magyar, egyébként június elején elfogadásra kerülő jelnyelvi törvény módosítását is. A magyar jelnyelvről szóló törvény az óvodás és általános iskolás hallássérült gyerekek számára is bevezeti az alapórakereten felüli kiegészítő órakeretet, amelyet az oktatási célú tolmácsszolgáltatásra vehetnek igénybe. Ezt is fedezni fogja a 2022. évi költségvetés.
A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek költségvetési támogatása évente átlagosan 10 százalékkal nőtt, a 2010. évi 521 millió 700 ezer forintról 2021-re 1 milliárd 317 millió 600 ezer forintra emelkedett; tehát 1 milliárd 317 millió 600 ezer forintra. Ezzel kapcsolatban szeretném javasolni, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, most is emeljük 10 százalékkal az érdekvédelmi szervezetek támogatását. Továbbá szeretném a képviselőtársaim, illetve a kormány figyelmébe ajánlani, hogy indokolt lenne a fogyatékossági támogatás összegének megemelése legalább 20 százalékkal, figyelembe véve az érdekvédelmi szervezetek javaslatát, illetve a fogyatékossággal élő személyek kompenzációs célú kiadásainak növekedését.
Végül szeretném megjegyezni a fogyatékosok sportját érintő költségvetés kapcsán, hogy az elmúlt két évben, amikor is a Covid miatt elhalasztották az olimpiát, a paralimpiát, így a felkészülés menete is változott, a kvalifikációs versenyek is csúsztak, ettől függetlenül a tavalyi és az idei évben jóval magasabb összeget biztosítottunk erre a célra. A 2022. évi költségvetési tervezet viszont a 2019-es évi bázisszámhoz térne vissza. Így itt is javasolnék egy 10 százalékos emelést a fogyatékosok sportjának támogatására.
Végül, de nem utolsósorban szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy 2014-ben elindult egy óriási fejlesztés, ami óriási változást hozott a fogyatékossággal élő személyek életvitelében, miszerint 4 milliárd forint értékben infokommunikációs akadálymentesítési célú projekteket indítottunk. Ebből a 4 milliárd forintból olyan fejlesztések, olyan szolgáltatások születtek meg, amik egyértelmű, hogy megnövelték a fogyatékossággal élő személyek életvitelének minőségét.
Kezdtük a KONTAKT-videós alapú jelnyelvitolmács-szolgáltatással, amit a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége valósított meg. Folytatódott a „Távszem” nevezetű projekttel, amit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége valósított meg, segítve a vak és gyengén látó személyek életvitelének fejlődését. Folytatódott az úgynevezett DATA-projekttel, ami az autista személyek önálló életvitelét hivatott segíteni, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy ma délután lesz egy ezzel kapcsolatos zárókonferencia, ami bemutatja a DATA-projekt végleges formáját és működését.
Az értelmi fogyatékossággal élő személyeknél pedig úgymond „önálló életvitel”, tehát ez az elnevezése az applikációnak, ami az ő önálló életüket segíti. A mozgássérült személyeknél pedig a „Korlátok nélkül” nevezetű kommunikációs akadálymentesítési szolgáltatást vezették be. Az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a fejlesztések tapasztalatai alapján ma jelentette be Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár úr, hogy tekintettel az elmúlt évek eredményeire, illetve tekintettel arra, hogy nagyon fontos fenntartani ezeket az eredményeket és továbbvinni a fejlesztéseket, a kormány úgy döntött, hogy a 2021-es évtől ezeknek a projekteknek, ezeknek a fejlesztéseknek, szolgáltatásoknak a fenntartását és további működtetését továbbra is biztosítja, ebben az évben 301 millió forinttal, 2022-től pedig évente 381 millió forinttal fogjuk támogatni ezt a célt, illetve ennek megvalósítását.
Ebből is látható, hogy a fogyatékosságügy, illetve a fogyatékossággal élő személyek, bármennyire is nehéz az ezzel kapcsolatos terület kezelése, fejlesztése, menedzselése, de meghallgatva őket, számíthatnak ránk, és mindenben igyekszünk őket segíteni. Ugyanez elmondható a többi területről is, amiről a képviselőtársaim már korábban beszéltek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai
