Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.11:13:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 153 2006.10.24. 2:13  152-159

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Fiatal Baloldal elnökeként számtalan alkalommal találtam már szembe magam azzal, hogy a fiatalok sajnos viszonylag keveset tudnak arról, hogy őket mint fogyasztókat milyen törvény vagy egyéb jogszabály adta jogok illetik meg. Egy fiatal sokszor találhatja magát abban a helyzetben, hogy bár érzi, hogy igaza van egy fogyasztói jogvitában, mégsem tudja igazát megvédeni, mert kevés vagy hiányos az ismeretanyaga a saját lehetőségeivel kapcsolatban.

Tisztában vagyok azzal, hogy a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok az uniós csatlakozás eredményeképpen alapvetően átalakultak. Köztudomású, hogy már a fogyasztói jogviták megoldásában az állam nem lát el kizárólagos szerepet. A Fiatal Baloldal meggyőződése szerint egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a civil szervezetek, az önszerveződések és az egyedi fogyasztók aktív szerepvállalásának megerősítésére.

Az állami szerepvállalás csökkenése szükségképpen növeli a civil szervezetek jelentőségét, elsősorban a megfelelő tájékoztatás, a tudatos fogyasztóvá nevelés kapcsán. Ezt főként az alapvető jogokról szóló információs anyaghoz való hozzáférés biztosításával, valamint a hatósági vizsgálati eredmények közzétételével érhetik el a szolgáltatók.

Azonban az állam mint jogalkotó és mint a fogyasztóvédelem civil és állami intézményrendszerét jelentősen befolyásoló jogi környezet megalkotója, felelősséggel bír az ügyben.

(16.30)

Európai uniós és világtrend, hogy az egyre inkább nemzetközivé váló kereskedelmi, szolgáltató szféra mellett mindinkább nemzetközi jellegűvé válik a fogyasztók védelmét szolgáló együttműködés is. Az Európai Parlament szocialista frakciója által szervezett fogyasztóvédelmi konferencián megismerkedhettem azokkal a jogintézményekkel, eszközökkel, amelyek más országokban lehetővé teszik azt, hogy a fiatalok már tizenévesen tisztában legyenek alapvető fogyasztói - úgymond fogyasztói - jogaikkal.

Éppen ezért kérdezem miniszter úrtól, hogy ma milyen jogintézmények, eszközök segítik elő azt, hogy a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó jogokkal már fiatalkorban megismerkedhessenek a fogyasztók.

Válaszát előre is köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 157 2006.10.24. 0:26  152-159

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Köszönöm miniszter úr válaszát. Jómagam úgy szoktam fogalmazni, hogyha multinacionális módon szerveződik a tőke, akkor legyen nemzetközi majdan a fogyasztóvédelem is. Ezúton is szeretném felajánlani partnerségem a Fiatal Baloldal és a magam nevében az eszközök, illetve a jogintézmények további szélesítésében, gyarapításában, és még egyszer tisztelettel köszönöm a válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 2 2006.11.21. 4:55  1-2

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt a parlament és az ország nyilvánossága előtt szeretnék szólni a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek vezetőihez. Az együttműködésről szeretnék beszélni, pontosabban arról, hogy hogyan juthatunk el az együttműködés minimumához. Együttműködésre szeretném kérni ifjú politikustársaimat, együttműködésre a fiatalok és a reformok sikeréért. Azt gondolom, hogy az elmúlt hónapok eseményei után nem kell külön részleteznem, hogy miért van égető szükség az értelmes párbeszédre. Meggyőződésem, hogy nekünk, ifjú politikusoknak óriási felelősségünk van abban, hogyan alakul a Magyar Köztársaság jövője.

Természetesen nem kérhetem, hogy mindenben egyetértsünk, nincs is erre szükség. Arra van szükség, hogy szót értsünk. A rendszerváltók sem értettek egyet mindenben; 1990-ben, évekkel a mi politikai eszmélésünk előtt a rendszerváltók meg tudtak egyezni egy közös minimumban. Megegyeztek, vitáztak, és megint megegyeztek. Kivívták alapjogaink deklarálását, a nemzeti és politikai függetlenségünket. Ma, 16 évvel ez után nem értem, miért nem sikerül megegyezni, hiszen oly egyszerű lehetne. Ma is átalakulás előtt áll az ország, nagy reformokra készülünk; reformokra, amelyek ha fájdalmasak is néha, lehetővé teszik mintegy 8000 milliárd fejlesztés megvalósulását köztársaságunkban, amely soha nem látott megújulást indíthat el.

Olvasva a pártok és ifjúsági szervezeteik nyilatkozatait elvben már mindenki elkötelezett a reformok szükségessége mellett. Bizonyítsuk ezt tettekkel is! Egyezzünk meg az együttműködésünk minimumában, hogy érdemben tudjunk tárgyalni a mindannyiunkat érintő nagy ügyekről, reformokról, Magyarország jövőjéről. Hiszen ne feledjük, az új Magyarország már a mi korosztályunknak, sőt a mi gyermekeinknek, unokáinknak épül.

Én ma egy meghívást ajánlok. Nem sajtószereplést kérek és hangzatos nyilatkozatokat, hanem belátást mindegyik fél részéről. Mi, politikai ifjúsági szervezetek vezetői egyenként is több ezer fiatalt tömörítő szervezeteket vezetünk. Fiatalokat képviselünk, és munkánkkal mintát is adunk azoknak, akik közélettel szeretnének foglalkozni. Ha őszinték vagyunk, amit ma látnak, az nem egy vonzó minta. Éppen ezért a mai napon levelet küldök a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei vezetőinek az alábbi szöveggel:

"Kedves Emese, Péter, Gábor és Bence! Mindannyian láthatjuk, hogy a magyar politikai életet az utóbbi időben ritkábban jellemzik a mély szakmai vagy éppen ideológiai viták, sokkal inkább az öncélú pártosság uralja a parlamenti munkát. Még inkább szomorú ez a tény, ha arra gondolunk, hogy az a kevés fiatal, aki még érdeklődik a politika iránt, a konszenzusok keresése helyett egymást vádoló politikusokat lát az Országgyűlésben. Meggyőződésem, hogy a mi generációnk feladata is, hogy ez megváltozzon. Feladatunk, hogy lefektessük azokat az alapvetéseket, amelyek politikai munkánkban meghatározzák az egymáshoz való viszonyunkat, minimumot mutatnak az együttműködéshez. Feladatunk, hogy azt mutassuk a magyar ifjúságnak, a fiatalok képesek együttműködni az ország sorsát érintő kérdésekben.

Ma, amikor Magyarország komoly reformok előtt áll, azt gondolom, sürget minket az idő. Ma a megoldás azok kezében van, akik először ülnek asztalhoz. Tegyük meg mi, fiatal politikusok az első lépést. Találkozzunk november 27-én, hétfőn 11 órakor a Parlament képviselői olvasóterme melletti tárgyalóban. Kezdjük meg az együttműködést értelmes, közéletre alkalmas fiatalokként, folytassunk párbeszédet a reformokról és a fiatalokat érintő kérdésekről. Fogjunk össze a párbeszéd és a sikeres reformok érdekében!

Tisztelt másképp gondolkodó Barátaim! Nem várhatom el tőletek, hogy ugyanúgy értelmezzétek az elmúlt hónapok eseményeit, mint ahogy ezt én teszem, de ti sem várhatjátok el tőlem, hogy szó nélkül hagyjak olyan kijelentéseket, amelyek véleményem szerint kockára teszik mindannyiunk jövőjét, fejlődésünket, az új Magyarországot. Ettől mi még egy asztalhoz ülhetünk. Egy asztalhoz, ahol kialakíthatjuk azokat a játékszabályokat, amelyek már a mi korosztályunk közéletét kell hogy meghatározzák.

Gyertek el, várlak titeket, s mindaddig várok minden héten ugyanebben az időpontban, amíg mindannyian ott nem leszünk. Mert azt gondolom, az asztal így kerek."

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 146 2006.11.24. 6:03  1-285

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egészségügy kérdései után jómagam a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagjaként az e területet érintő egyes kérdésekről beszélnék. A külügyi terület költségvetési előirányzata 48,32 milliárd forint; a tárca vezetőinek ismert véleménye szerint összességében az alapvető működési kiadásokhoz, a munkafeltételek szinten tartásához, továbbá a magyar kül- és Európa-politika súlypontjainak megfelelő kiadásokra elégséges fedezetet nyújt. Ugyancsak szinten marad a határon túli magyaroknak a magyar állami költségvetésből való támogatása is, amely ráadásul a jövő évtől kiegészülhet számos európai uniós forrással is, gondolok itt Románia integrációjára is.

Mindezek alapján a külügyi terület költségvetési előirányzatait az MSZP-frakció támogatja. A diplomáciai tevékenység jobb szakmai előkészítése érdekében időszerű lépésnek tűnik egy olyan külügyi háttérintézmény, divatos szóval, agytröszt létrehozása, amely elősegíti a megalapozott döntéshozatalt.

A külügyi tárca a Magyar Külügyi Intézet létrehozásával és a korábbi hasonló funkciót ellátó intézmények, mindenekelőtt a Teleki László Intézet ebbe való integrálásával és támogatásának a tárca költségvetésébe való beépítésével kívánja erősíteni a magyar külpolitika szakmai tudományos hátterét, hosszú távú tervezését. Ennek indokoltságát egyébként a költségvetés tervezéséről szóló ÁSZ-vélemény is méltatja.

Az újonnan felálló intézmény 132,2 millió forintot kitevő támogatásából azonban az ellenzék módosító javaslataiban ennek több mint felét, 70 millió forintot el kíván vonni, csak azért, hogy továbbra is fenntartsa a Teleki László Intézetet. Vagyis úgy tűnik számunkra, hogy meg akarja kettőzni a struktúrát, és ezt a magunk részéről pazarlásnak tartanánk. Mindez számunkra károsnak és elfogadhatatlannak is tűnik emellett. Az Európa-politika terén hazánknak kezdeményező fellépést célszerű követnie véleményünk szerint. Ennek során a hazai nemzeti modernizációs program megvalósításához szükséges uniós kohéziós és strukturális forrásokhoz történő hozzájutás mellett óhatatlanul szükséges a távlati célokra való felkészülés is.

A Külügyminisztérium éppen ezért - dicsérendően - a jövő évi költségvetésben 150 millió forintot irányoz elő a 2011 első félévében esedékes soros magyar EU-elnökség kihívásaira való felkészülésre, amelynek teljes összegét az ellenzéki képviselők, módosító indítványaik tanúsága szerint, feleslegesnek ítélik, és ilyen módon el szeretné vonni. Ezzel a magunk részéről nyilván nem értünk egyet. Szomszédsági térségünkben folytatódik a geopolitikai viszonyok átrendeződése. Utaltam már itt Románia 2007. január 1-jétől történő európai uniós integrációjára, amely egyébként Bulgáriával egyidejű. Magyar részről törekvésünk a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményeinek és formáinak - példaként itt a közös kormányülést említeném - megőrzése és EU-tagállami keretek közé helyezése úgy, hogy azok hangsúlyát a gazdasági, regionális, szubregionális kapcsolatos fejlesztése jelentse alapvetően.

Nemzetpolitikánk új hangsúlyául ennek megfelelően az integrációs feltételek között a regionális gazdasági kapcsolatok kínálta lehetőségek érvényesítése és a magyar-magyar kapcsolatrendszer gazdasági-társadalmi dimenziójának markáns erősítése kínálkozik. Erre a gazdasági és társadalmi felzárkóztatásra lehetőséget kínálnak az Európai Unió által biztosított források. Most jó esély van arra, hogy a korábbi kormányzati pénzosztáson alapuló politika helyett ügyesen megtervezett fejlesztéspolitikával ténylegesen helyzetbe hozhassuk a kisebbségi sorban élő magyarságot, mégpedig az EU által biztosított, rendkívül széles körű támogatások révén. A regionális fejlesztések mellett a 2007-2013-as időszakban az európai területi együttműködés keretében, a szomszédos országokkal közösen két- és többoldalú programok keretében van lehetőség határon átnyúló fejlesztési programokra. Az erre rendelkezésre álló összeg, a partnerországok és hazánk által biztosított önrészt is beleszámítva mintegy 190 milliárd forint.

Az ellenzéki módosító indítványokból sajnos úgy tűnik, hogy mindennek a jelentőségét nem értették meg. Azok ugyanis a korábbi, meglehetősen ellentmondásos támogatási szisztéma fenntartását célozzák. Érthetetlen, hogy miért kívánják több helyen a pazarló kettős, párhuzamos struktúrákat fenntartani, például azzal, hogy a nemzeti sportutánpótlás-nevelés rovására - sportszerető emberként ezt végtelenül elítélem - 1 milliárd forintot irányoznak elő az egyébként a Szülőföld Alap forrásaiba is bevont - és annak hatáskörével, feladataival együtt bevont - Illyés Közalapítványnak, amelynek funkciói minden vád ellenére nem vesztek el, csak más formában, más néven működnek majd tovább.

A Szülőföld Alap prioritásai között fog szerepelni, ez elhangzott a bizottsági ülésünkön is, az ifjúság kérdése, és ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy az Európai Unió a szomszédos országok közötti pályázati lehetőségeivel a határon túli magyar civil és ifjúsági szféra is élhet, és Románia csatlakozásával ez az erdélyi magyarság számára is nyitva áll, azt gondolom, a civil és az ifjúsági szféra is megfelelő támogatásban részesülhet.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 82 2007.02.20. 2:11  19-169

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam most találtam alkalmat arra, hogy egypár gondolatot megosszak önökkel, hiszen néha nem érzem pontosan, hogy a vitanap mit ért gyermekek alatt. Én jómagam a Magyar Köztársaságban született minden gyermeket értem alatta és azokat is, akikre nem mosolygott rájuk az édesanyjuk. Hadd mondjak ennyit ezekről a gondolatokról.

Egyben folytatva azokat az ideológiai jellegű fejtegetéseket, amelyek számomra is nagyon fontosak, higgyék el: sokszor hangzik el a versenyképesség mint alapvető dogma a jövő társadalmával és a jövő generációjával szemben. Higgyék el, hogy én is szükséges rossznak tartom ezeket a kérdéseket, és minden emelletti kérdést úgy tekintek, hogy erősítenünk kell az állam újraelosztó szerepét, de egyébként meg a vagyonosabb rétegek szerepvállalását is abban a tekintetben, hogy a hátrányosabb helyzetű családokat, gyerekeket, hátrányosabb helyzetű állampolgárainkat támogatni tudjuk. Igen, ebben egyébként a vagyonosabb társadalmi csoportoknak is nagyobb szerepet kellene vállalnia.

Hadd mondjam el, hogy ennek kapcsán nemrégiben a Fiatal Baloldal kezdeményezte egy alap létrehozását, ez a nemzeti felemelkedési alap, melynek kapcsán tárgyalásban vagyunk az illetékes minisztériumokkal, és jó úton járunk. Ez az alap összegyűjthetné nemcsak azokat az állami forrásokat, amelyek a versenyképesebbé tétel kapcsán számíthatnak a jövő generációjának, hanem azokat a társadalmi hozzájárulásokat is, amelyeket egyébként a felső középosztály és a vagyonosabb csoportok véleményem szerint nem kellő arányban tesznek meg ma ebben az országban. Azt gondolom, ha ilyen módon halat fogni tanítjuk meg a jövő generációját, olyan helyzetet teremtünk, hogy halat foghassanak, és nem csak halat adunk nekik, akkor egy olyan versenyképes polgárokból álló ország lesz Magyarország, ahol a jövő generációja igenis bátrabban mer gyermeket vállalni, és bátrabban mer a jövőben is tervezni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 2 2007.04.03. 4:34  1-4

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli hírről számolhatok ma be önöknek. Az európai fiatalság az Európai Unió megalakításának 50. évfordulóján ismét találkozott Rómában. Demokrataként, pártállástól függetlenül megfogalmazták az európai fiatalság törekvéseit, céljait. Mi, európai fiatalok hiszünk a demokráciában, hiszünk az Európai Unióban, amely lehetővé teszi, hogy a mi gyermekeink már békében és jólétben, demokráciában és fejlett gazdaságban nőjenek fel. Az Unió biztosítja, hogy e sokszínű világban őrizzük meg nyelvünket, hagyományainkat, biztosítja, hogy a nemzeti, regionális és összeurópai érdekek egyként érvényesülhessenek.

Mi, baloldali fiatalok hiszünk az Európai Unióban. Megőriztük függetlenségünket, országunk iránt érzett büszkeségünket úgy, hogy eközben Európa kinyílt számunkra. A Fiatal Baloldal mint az Európai Szocialista Párt ifjúsági szervezetének teljes jogú tagja olyan Európát akar, amely a demokratikus értékekről és az emberi jogok érvényesüléséről szól. Olyan Európát akarunk, amely ellenáll a szélsőségek nyomásának, amely kiáll polgáraiért. Olyan Európát, amelyben folyamatosan szűkülnek a társadalmi szakadékok, amelyben minőségi életet élhetünk mindannyian.

Ezért tovább kell lépnünk. Meg kell erősítenünk a szociális jogokat. Tovább kell dolgoznunk az esélyek egyenlőségéért, a diszkrimináció felszámolásáért. El kell érnünk, hogy egy Borsod megyéből származó roma fiatal kapja meg ugyanazokat az esélyeket az oktatásban, lakhatásban, munkahelyben, mint egy kölni polgár gyermeke, hogy az utánunk következő generációnak már ne kelljen olyan problémákkal szembesülnie, mint a szegénység, a munkanélküliség, vagy éppen a kirekesztés.

Az első és legfontosabb az oktatás ügye. Egyenlő esélyeket kell teremtenünk az oktatásban. Magyarország elindult ezen az úton. A felsőoktatásban bevezetett változások megteremtik a nyugodt továbbtanulás lehetőségét, kiegyenlítik a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok esélyeit, hozzájárulnak egy új, modern európai felsőoktatás kiépítéséhez. A progresszió kormányának vezetésével a magyar felsőoktatás csatlakozott az egységes európai felsőoktatási térséghez. A bevezetett kétszintű oktatási rendszerben fiataljaink szabadon közlekedhetnek Európa egyetemein, szabadon és közvetlenül férhetnek hozzá a legmodernebb kutatási eredményekhez és tudományos ismeretekhez, idegen nyelvi környezetben sajátíthatják el Európa vezető tudósaitól és oktatóitól korunk legfrissebb tudását. Angliában, Németországban, Portugáliában vagy bárhol Európában akadály nélkül válhatnak hallgatóvá a magyar fiatalok, éppúgy, mint bármely európai fiatal, hogy később ezzel a tudással felvértezve hazatérjenek Magyarországra, és a legmodernebb ismeretekkel járuljanak hozzá országunk sikeréhez és az egységes, nemzetközi európai identitáshoz.

Mindemellett tovább kell mennünk a megkezdett úton. Oktatási rendszerünket még igazságosabbá kell tennünk, hogy az ne legyen eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének. Olyan oktatási rendszerre van szükség, amely lehetőséget ad a versenyhátrányban lévőknek arra, hogy versenyképesebbé válhassanak, olyan végzettséget szerezzenek, amelynek birtokában magasabb életszínvonalon élhetnek. Ezért javasolta a Fiatal Baloldal a nemzeti felemelkedési alap létrehozását, amely a hátrányos helyzetű fiatalok képzését segíti, és már ebben a ciklusban igazságosabbá teszi majd a magyar felsőoktatást. Erről szól a progresszív politika, erről szól a fiatalok Európája.

Számos kérdés van még hátra, amit csak közösen, együtt gondolkodva és egy célért dolgozva, demokratikusan oldhatunk meg Európában. Ez a fiatalok Európájának felelőssége, erről szól az új, modern Európa. Mi, baloldali fiatalok hiszünk ebben a munkában, hiszünk céljainkban, és tudjuk, hogy helyes az az irány, ami felé elindultunk. Megtettük az első lépéseket, és reméljük, az ellenzéki ifjúsági szervezetek, így végre a legnagyobb ellenzéki párt fiataljai is érdemi partnerek lesznek abban, hogy egy olyan új Magyarországot építsünk, amely integráns része az Európai Uniónak, mert a jövő Európája, úgy gondoljuk, mindannyiunk közös ügye.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 236 2007.05.07. 0:23  233-237

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága mai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 18 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 64 2007.05.14. 3:05  63-68

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt hadd pontosítsam egy picit interpellációm címét, elsősorban az Ifjúság 2000-2006 programra, annak eredményeire, és ezeknek a nem formális tanulási tevékenységekre való hatására gondolok; így került ez a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe.

Az immár ötödik hónapja lezárult Ifjúság 2000-2006 program lehetőséget teremtett a fiataloknak, hogy aktívan részt vegyenek a harmadik évezred Európájának építésében. A program hozzájárul továbbá a tudás Európájának és a nem formális nevelésen alapuló európai szintű ifjúságpolitikai együttműködések kialakításához. Mindez azt bizonyítja, hogy a kormány és az Unió nagy szerepet vállalt a felnövekvő nemzedékek támogatásában. A program jó volt, motiválta és bátorította az élethosszig való tanulást, azoknak a készségeknek és jártasságoknak a tökéletesítését, amelyek az aktív európai polgárrá váláshoz hozzájárulhatnak.

Az ifjúsági kezdeményezések célja azt volt, hogy fiatalok kreativitására épülő projekteket támogassunk. Az alprogramokon keresztül, például a nemzetközi ifjúsági együttműködések keretében a fiataloknak lehetőségük nyílott arra, hogy külföldi fiatalokkal találkozhassanak, és egymás mindennapjait, szokásait, kultúráját megismerhessék. Az Európai önkéntes szolgálat alapprogram keretében a részt vevő fiatalok teljes ellátást és zsebpénzt kaptak a tizenkét hónap alatt. Az önkéntes, a helyi közösség fejlődését célzó nonprofit akcióban sok fiatal vehetett részt, az egészségügy, a környezetvédelem, a művészet és a kultúra mellett a leggyakoribb témák az esélyegyenlőség kérdései és a kommunikáció világa voltak. A képzések, a tanulmányutak, az előkészítő látogatások, a partnercsoport-találkozó, az ifjúsági információs projektek támogatása azért volt fontos, hogy minél több és színvonalasabb nemzetközi ifjúsági projekt valósulhasson meg. Hangsúlyozom ismét: a program jó és hatásos volt, de a program 2006 végén lezárult. Azt gondolom, sokan várják a folytatást, hiszen ez a program toleranciára, egymás elfogadására, az esélyegyenlőség és a szolidaritás értékeire nevelte a fiatalokat, ami, azt gondolom, ebben a közhangulatban méltán fontos ebben az országban.

Ezért kérdezem a tisztelt miniszter urat - és nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint a Fiatal Baloldal elnöke -, vajon készült-e összefoglaló a programról. Milyen hatása volt az Ifjúság 2000-2006 programnak? Mivel fontosnak tartom azoknak a programoknak a kezdeményezését, támogatását, melyeknek közvetlen vagy közvetett célja a fiatalok tudásának és európai szintű ismereteinek bővítése, tiszteltettel azt is kérdezném, hogy vajon hogyan kívánja folytatni a kormány az ifjúságnak szóló, nem formális európai együttműködéseken alapuló tanításának dotálását.

Válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 68 2007.05.14. 0:40  63-68

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ha jól értettem a válaszát, akkor 2000-től 2006-ig ez a kormányzati ciklusokon átívelő program mintegy megduplázódott forrásokra számíthatott. És ha jól értem, jövőre ehhez az évhez képest szintén megduplázódik majd a támogatás. Azt gondolom, ez nagyon fontos kérdés, hiszen a saját költségvetésünk forrásairól fokozatosan európai uniós forrásokra kell átállítanunk a civil szférát is, és ez nagyon fontos dolog. Bízom abban, hogy ez a program sikeresen folytatódik, és ebben való hittel, ebben való feltétlen támogatással a válaszát elfogadom.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 252 2007.06.14. 7:29  137-289

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az őszödi beszéd első évfordulójára időzítve nemcsak a tavaly szeptemberben megismert, finoman szólva is koncepciózusan vágott részletek ismétlése kezdődött el, hanem az őszödi beszéd rehabilitálása is. Ez a beszéd ugyanis a rendszerváltás utáni magyar politika korszakhatára, egy szókimondóbb, nyíltabb politika kezdete. Magyar politikus már nem beszélhet ugyanúgy Őszöd után, mint tehette azt előtte. Ezért azok, akik ennek a beszédnek az ellopásával, nyilvánosságra hozatalával Gyurcsány Ferencnek szerettek volna ártani, valójában a magyar politikának használtak. Ha önök mindezt nem használták volna fel Budapest és az ország felforgatására, akár még köszönetet is mondhatnánk érte. (Jakab István: Kossuth rádió!)

Mindenesetre egyre többeknek nyílik fel a szeme, így született azt a site is a világhálón, amely az őszödi beszéd valódi tartalmáról szól, amely lerántja a leplet azoknak a csúsztatásairól, akik még ma is az Őszöd előtti hazug nyelven beszélnek. Az oszodibeszed.com-ról van szó. Ezt az oldalt, azóta nem titok, a Fiatal Baloldal üzemelteti, a tartalmát azonban nem mi csináljuk (Babák Mihály: Hazudtok!), civilek, baloldaliak vagy változáspártiak, haladók, olyanok, akik nem az önök néhány perces remixeinek hisznek, hanem a saját fülüknek. A Fiatal Baloldal elnökeként erre büszke vagyok. (Babák Mihály: Tapsolnak a tandíjra is?)

Én úgy gondolom, képviselőtársaim, hogy egy tárgyalásra jöttünk, még ha vitanapnak nevezik is, nem gondoltam, hogy az ítélet is megszületett már. De ennek fejében, hogyha már a hazugság topográfiája szóba került ma, e tartalmak között olvasható Orbán Viktornak ugyan nem a felcsúti beszéde, mint ahogy azt Eörsi képviselőtársam ma mondta (Dr. Fónagy János: Nagyon szellemes!), hanem a tokaji, avagy mit mondott volna Orbán Viktor, ha ő is hajlandó lenne egyszer a szembenézésre, bár ezt ma nem kaphattuk meg tőle, hiszen ezúttal sem tisztelte meg az ülésünket és az én felszólalásomat sem, de ez annyira nem lep meg.

Elnézést kérek én is a nyers kifejezésekért (Dr. Ángyán József: Van miért!), hogyha másnak megadatott, hogy eredeti formájában közöljön részleteket, akkor az én ilyen lágyabb, szoftosítottabb és átalakított verzióm talán nem fog akkora megütközést kelteni ma. Egyszóval, hogy hangzott volna Orbán Viktor tokaji beszéde, hogyha ez megszületett volna egyszer is?

Nincsen sok választásunk, kedves barátaim. Azért nincsen, mert elszúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még néppárt nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végighazudtuk a kampányt, teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz: 14. havi nyugdíj, ingyengyógyszer, ingyentemetés, 10 százalékos áramárcsökkentés, olcsóbb autópályák, ingyentankönyv és a többi, és a többi, mégis elveszítettük a választásokat. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Az a csapat, akikre rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat nagyjából erre képes: populista szöveggel etetni az embereket, folyamatosan pettingelni a szélsőjobbal, miközben nyomjuk a Kádár-retrót. Mégis elbuktuk, mégis ellenzékben maradtunk, nem akarom tovább csinálni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaszerezni a hatalmat, hogy nem kell lehajtani a fejünket, amikor abban az uncsi parlamentben ülünk - vagy ülnénk -, hogy nem kell begazolni, tudjátok, kitől, akinek nem mondjuk ki a nevét. (Dr. Répássy Róbert: Ez Che Guevara utolsó beszéde?)

Ez adta a hitet, hogy miért érdemes végighazudni az egész kampányt. Nagy dolog volt, imádtam. Életem legjobb része volt, legalábbis a '98-as, a 2002-esről meg a 2006-osról már nem merném ilyen határozottan állítani. Most az adja a hitet, hogy történelmet csinálok. Bedobom az utolsó zsetont, és bankot robbantok: visszaszerzem a hatalmat. Egyáltalán nem érdekel, hogy rámehet az ország, egyáltalán nem érdekel, hogy csinálunk-e valamit nagyot. Igen, csak ezért érdemes politikusnak lenni, hogy csináljunk egy másik országot, a sajátunkat, kőbányákkal, szőlőkkel, Ezüsthajóval, csak ezért, mert másik egzisztenciát nekünk már nem lehet találni. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Őszinte akarok lenni hozzátok, barátaim. Egyszer azt mondtam, a haza nem lehet ellenzékben, és ebben lehet, hogy igazam is volt. De mi lehetünk, a búbánatos életbe! Nagyon tele van a férfiasságom azzal, hogy ott üljünk a parlamentben mint mezei képviselő, mint egy plebejus demokrata. Lócitromot, mama! Hatalomra kell kerülnünk, teljes pályás letámadás, ez a taktika.

Csak hogy tudjátok: úgy el vagyunk adósodva, mint a pinty, annyival vagyunk túl a párt, a szövetség lehetőségein, hogy azt korábban el sem tudtuk képzelni. (Dr. Répássy Róbert: Ezért nem kellett volna olyan sokat várnod!) Répássy képviselőtársam, nem ilyenek vagyunk mi Miskolcon! Remélem, hogy meghallgatja a szöveg további részeit is. (Derültség a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget. - Dr. Fónagy János: Ki a beszédíró? Értelmiségi pályát ne válassz! - Derültség.) Ott nem szokott ennyire bekiabálni, remélem, hogy marad azért a higgadt mederben ez a vita, ha ez lehetséges.

És akkor folytatnám (Lengyel Zoltán: Találd meg a sort!): gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a barátaink pénzbősége meg mutyik százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább, nincsen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Másfél évig úgy kellett tenni, mintha lenne programunk. Hazudtunk reggel, éjjel meg este, mégis belebuktunk.

És most mi van? Ugyanúgy nincs programunk, ugyanúgy hazudunk, mégis nekünk áll a zászló. Miért? Mert jöttek páran, ezek a szoclibek, akik voltak olyan hülyék, és tényleg megcsinálják mindazt, amit az előző kormányoknak eszük ágában sem volt. Ha ezt valaki továbbadja, úgyis letagadom. Mindannyian pontosan tudjuk, hogy az országnak arra van szüksége, amit most ezek csinálnak. Nincs más út. És nekünk éppen ezért kell lépni.

Én azt mondom nektek, nem várhatjuk ki a ciklus végét, egyetlenegy esélyünk van, egyetlenegy: előrehozott választások kellenek, mert ha ezek megcsinálják, és tényleg gatyába rázzák az országot, akkor itt rövid időn belül eredmények lesznek. (Szijjártó Péter: Oszt jó napot!) És az lehet, hogy jó az országnak, de nagyon nem jó nekünk, és a legkevésbé sem jó a hitelezőinknek. (Szijjártó Péter: Oszt jó napot!)

Rövid időn belül oltári nagy kuplerájt kell csinálni, nehogy beérjenek a dolgok, és ahhoz épp ilyen madám kell, mint én, mert csakis én tudom utcára vinni az embereket, márpedig erre van szükség, ha nem akarjuk, hogy ezek megcsinálják a programjukat. A népszavazás nem elég, az csak arra jó, hogy kondiban tartsuk a mieinket. Zavargások kellenek, tüntetések kellenek, szittyák, sámánok, kurucok, politikai B-közép, mindegy, csak nagyot szóljon. Bosszú vagy bukás. És most: oszt jó napot! (Közbeszólások és nagy taps a Fidesz soraiban: Na, erre vártunk!)

Köszönöm szépen, örülök, hogy ilyen nagy sikere volt ennek a beszédnek. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Nagyon sajnálom, hogy az elnök úr nem tudta végighallgatni. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Egy aláírást kérek!) Az internetezők szerint így hangzott volna Orbán Viktor beszéde (Lengyel Zoltán: Ezt mondta a beszédíró!), de ő ilyen őszintén sosem tudott fogalmazni. Bár arra, hogy őszinte fogalmazásokat tegyen az országban, arra volna igény.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Dr. Fónagy János: Győzelem vagy Szibéria!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 266 2007.06.14. 2:06  137-289

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, kicsit kötöttebb műfaj volt, amit az előbb elmondtam, annak a reményében egyébként, hogy bár a téma ma az őszödi beszéd, de talán egy picit az érem másik oldalát is át tudjuk tekinteni.

Nagyon sértett, hogy pont Vitányi Iván hozzászólása kapcsán rengeteg bekiabálást hallottam az önök oldaláról, és talán pont nála volt ez nagyon méltatlan. Mégis nagyon sok mindent mondott arról, hogy az elmúlt 16-17 évben a politikai elit milyen hibákat, milyen hazugságokat és milyen vétségeket követett el az egész országgal szemben.

Azt gondoltam - és talán azért akartam önökkel megosztani ezt a pár röpke gondolatot -, hogy mindannyian szembe tudunk nézni ezzel, és az önök oldala is szembe tud nézni ezzel. Sajnos, ez ma nem történt meg, nem is várható ez talán. Egy dologban reménykedem, hogy talán a politikai ifjúsági szervezetek tekintetében azért elindulhat egyfajta kommunikáció, már ha így nagyban nem is megy. (Babák Mihály: Ki fog hinni nektek?)

Próbálkoztunk ezzel, ősszel többször kerekasztal-beszélgetéseket hívtunk össze igazán szakmai témákban. Nyilván a politikai kommunikációs gépezet részeként, a Fidesz ifjúsági szervezete egyszer sem volt elengedve ezekre a vitákra, bár a többi politikai ifjúsági szervezet egy asztalhoz tudott ülni. Nagyon sajnálom, hogy a mi generációnkra is áthúzódik ez a fajta egymással való szembenállás.

Én nem ezt képviselem, ezzel a felszólalással csak az érem másik oldalára szerettem volna rávilágítani, és arra is, hogy egyébként, ha építő jellegű gondolatok merülnek fel, akár korosztályos kérdésekben, akár diákkedvezmények kérdéseiben, akkor pedig el kell ám járni a minisztériumi tárgyalásokra még azoknak a fiataloknak is, akik ma úgy gondolják, hogy nyeregben vannak, és egy közvélemény-kutatási adatra támaszkodva majd bizton hozzák a következő választást.

Nem, a dolgok most történnek, nagyon sok mindenért együtt kell fellépnünk, és meggyőződésem, hogy az érem mindkét oldalát meg kell vizsgálnunk, vagy meg kellett volna vizsgálnunk ezen a vitanapon is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 203 2007.09.17. 0:14  200-204

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést, és minden különösebb vita és egyet nem értés nélkül támogatásra és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 258 2007.10.15. 0:10  255-261

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Bizottságunk a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést, és mindenféle vita nélkül egyhangúlag támogatta azt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 146 2007.10.25. 1:11  23-201

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden beleszállnék ebbe a polémiába, ami a megyei önkormányzatok kapcsán kialakult. Molnár képviselőtársam, tényleg azt gondolom, jobbító szándékkal tette meg észrevételét, és hadd tegyem meg én is második ciklusban megválasztott megyei jogú városbeli képviselőként.

Azt gondolom, hogy alapvetően a rendszer szorul átalakításra, és erre utalt képviselőtársam is. Hiszen azon a logikán, amit Bánki képviselőtársam említett, fel lehetne tenni azt a költői kérdést is, hogy viszont ha így van, akkor meg a megyei jogú városokban lakók miért nem szavaznak a megyei testületekről, és még nagyon sok mindent. De ha jól emlékszem, 2006-ban a középszint kapcsán egész konkrét javaslata volt a kormányoldalnak, így az MSZP-nek is arra, hogy hogyan alakítsuk ezt át. Akkor ezt önök vitára érdemesnek sem tartották, ezt én nagyon komoly problémának érzem.

De mindannyiunkra vonatkozik az, hogy akárki is legyen a következőkben kormányon, akárkinek is legyen ebben politikai felelőssége, azt gondolom, hogy a politikai felelősség mégiscsak közös, és ezen valamilyen kompromisszumos módon változtatni kell; legyen szó megyei jogú városokról, megyei közgyűlésekről, szerintem ez a fajta struktúra nagyon sokáig nem tartható már.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 188-190 2007.10.25. 7:42  23-201

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm azoknak a kevésbé kameraérzékeny képviselőtársaimnak, akik még a késő esti órán meghallgatják a hozzászólásomat.

ELNÖK: Jegyzőkönyvérzékenyek, úgy látszik.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Igazán nem állhatom meg, hogy egy-két kérdésre reagáljak, ami előttem elhangzott, még ha ezt kétpercesben nem is tettem meg korábban.

Hadd tegyek le egy alapvetést, én azt gondolom, felelőtlen dolog lenne részünkről olyan előirányzatokat szerepeltetni a központi költségvetésben, amire kiváló EU-s források vannak, több ilyen kérdés is elhangzott. Én azt gondolom, hogy a turisztika is a 2008. évre ilyen. Nyilván nem vagyok annyira szakavatottja a témának, mint képviselőtársam, és nem is lennék unfair, hiszen már nem tud válaszolni a vitában, de azt gondolom, hogy nagyobb hangsúlyt kell ezeknek a forrásoknak a maximális kihasználására fordítani.

A PPP-kről pedig annyit, hogy mint önkormányzati képviselő Miskolcon, büszkén jelenthetem, hogy egy versenyuszoda épül nálunk, és erre nagyon büszkék vagyunk. És ha már az önkormányzati szféránál tartunk, azt gondolom, hogy itt is nagyon komoly viták voltak kétperces hozzászólások formájában. Ami egyébként szerintem érinti a költségvetést is, bármennyire gondolják azt sokan, hogy nem, egyáltalán az újraelosztás tekintetében nagyon rossz struktúrák működnek Magyarországon. Ez szerintem közös felelősségünk, hiszen volt itt ilyen kormány és olyan is már a rendszerváltás óta. Tudomásul kellene vennünk, hogy közigazgatási struktúránkon, illetve önkormányzati szféránk felett elhaladt az idő, de ez közös politikai felelősségünk, merthogy itt a törvények túlnyomó többsége kétharmados, és a matematika általános szabályai szerint ez a Fidesz-frakció és az MSZP-frakció közös támogatását igényelné, hogy ezen változtassunk.

Én azt gondolom, hogy nagyon nagy luxus az, hogy rengeteget költünk a közigazgatásban és az önkormányzati szférában is az újraelosztásra önmagára, ahelyett, hogy többletforrásokat adnánk önkormányzatoknak akár EU-s források igénybevételére, akár turisztikai téren. És hadd ne mondjam azt, hogy Japánban százegynéhány önkormányzat működik, Dániában pedig néhány száz volt, és nemrég egy közigazgatási reformmal még kevesebb van. Ideje lenne ezt átgondolnunk, egyébként akár a középstruktúrát pedig mindenképpen, de ezt csak a polémia kedvéért.

Még egy dolog: azt gondolom, a CNN sem állította meg az adását azért, merthogy ellenzéki képviselőtársaim a költségvetési bizottságban nem támogatták a költségvetést. Egyébként ez így szokott lenni mindig, tehát ez egyáltalán nem meglepő dolog, és azt gondolom, ez rendjén is van, hiszen itt 50 százalék plusz egyes törvényről van szó, egészen egyszerűen nem vállalják a költségvetésért a politikai felelősséget. Teljesen érthető és rendjén is való, csak azt gondolom, hogy a mai nap mindenképpen arról kell hogy szóljon, hogy egy általános vita lefolytatása során, amikor nyilván az egyet nem értésüknek is hangot adnak, konkrét utalásokat tegyenek arra, hogy majdan milyen módosítókat adnak be, esetleg már milyeneket adtak be, és milyen irányban haladt a költségvetés, milyen irányban szeretnék látni a költségvetést. Tisztelet a kivételnek, ebből azért kevesebbet hallottunk ma, azt gondolom, inkább egy általános érvényű politizálás zajlott.

Én azt gondolom, hogy feladata egyébként ez a fajta módosítás egy kormánypárti képviselőnek is, túl azon, hogy a saját érdekeltségi területét, szakterületét, általa képviselt akár korosztályos területet megfigyeli, és elmondja ennek kapcsán az észrevételeit. Nyilván akár egy kormánypárti képviselő is javasolhat változtatásokat, én eszerint járnék el.

(20.10)

S akkor egypár gondolat általánosságban a korosztályom helyzetéről. A kormányzat kiemelt hangsúlyt fordít a család szerepére, ennek köszönhetően jelentős mértékben növekszik a családtámogatásokra fordított összeg. Mindig is fontosnak tartottuk a családalapítás, a gyermekek támogatását, hiszen a társadalom alapja a család, ezért a mindenkori kormányzatnak mindent el kell követnie, hogy megkönnyítse a családok életét, elősegítse jólétüket. A családi támogatások növekedésének mértéke 2008-ban 4,9 százalék lesz, a gyed felső korlátja a jövő évi minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és az anyasági támogatás összege igazodik az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez, azzal azonos és arányos. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy ezek a támogatások megőrizzék értéküket.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmény előirányzata tartalmazza többek között a pályakezdő fiatalok Start-kártyával történő foglalkoztatása után járó kedvezményt is. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a pályakezdő álláskeresők támogatása. Természetesen, mint eddig is, ezután is a gyermekek támogatása és megfelelő jólétének biztosítása az egyik legfontosabb feladata a kormánynak. A "Legyen jobb a gyermekeknek" program egyik elemeként megjelenik a nyári étkeztetés rendszere, amely 1,2 milliárdos összegével beépül a szociális ellátások közé.

A fiatalok életkezdési támogatásához járó ellátás - közismertebb nevén a babakötvény - összege is növekszik, a 2008-ban született gyermekek után 42 500 forint lesz, a szintén 2008-ban született rászoruló gyermekek pedig 7. és 11. életévükben 44 600 forintos ellátásra jogosultak.

Kiemelendő az ifjúsági turizmus, fesztiválok, rendezvények támogatása, és a gyermek- és ifjúsági alapprogram támogatása is az idén, amelyre szintén forrásokat szán ez a költségvetés. S hadd említsem meg e helyütt, hogy az oly sokszor átkozott határon túli politikánk tekintetében, a Szülőföld Alap tekintetében az ifjúsági szervezetek és civil szervezetek nyilvánvalóan pályázhatnak ennek az alapnak az egyik kollégiumához. Tehát a határon túli fiatalok tekintetében, azt gondolom, ez a kormány előrelépett, és lényegesen szélesebb támogatási lehetőségeket biztosít a korosztályunk számára, hiszen fontos a nemzetpolitika számunkra is.

A Fészekrakó-program tovább folytatódik; 1 milliárd 745 millió forint jut a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúvá válásuk miatt kikerülő fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatására is.

A teljesség igénye nélkül, csak néhány programot a végére, amelyet a Fiatal Baloldal elnökeként kell hogy megemlítsek, és módosító indítványok formájában a költségvetés tárgyalása során ezeket eljuttatjuk. Ez évben többször elhangzottak ezek a kérdések, azt gondoljuk, ez most időszerű. A nemzeti felemelkedési alap nagyon fontos a magánszektor bevonása tekintetében, a felsőoktatásban a rászoruló gyerekek tekintetében. A sorkatonaság megszűnése óta a fiataloknak semmiféle érdemi egészségügyi szűrése nincs. Azt gondolom, ez korosztályos probléma, akár az ellenzék is egyetérthet ezzel, mindenképpen beadunk egy módosító indítványt, hogy a 16-18 év közötti korosztálynak legyen valamiféle rendszeresített egészségügyi szűrése. És itt még egyetlen programot megemlítve, az egy- és kétforintosok kivonásával - már korábban kezdeményeztük - a kormány szánjon a diákok külföldi nyelvtanulására nagyobb összeget, a 11. és 12. évfolyamra járók egyébként az egyetemi felvételijükhöz és a boldogulásukhoz szükséges nyelvvizsgát ilyen módon abszolválhatnák könnyebben, ha ezt az indítványunkat majdan támogatják.

Elnézést, ha hosszúra nyúltam, köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, majd támogassák a módosító indítványaimat is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 200 2007.11.05. 0:12  197-203

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést, és egyhangúlag elfogadásra javasolja azt a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 142 2007.11.07. 8:17  131-155

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Pártomból már két hozzászólást hallhattak a jelenlévők, mégis úgy gondoltam, hogy hozzászólok ehhez a napirendhez, ennek több oka van. Nyilván alapvetően, és ezzel nem árulok el titkot, a politikai ifjúsági szervezet jogintézmény kialakulásához szeretnék alapvetően hozzászólni.

Mégis nehéz elvonatkoztatni a mai nap előző, és mondjuk ki, egymással összefüggő napirendjei kapcsán attól, hogy érdekes hangulatban tekintheti talán a közvélemény is a vitát, és érdekes hangulatban érzem magam én is. Egy nagyon picit úgy érzem magam, mint egy Star Wars-filmben, ahol birodalmi katonaként én a birodalmi lépegető magasságából tekinthetek csak le az ország problémáira. Ezt hallhattuk az ellenzéki képviselőktől. Ez egy nagyon álságos és nagyon rossz szemlélet, azt gondolom, hiszen ma pont olyan jogszabályokról beszélünk, olyan törvénytervezetekről, amelyek közös politikai felelősségünk tárgyát képezik a rendszerváltás óta, hiszen ezek alapvetően, túlnyomó többségükben passzusaikban kétharmados jogszabályok, tehát nincsen sötét oldal és tiszta oldal, nincsen fekete és fehér. A dolgok nem ilyen egyszerűek. A politikai osztály, a politikai elit, mi mindannyian a rendszerváltás óta felelősséggel tartozunk a tekintetben, hogy a közélet tisztasága, a közélet átláthatósága a közvélemény által elvárt formában álljon helyre, és azok az elavult jogszabályok, amelyek a rendszerváltás környékén létrejöttek, úgy változzanak, hogy egy átláthatóbb, tisztább közélet jöjjön létre.

Nagyon sokféle hangnemet ütöttek meg képviselőtársaim ebben a vitában. Volt itt kádárizmus és sok kiszólás is. Hadd mondjam itt, hogy akkor, amikor ezek a jogszabályok létrejöttek, alapvetően tízéves voltam, tehát nagyon leegyszerűsített vita már az, és elképesztően unalmas azt gondolom, hogy 17 évvel a rendszerváltás után még mindig sötét oldal és tiszta oldal képében vitatkozunk ezekről a kérdésekről.

Egyetlenegy nagyon rossz öröksége talán annak a kérdésnek, ilyen módon régi visszautalásnak, az, hogy az a hazugság, alapvető hazugság, hogy a többpártrendszer ugyanannyiba kerülhet, mint egy párt finanszírozása. Ez nem így van. Nem így van, hiszen a demokrácia pénzbe kerül, ezt tudomásul kellene venni mindannyiunknak. A demokratikus biztosítékok a képviselői függetlenségtől a pártok látható és a közvélemény számára is érzékelhető tisztaságáig igen-igen pénzbe kerülnek. Ez a demokrácia mindannyiunk számára fontos értékei szempontjából nagyon fontos, hiszen pénzbe kerül egy párt működtetése, és igenis, nagyon sok pénzbe kerül egy választási kampány is. Tudja ezt mindenki. Azt gondolom, hogy az előterjesztők szándéka ezzel mindenképpen az, hogy tiszta, átlátható viszonyokat, a közvélemény számára elfogadható viszonyokat teremtsenek.

Azt gondolom, az is teljesen egyértelmű, hogy nem egy ad hoc kezdeményezésről van szó. Minden egyes kezdeményezése a minisztériumnak a közélet átláthatósága tekintetében hónapok meg évek óta zajló egyeztetések hozománya. Elmondta Tóbiás képviselőtársam is, hogy ebben a tekintetben a konkrét jogszabály egyeztetése, vitája gyakorlatilag évek óta zajlik.

(14.50)

Nagyon nehezen lehetett ebben kompromisszumot találni, ezért gondolták ők ketten, hogy beterjesztik, és még egyszer mondom, azt gondolom, kétharmados törvény lévén ebben a tekintetben közös a politikai osztály felelőssége, nem lehet ellenzék és kormánypárt között ezt a felelősséget elkenni, és adott esetben mindent a kormányoldalra áthárítani.

Konkrétan az 5. § IV/C. fejezetéhez szólnék hozzá, ami bevezeti a párttal együttműködő ifjúsági társadalmi szervezet fogalmát. Egy olyan jogintézmény lenne ez, ami nagyon nagy hiátust pótol a rendszerváltás óta. Nagyon nagy hiátust, hiszen a politikai pártok ifjúsági szervezetei nagyon sokféleképpen, nagyon sokféle szervezeti struktúrában és alapvetően tisztázatlan jogi körülmények között dolgozhattak. Elhangzott itt, hogy az Új Generáció az SZDSZ-en belül a párt tagozataként működik; az Ifjúsági Demokrata Fórum már a kezdetektől fogva megjelenik az MDF alapszabályában, de mondjuk, a Fidelitas vagy adott esetben magunkról beszélve a Fiatal Baloldal civil szervezetként tevékenykedik. A Fiatal Baloldal igazából a legutóbbi MSZP-kongresszuson került be az MSZP alapszabályába.

Azt gondolom, az ifjúsági politikai közéletben teljes körű az egyetértés abban a tekintetben, hogy ez a sokféle működési mód, ez a sokféle politikai struktúra nem megfelelő már. Egyetértünk, azt gondolom, pártoktól függetlenül abban, hogy szükséges ennek a rendezése, szükséges egy egységes szabályozás és intézmény kialakítása, ami ebben a törvényben - azt gondolom - nagyon üdvözlendően szerepel. Nagyon üdvözlendően, hiszen a konkrét passzusok egységes rendszert hoznak létre. A 9/G. §-ban taxálva vannak a speciális szabályok, amik különösen az ifjúsági szervezetekre vonatkoznak. Költségvetési támogatásban részesíthetőek ezek a szervezetek, amik tulajdonképpen sem nem pártok - hiszen pártokkal működnek együtt, és nem önálló pártok ezek -, sem nem a szó klasszikus értelmében civil szervezetek, hiszen eddig is ki voltak zárva a legtöbb civil és országos pályázatból, és azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan örvendetes az, hogy teljeskörűen leválasztjuk ezeket a szervezeteket a civil szféráról.

Azért kérem képviselőtársaimat oldalra való tekintet nélkül, hogy támogassák ezt a jogszabályt, mert nem árulok el azzal nagy titkot, hogy háttérbeszélgetések során azt érezzük, hogy a politikai ifjúsági szervezetek igénylik ezt a fajta rendezését az ő státusuknak, igénylik azt, hogy a speciális szabályok után egyebekben, más szabályozás tekintetében a pártokra vonatkozó szabályok vonatkozzanak rájuk azért, hogy a közvélemény előtt átlátható és tiszta szabályozásuk legyen ezeknek a szervezeteknek. Arra kérem önöket, hogy az egyébként a közéletben érezhető politikai vita áldozatává ne váljon ez a jogszabály.

Ha visszautalunk az előző napirendi pont vitájára, láthatjuk azt, hogy nyilván minden politikai erő a parlamentben egy picit kifelé is beszélt, vonatkozik ez az ellenzékre is. Azt gondolom, ezek a jogszabályok, különösen ez nem eshet populizmus, demagógia áldozatává, nem beszélhetünk csak kifelé az Országgyűlésből, egymás között kell rendeznünk azokat a jogi kereteket, amik vonatkoznak politikai ifjúsági szervezetekre, pártfinanszírozásra, országgyűlési kampány finanszírozására. Ezeket a jogi kereteket meg kell alkotnunk, meg kell újítanunk úgy, hogy ez ne igényeljen 5-10 évenként újabb rendezést, hanem hosszú távú legyen ezeknek a rendezése, és úgy kell ezt megalkotnunk, hogy a politikai osztály a közéletben nyerje vissza a bizalmat a köztől, és nyugodt lélekkel tudjon minden egyes politikus oldaltól függetlenül a választói szemébe nézni. Kérem ezért ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy támogassák az indítványunkat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 109 2008.03.03. 2:27  108-113

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Túl sok meglepetést nem okoztunk a nap eddigi felszólalásaiban egymásnak. Azt gondolom, mind a két oldal, a kormányoldal és az ellenzék is számokkal meglehetősen próbálja alátámasztani a saját mondanivalóját, nyilván már a hét végi népszavazás kapcsán. Oktatási és egészségügyi kérdésekben hangzik el a legtöbb felszólalás.

Én magam a felsőoktatást érintő népszavazási kérdés kapcsán tennék föl egy kérdést a fejlesztési részhozzájárulás kapcsán. Két adatot mégiscsak kiemelnék én is, ami a véleményem alátámasztására szolgál, egyrészről a hallgatók száma az Orbán-kormány ideje óta mintegy 50 ezerrel mégiscsak nőtt, és a jelenleg aktuális évben érettségizettek felsőoktatásba való jelentkezési száma ha stagnál is, ilyen is elhangzott, de még egy szolid növekedést is mutat. A hátrányos helyzetűek felsőoktatásba jelentkezése pedig véleményem szerint már a közoktatásban felhalmozott hátrányok miatt nem megfelelő. Tehát a FER, a fejlesztési részhozzájárulás az egyfajta igazságos újraelosztás első lépése lehet az egyetemeken, ha hozzávesszük azt, hogy nem költségvetési kérdés, éppen ezért lehet róla népszavazni, és minden fillérje majdan az egyetemeken maradhat, amely forrásokat az egyetem fejlesztésekre, illetve ösztöndíjakra költhet, ösztöndíjakra majdnem a felét is akár.

A kormány növelte a hallgatói normatívát, hiszen a 2001-es 70 ezerről 2008-ra már 116 500, ez majdnem 50 százalékos növekedést mutat. Ha mindezt egybevesszük, akkor elég egyértelmű az, hogy a FER egy igazságos újraelosztás szándékával többletfejlesztési forráshoz és ösztöndíjforráshoz juttathatja az intézményeket. Ha vasárnap mégis olyan döntés születne a népszavazáson a többség akaratából, hogy nem vezethetjük be ezt a FER-t a felsőoktatásban, ami, még egyszer mondom, egy fontos lépés szerintem, akkor államtitkár úr véleménye szerint milyen módon tudnak az intézmények többletfejlesztési forráshoz jutni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Milyen források lehetnek a hátrányos helyzetű, illetve a jól tanuló tanulók többlettámogatására; illetve hogyan látja (Az elnök ismét csenget.), mennyi összeg eshet ki a későbbiekben így az egyetemekről?

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 113 2008.03.03. 1:16  108-113

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Annak az eldöntése talán nem az én dolgom, hogy miért gondolja ma valaki, hogy nincs szükség a felsőoktatásban hozzájárulásra, aki még '94-ben azt gondolta, hogy van szükség rá. Egy azonban biztos, hogy a korosztályunkra is átült annak a terhe, ami ma két nagy politikai oldal között háborúság, egymással szembenállás formájában van.

(16.30)

Hadd mondjak el egy érzékletes példát erre, hogy mennyire nem szakmai ennek a kérdésnek a vitája. A legnagyobb ellenzéki párt ifjúsági szervezetének Vas megyei elnöke kezdeményezett egy vitát a tandíj kérdéséről, a fair kérdésről. Erre elmentek a kormánypárti ifjúsági szervezetek, majd az illető néhány mondat után felháborodva felállt, hogy igazából a kormánypárti ifjúsági szervezetek hazudtak, és ezért ő kivonul a saját maga által kezdeményezett vitáról. Tehát ilyen komikus helyzeteket is okozott ez a felheccelt hangulat.

Hadd mondjak valamit: nyilvánvalóan lehet módosítani a felsőoktatási törvényen, és biztos sok ponton szorul is erre. Szerintem minden szakmai szervezetnek, a HÖOK-nak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a Rektori Konferenciának az álláspontját fogadjuk be, ami segít a hátrányos helyzetű és jól tanuló gyerekeken a továbbiakban, de nem eldöntendő kérdés a felsőoktatás jövője.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 179 2008.04.07. 0:18  176-182

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága a múlt héten április 1-jén tartott bizottsági ülésén csakúgy, mint korábban más államok esetében, ezúttal is egyhangúlag elfogadásra javasolja az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 247 2008.10.07. 7:45  94-258

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt szocialista Képviselőtársaim és tisztelt Képviselőtársam! Nagyon furcsán érzem én is magam, hiszen folytatom az előttem szóló fejtegetését az állam szerepéről ma Magyarországon és a lehetséges társadalmi, gazdasági modellekről, úgyhogy érdemi párbeszédre immáron nincs is talán lehetőség. Azt gondolom, hogy ez a vitanap-kezdeményezés pedig - nem is először, hiszen nem az első hasonló jellegű vitanapon vagyunk túl - arról szólt volna talán, hogy ütköztessük egymás álláspontját, elveit, véleményét. Ebbe belefér az önkritika kormányoldalon is, de talán az ellenzéki oldalon is egyfajta konstruktivitás. Hát majd mindenki eldönti magának, hogy ez a mai napon sokadjára, ezúttal a Megegyezés című mű kapcsán mennyire sikerült nekünk.

Erős, gondoskodó partnerállam fegyelmezett adózói magatartással, vagy csökkenő közszolgáltatások alacsonyabb adóterhekkel - ha sarkítva szeretnék fogalmazni, azt mondanám, hogy ez a két lehetőség van. Azt azonban el kell mondanom, hogy aki széles körű állami gondoskodást hirdet alacsony adókkal, hamis illúziókat kelt, ilyen megoldás nem létezik. Mert ami mostanában Magyarországon adóvitaként jelenik meg, az valójában rejtett tartalma szerint nem adókról, hanem gazdasági, társadalmi modellről szól. Az igazi kérdés tehát az, hogy a mai társadalmi, gazdasági, politikai egyensúlyhiányra milyen átfogó társadalmi, gazdasági modell választásával reagálunk, milyen legyen a magyar modell.

A Megegyezésben ajánlott modell nem a közösségi és az egyéni felelősségek, kötelességek csökkentését javasolja, hanem éppen ellenkezőleg, azok kiterjesztésének irányába indul tovább. Másképpen fogalmazva: passzív helyett aktív, individuális helyett közösségi felelősségek, versengő mellett kooperatív társadalmi, gazdasági együttműködést kellene építenünk az új magyar társadalmi, gazdasági modell kiválasztásakor.

Az állam szerepfelfogásában nincs sajátos magyar út vagy magyar modell. Részesei vagyunk a világgazdasági folyamatoknak, ezek akarva-akaratlanul ránk is hatnak. Az is bizonyos, hogy a bezárkózó Magyarország nem lehet sikeres. Belülről nézve biztosan nem tudjuk megmondani, hogy milyen a jó magyar termék, ha nem tudjuk, hogy kívülről a világ, a piac szereplői hogyan vélekednek róla. Tiszteletben kell tartanunk a piacgazdaság elveit, ami azt jelenti, hogy az állam öncélúan és átgondolatlanul nem szólhat bele annak működésébe. Az esetleges állami beavatkozásokat pedig végre nem befolyásolhatják sem szavazatszerzési, sem népszerűségi szempontok.

Ugyanakkor el kell kerülnünk azt a tévutat is, amely szerint a piac működése mindent automatikusan megold. Be kell látnunk, Európában nincs többé olyan sikeres társadalmi, gazdasági modell, amely ne igényelné az állam aktív szerepvállalását. Nem túlzás, ha azt mondom, erős partnerállamra van szükség. A gazdaságpolitikában és az állam működésével kapcsolatos gondolkodásban a látszat ellenére a szabadelvűség jól megfér az aktív állami szereppel. A kicsi és olcsó állam elképzelése nem mond ellent az erős és együttműködő államnak. Ennek feltétele, hogy az állam működése ne gyengítse a piaci folyamatokat, hanem világos, átlátható szabályozással, a tisztességes verseny kikényszerítésével támogassa azokat. Az erős államnak szerepet kell vállalni a közszolgáltatások, az egészségügy, a foglalkoztatás és a közoktatás területén is. Szavatolnia kell polgárai nyugalmát és biztonságát, annak érdekében határozottan, de jogszerűen fel kell lépnie minden szervének. Az erős állam mindeközben halad, kora előtt jár.

Az igazi kérdés azonban mégis az, hogy ennyi igény mellett hogyan lesz versenyképes Magyarország nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, minőségi értelemben is. Európában vannak versenyképes megoldások. Mára nagyjából két viszonylag tiszta modell áll előttünk, az angolszász és a skandináv modell. Látjuk az emberek határozott igényét arra, hogy az állam egy sor dologban közvetlenül segítse életüket, különböző szolgáltatásokat nyújtva gondoskodjon róluk. Sokan szeretnék azt a megoldást, hogy az állam vállaljon sokat, segítsen bennünket olyan mértékben, ahogy ezt a skandináv országokban láthatják. Közben persze ne kelljen többet fizetni, ne kelljen több felelősséget vállalni a közös ügyekért úgy, mint az angolszász modellben. Sajnos, rossz hírem van: ilyen megoldás szintén nem létezik. A jobboldal részéről illúziókeltés, amikor azt sejteti: az államnak, a kormánynak van pénze, csak akarat kérdése, hogy mire és mennyit költ.

Irreális és felelőtlen az a gondolat is, hogy nekünk az angolszász modell alacsony állami újraelosztási hányadát kell elérnünk. Ehhez a nyugdíjakat, a családtámogatást, az egészségügyi és az oktatási kiadásokat radikálisan visszafogva több ezer milliárd forinttal kellene megkurtítani az állami költségvetést. Talán érdemes lett volna ellenzéki oldalról ebben az esetben elmondani, hogy honnan gondolják ezt. Ma az állam elfogadottsága, a közösségi értékek valós támogatottsága és a közszolgáltatások színvonala nem teszi lehetővé, hogy az állam annyi pénzt szedjen be polgáraitól, mint a skandináv országok. A magyar gazdaság szereplői nem képesek ekkora terhet cipelni úgy, hogy ez ne ássa alá versenyképességüket. Bármilyen programot csinálunk, bármelyik modellt választjuk, először a kérdéshez való viszonyunkat kell megváltoztatnunk. Ez pedig nem történhet másként, mint hogy olyan magyar modellt találunk, ami illeszkedik kultúránkhoz, elvárásainkhoz.

Ha elfogadjuk az alapértékeket, azokat a normákat, amelyekhez aztán tűzön-vízen át tartjuk magunkat, legyen ez az adófizetési morál vagy a közjóért való cselekvés elve, akkor mindegy lesz, hogy milyen néven nevezzük ezt a modellt. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy ezekben az egymástól eltérő modellekben egy dolog közös: az, hogy erős a normák tisztelete. Ezek persze különbözhetnek Skandináviában és az angolszász országokban, de azt tudnunk kell, hogy amit elfogadtak, azt polgári fegyelmezettséggel be is tartják.

A Magyar Szocialista Párt arra tett javaslatot, hogy folytassuk le ezt a vitát, határozzuk meg az általunk választani kívánt társadalmi, gazdasági modellt, majd illesszük ehhez azt, hogy milyen adó-, szociális és oktatási rendszert tartunk a legjobbnak. Ez az alapja, hogy olyan országot építsünk, amelyben egyszerre van jelen a világra nyitott gazdasági versenyképesség és a belső kohézió, a társadalmi szolidaritás és az ehhez szükséges felelősség az állam és polgárai részéről egyaránt. Hogy ez a munka nekünk ma mennyire sikerült, azt persze, azt gondolom, majd a kép, ami ma este minket itt fogad, elég jól bemutatja, de mindenkinek magának kell ezt mérlegre tennie.

Köszönöm szépen, hogy ezen a késői órán még egypáran meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 36 2008.10.21. 1:57  33-53

DR. VARGA LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/6374. számú törvényjavaslatot bizottságunk megtárgyalta, és a bizottsági ülésen az államtitkár úr által elmondottak kapcsán ellenvélemény nem fogalmazódott meg, észrevételeket tett a bizottság, illetve hozzászólás született.

Ennek kapcsán egyetlenegy dologra térnék ki, ami várható a törvény vitája kapcsán. Ez a nyilvános haszonkölcsönzésre vonatkozó egyes rendelkezéseket módosítaná a tekintetben, hogy nyilvánvalóan örvendetes, hogy a haszonkölcsönzési irányelvnek megfelel Magyarország, amennyiben reményeink szerint ezt a törvényjavaslatot elfogadja, de a javaslat szerint amellett, hogy az állam nyilvánvalóan átvállalja ennek az egyszeri díjnak a fizetését, az erre vonatkozó jogszabályok hatályba léptetése mellett fontos lenne, hogy ezt a díjat a szerzők, a jogosultak már 2010. január 1-jétől megkapják.

Nyilvánvalóan erre részletesebben nem térnék ki, hiszen módosító indítványok már érkeztek, fognak is még, tehát a részletes vitában erről még tudunk a továbbiakban beszélni. Ezt csak azért tettem az asztalra itt a bizottsági vélemény kapcsán, hiszen azt gondolom, hogy erre hozzászólások fognak érkezni már az általános vitában is.

Azzal együtt, hogy még egyszer mondom, ellenvélemény a bizottsági ülésen nem fogalmazódott meg, semmilyen érv nem hangzott el a módosítás ellen, mégsem egyhangúan döntött a bizottságunk, hanem 16 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságot is támogatta a bizottság.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 46 2008.10.21. 10:40  33-53

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Eredetileg nem terveztem hozzászólást a bizottsági ajánláson kívül, de egy-két dologra - azt gondolom - feltétlenül reagálni kell, ami elhangzott a teremben. Először is nagyon örülök annak, hogy végre elindult egy vita erről, egy intenzív kommunikáció pártok, pártok szakértői között az adott témáról. Szerencsésebbnek tartottam volna, hogyha már a bizottsági ülésen elkezdjük ezt a folyamatot, de valamiért ez most így alakult.

Elhangzott többek szájából az, hogy Ptk.-t szeretne elfogadni az Országgyűlés, és kodifikációs problémák vannak, merthogy ezt az adott témakört miért nem a Ptk.-n belül szabályozzuk, és hogy Vékás Lajos professzor úr több mint tízéves folyamat keretében készíti elő az új Ptk.-t. Ha több mint tízéves ez a folyamat, akkor csak az asztalra tenném azt a költői kérdést, hogy akkor '99-ben egyébként egy korábbi, még a Horn-kormány idején elfogadott kormányrendelet jogalkotói munkáját folytatva a Fidesz-kormány miért fogadta el szintén egy önálló jogszabályban a szerzői jogról szóló törvényt. Azt gondolom, akkor ezen a folyamaton már akkor el kellett volna gondolkodni.

Egyébként, amennyire én látom ezt az európai és nemzetközi gyakorlatban, azért a legtöbb helyen önálló jogszabályban szabályozzák a szerzői joggal kapcsolatos egyes tételeket, illetve a szellemi alkotások jogával kapcsolatos egyes tételeket. Úgyhogy azt gondolom, ez önmagában azért elég sovány kifogás lehet, csakúgy, mint a Szabadalmi Hivatal túlhatalmának ilyetén való kidomborítása. Hiszen azért az igazságügyi miniszter ott van ennek a folyamatnak a végén. Tehát a kormány egyik minisztere ott van ennek a folyamatnak a végén. Tulajdonképpen a Szabadalmi Hivatal egyfajta egyeztető eljárást bonyolít le, és a határidők és minden egyéb garanciális szabály azért az előterjesztés alapján lehetővé teszi minden jelentős felhasználónak, érdekeltnek, hogy elmondja a véleményét ebben a tekintetben.

(11.10)

Három csoportra bontotta a többség a jogszabályt, illetve az előterjesztést. Én alapvetően azért kétfelé bontanám. Az egyik: a közös jogkezelést végző szervezetek tekintetében nyilvánvalóan gyakorlati tapasztalatok, az elmúlt időszak, elmúlt évek tapasztalatainak beépítése történik meg a törvényjavaslat szerint. A másik két tekintetben pedig a haszonkölcsönzési irányelv, illetve a digitális ajánlás és sok minden más európai uniós irányelvnek a beépítése zajlik a hazai jogba. Tehát a másik csoportot, azt gondolom, mérlegelhetjük, nyilván majd a részletes vitában elvitatkozhatunk egymás módosító javaslatairól, de azért azt gondolom, abban nem lehet köztünk vita, hogy ha az Európai Unió elvár tőlünk egyfajta jogharmonizációt, akkor ha ez megtörténik, ez nyilvánvalóan nem lehet egy felesleges dolog vagy felesleges kérdés.

Nem hangzott el a vitában, de tudható azért, hogy a kormány ezt már régóta igyekezne előterjeszteni. Várható volt a tavaszi ülésszakra való beterjesztése ennek a törvényjavaslatnak. Nyilvánvalóan az európai uniós elvárásoknak való megfelelés és a hazai szakmai érdekeknek, szakmai elvárásoknak való megfelelés optimumát igyekezett úgymond a kormány megtalálni. Úgy érzem, hogy ez tavaszra még nem sikerült. Jogos észrevételek érkeztek például a Magyar Zenei Tanácstól, amely testület véleménye hozzám is eljutott. Ezeket a szakmai észrevételeket a kormány az előkészítés során beépítette a törvényjavaslatba, ez alapján azt gondolom, hogy a közös jogkezelést végző szervezetek jogi szabályozása, eljárási rendje, azzal kapcsolatos jogorvoslati kérdések kapcsán egyfajta optimum született. Nyilván nem lehet minden érdeknek teljesen megfelelni, de azért az világosan látszik, és ez viszont már elhangzott több fórumon, hogy az előzetes egyeztetés során szakmai észrevétel, hiányérzet nem volt ebben a tekintetben. Úgyhogy a közös jogkezelést végző szervezetek tekintetében ennyit tennék hozzá, annyival persze, hogy a szocialista frakció nevében szocialista képviselőtársaimmal is már adtunk le a vonatkozó részekkel kapcsolatos eljárásjogi, illetve hiánypótló módosító indítványokat, amelyek még jobbá tehetik a szabályozást.

A nyilvános haszonkölcsönzés kapcsán hangzott el több esetben, nem is értettem pontosan, hogy igazából most minek kellene megfelelni, hogy egyrészről ugye, nyilvánvalóan minél hamarabb fizessük ki azt a díjat a szerzőknek, ami egy európai uniós irányelv szerint jogosan megilleti őket, másrészről meg ne most tárgyaljuk ezt a törvényt, ne fogadjuk el, mert egyébként meg majd, amikor egyszer a Ptk.-t tárgyalja az Országgyűlés - önök szerint remélhetőleg minél később akkor ezek szerint -, akkor majd beépíthetők oda ezek a rendelkezések. Tehát szerintem azt el kellene dönteni, hogy azt a fajta jogosultságát elismerjük-e a szerzőknek, hogy a nyilvános haszonkölcsönzés után őket díj illeti meg. Szerintem érdemes az irányelv szerint elismerni ezt a kérdést, és ha ezt elismertük, akkor utána meg érdemes üdvözölni a kormánynak azt a szándékát, hogy ezt a fajta díjigényt - mivel aránytalanul korlátozná például a könyvtárakban a kultúrához való hozzáférést - az állam térítse meg, állítsa be költségvetésébe.

Szerintem ez üdvözlendő dolog, és üdvözlendő volna az, hogy ez minél hamarabb történjen meg. A mi javaslatunk szerint, amely módosító javaslattal éltünk a kormány előterjesztése irányában, amennyiben ez a felkészülés - nyilván itt adatbázisokat kell frissíteni, összehangolni, felállítani - a 2009-es évben megvalósítható, akkor ezt a fajta díjat tulajdonképpen a szerzők irányában már a 2010-es évtől kívánatos lenne az állami költségvetésből téríteni. Még egyszer mondom, ez a felhasználókat nem érintené, hiszen ilyen módon az elfogadandó indítvány szerint ezt az állam átvállalná. De persze a módosító indítványokról majd a részletes vitában fogunk beszélni.

Az árva művek kapcsán vetődött még föl sok kérdés, aminek nyilvánvalóan nem a Szociális Minisztériummal van összefüggése, hogy finoman mondjam. Ez egy olyan kifejezés, ami arra vonatkozik, hogy olyan alkotásokról van szó, amelyeknek a jogosultjai úgymond ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. Elhangzott az, hogy hosszú a védelmi idő, ez a 70 év, és ha visszaszámoljuk ezeket az évtizedeket a magyar történelemben, akkor igen viharos időszakok is voltak ebben. Nyilván történelmi okokból sokan lehetnek, akik ismeretlen helyen tartózkodhatnak vagy ismeretlenek. No pláne, ha jogutódjaik vannak, azok már nehezen követhetők.

Ezeknek a műveknek a felhasználását és a jogszerű felhasználását biztosítani kell. Igaz, hogy úttörő munka ez a munka, de azt gondolom, hogy kellő garanciákat tartalmaz a törvénymódosítás ebben a tekintetben, és kellő garanciákat tartalmaz arra is, hogy úgymond, ha előkerül a jogosult, akkor ez a fajta joga feléled, és nyilván nem vitatva az előző időszak felhasználásának jogszerűségét, a következő időszakra akár meg is tilthatja a felhasználást, de nyilvánvalóan díjigény illeti meg a teljes felhasználási időszakra is.

Összességében véve azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat beterjesztése abszolút indokolt. Ugyan a közös jogkezelő szervezetek szabályozásának körét alapvetően nem bolygatja meg, de egyértelműsít és pontosít. Én azt gondolom, hogy az optimumot próbálta sokféle érdek és elvárás között megtalálni. Olyan nyilvánvalóan jelentős hagyományokkal bíró és különösen ezen a téren jelentős hagyományokkal bíró európai uniós tagországok folytatnak hasonló folyamatot az ő törvényhozásukban, mint például Hollandia és Csehország. Tehát azt gondolom, hogy nem egyedülálló folyamat azért, amit mi folytatunk ebben a tekintetben, és más országok is gondolkoznak a saját jogszabályaikban, kultúrájukban meglévő hagyományokat összehangolni az európai uniós elvárásokkal.

Azt gondolom, az, hogy nem tavasszal jött be a jogszabály, sokat javított ezen a helyzeten. Mindenféle szakmai észrevétel, így a Zenei Tanács észrevétele is beépíthető volt, és még egyszer mondanám, hogy a szakmai szervezetek, bármennyire is hangzottak el itt problémák a Szabadalmi Hivatal belépése, vagyis szerepének erősödése kapcsán, elfogadhatónak tartották ezt a fajta szerepet.

Összességében véve, nyilvánvalóan jómagam is jegyzek pár módosító indítványt Hajdu Attila képviselőtársammal, ezt a részletes vitában ismertetni fogjuk. A szándékunk nyilvánvalóan az, hogy jobbá tegyük az előterjesztést. Az előterjesztésre azonban szükség van a hazai tapasztalatok és az Európai Unió elvárásai miatt, úgyhogy javaslom az Országgyűlésnek, hogy részletes vita után majd a zárószavazáson fogadjuk el ezt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 50 2008.10.21. 1:08  33-53

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen Rubovszky képviselőtársamnak, akinek nagy tisztelője vagyok. Nagyon örülök annak a megnyilatkozásának, hogy ezek szerint 2010-ben várható a következő országgyűlési választás, hiszen azután állhat fel egy új kormány. Ezt én is így gondolom.

Mindent egybevetve azonban úgy gondolom, hogy ha a módosító indítványunkat elfogadja az Országgyűlés, akkor már 2010. január 1-jétől megilleti ez a díj a szerzőket. Azt gondolom, hogy mivel ez 250-270 millió forint környékére becsült összeg - ez már a médiában is többször elhangzott -, ennek a megfizetése január 1-jétől komoly dolog lehet a szerzők részéről. Persze, ez a probléma sem volt az asztalon. Hozzá kell tennem, hogy erről sem láttam tömegével napirend előtti felszólalásokat vagy adott esetben azonnali kérdéseket az illetékes miniszternek címezve. Azt gondolom tehát, hogy ezt a problémát is a kormány tette az asztalra.

Úgyhogy, ha tényleg segíteni akarunk ennek a megoldásában, akkor a módosító indítványok elfogadása után azzal segítünk a legtöbbet, ha elfogadjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 227 2008.11.03. 2:57  222-229

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen röviden szeretnék csak hozzászólni az előterjesztéshez, egészen pontosan az ajánlás 4., 5. és 6. pontjaihoz.

A 4. pontot csak azért emelném ki ebben a tekintetben, hiszen Révész Máriusz fideszes képviselőtársam által beadott módosító indítványról van szó, de egy fontos pontosítása egy szakasznak, beépíti a filmet így a törvénytervezetbe, abba a meghatározható szakaszba.

(19.50)

Azt gondolom, ez támogatható. Amennyire láttam, az előterjesztő képviselői is támogatólag nyilatkoztak ebben a tekintetben a bizottsági ülésen, úgyhogy javaslom a későbbiekben e pont támogatását.

Az ajánlás 5. és 6. pontja tekintetében néhány gondolatot szeretnék elmondani. Az alkotmányügyi bizottság mindkét módosító javaslatot támogatta ebben a tekintetben, és jól látható - ahogy Pettkó képviselőtársam szokta mondani -, hogy netpolgárok között és sok internetes fórumon elevenen, húsbavágóan felmerült ez a téma, hogy úgy mondjam. A szabad felhasználás eseteit, mondjuk úgy, szűkíti, szigorítja a törvényjavaslat eredeti szándékai szerint. Egyfelől azt gondolom, a szándék érthető, hiszen a szerzők jogosultságát, azt gondolom, mindenki tiszteletben tartja, és tudjuk, hogy az interneten és oly sok más helyen egyébként éri őket károsodás. Az ő szellemi termékük után nem kapják meg teljesen és megfelelően, kielégítően a nekik jogosan járó díjat.

Azonban azt gondoljuk, mint ahogy már sok helyen elhangzott, hogy ez olyan tág lehetőséget biztosíthat majdan a bírói gyakorlatnak, ami talán - hogy mondjam? - visszásságokra is okot adhat. A szabad felhasználás ilyen mértékű korlátozása a gyakorlatban problémákat vethet fel. Egyszerű felhasználók esetében is nehezen értelmezhető szerintünk, hogy mi az, hogy elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna. Azt gondolom - már említettem az általános vitában, de talán idevág -, hogy mivel nagyon fontos passzusai vannak a törvényjavaslatnak és a módosító javaslatnak, nem volna szabad hagynunk, hogy egy-két ilyen passzuson elvérezzen az egész javaslat szelleme.

Azt gondolom, ennek a pontos törvényi szabályozására visszatérhet majd a Ház néhány év múlva. A jelenlegi formájában mi ennek a módosítását szeretnénk elérni Hajdu Attila képviselőtársammal egyetemben, és az alkotmányügyi bizottság is ilyetén szavazott az ajánlás 5. és 6. pontjáról. Egyelőre ennyi.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 160 2008.11.04. 11:31  17-195

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Itt a hozzászólások végén a sorrend is egy picit megborult, de én magam nem nagyon vagyok hajlandó feladni azt az elképzelésemet, hogy néhány alapkérdésben valószínűleg mégiscsak egyetérthetünk kormánypárti és ellenzéki politikusok. Az első kijelentésem az, ami akármelyik padsorból elhangozhatna, egyébként majdnem így el is hangzott, és nem csak ebben az országban, nem csak ennek az országnak a parlamentjében. Ha éppen így elmondta valaki, nyilván jogdíjasíthatja, fogalmazzunk úgy, hogy a tőke társadalmasítja a hiányt, de mindig privatizálja a profitot. Hogy ez nem jól van így, szerintem mindannyian úgy gondoljuk, hogy ezen változtatnunk kéne.

A második, és ezt baloldali fiatalként mondom, aki a rendszerváltás után szocializálódott valamilyen módon a politikai életbe, jól-rosszul, azt mindenki eldöntheti, hogy a '80-as évek végére, a '90-es évekre egy komplett ideológia bukott meg a világon, egy komplett társadalmi berendezkedés. De ez még nem jelenti azt, hogy a másik pólus, a neoliberális kapitalizmus maga lenne a Kánaán. Szerintem a '80-as évek végéből, a '90-es évek elejéből ez még nem következett. Azt gondolom, abban is egyetérthetünk, hogy történelmi időket élhetünk, mert a két letűnt ideológia után valami harmadik vagy valami másfajta ideológiák mentén szerveződik újra politika, gazdaság, közélet a világ minden pontján. Egyszóval, valami új kezdődik.

Úgy gondolom, ahogy a híreket is figyelem nemzetközi kitekintésben, a világ kormányai, politikusai párthovatartozástól függetlenül azt mondják, hogy na jó, most utoljára, most még egyszer, és mondjuk úgy, hogy olyan irányba megy a gazdasági szakemberek gondolkodása nemzetközi értelemben, hogy egyfajta internacionális PSZÁF-ot hozzunk létre. Mégsem mehet az, hogy a globális tőke azt tegyen, amit akar, mégsem lehet az, hogy komplett nemzetgazdaságokat veszélyeztessen, és mégsem lehet az, hogy mindig az egyszerű emberek fizessék meg a multinacionális tőke egyébként sokszor kezelhetetlen kérdéskörének árát.

Ha viszont elfogadjuk, hogy a világ kormányai és parlamentjei, politikai vezetői úgy reagáltak erre, hogy ez most még egy kényszer, mert egészen egyszerűen más, mint az államok, mint a kormányok, mint az emberek, nem tudja megoldani ezt a gazdasági szituációt, és a nemzetközi ellenőrző fórumok még nem jöttek létre, nem alakultak ki, de erre szükség van, akkor elfogadhatjuk azt is, hogy mivel minden ország ezt kényszerként kezelte, mi is kényszerként kell hogy kezeljük magunkra nézve. Olyan téren kezeljük ezt kényszerként, hogy egyben bizonyos alapkérdéseket igyekszünk megvédeni. Ezért mondta sok képviselőtársam a mi oldalunkon, a pénzügyminiszter szavaival, hogy a védelem költségvetése ez.

Konkrétan mit jelent ez? Megvédjük a közalkalmazottak munkahelyét, igaz, hogy hatalmas áron. Úgy fogalmaztunk, és ezt hangsúlyozom, hogy nem tudjuk garantálni a 13. havi bérek kifizetését, ami nyilván mást is jelent ebben a formában, mint ahogy ez sokszor elhangzott. Ez fájdalmas intézkedés, ugyanakkor sajnos szükségszerű. Nemzetközi kitekintésben és egyébként szakszervezeti oldalról is, nemzetközi szakszervezeti oldalról is felmerült az, hogy a munkaidőt és a béreket is lehetne korlátozni munkahelyek megmentése érdekében. Itt ezt kell látni, hogy egész egyszerűen a közszférában munkahelyek tömegeit kellett ilyen módon megmenteni, hogy ki tudjuk fizetni ezzel a módszerrel a bérüket.

A 13. havi nyugdíjról is sok ellentmondásos megnyilatkozás volt már. Azért azt le kell mondani, hogy mondjuk, én holnap fogadóórát tartok otthon, Miskolcon, az önkormányzati körzetemben, és nem tartok attól, hogy a nyugdíjasok tömegével meg fognak támadni ezzel a kérdéssel. A körzetemben javarészt olyan nyugdíjasok laknak, akiknek a 13. havi nyugdíjuk a 80 ezres limit alatt van, tehát őket ez ilyen módon nem fogja érinteni. Egészen pontosan 2 millió ember kapja meg a 13. havi nyugdíját ugyanúgy, ahogy eddig is. Ez egyfajta rászorultsági elv érvényesítését jelenti ebben a tekintetben, de még egyszer mondom, fájdalmas és szükségszerű kényszer ez egyben. Megőrizzük a nyugdíjkorrekciós programot, a családi és gyermektámogatást úgy, hogy szeptembertől tudjuk a megemelt támogatási részét kifizetni.

A vállalkozásvédelemről és a munkahelyek védelméről Gúr Nándor már sokat beszélt még a vita egy korábbi szakaszában, úgyhogy ezekre külön nem térnék ki, de nyilván ezek is fontos elemek. A betétesek védelméről pedig már az elmúlt hetekben nagyon fontos jogszabályokat alkotott a kormány, egy alkalommal az Országgyűlés is, ezeket fontos dolognak tekintem; csakúgy mint azt, hogy a költségvetési javaslat, bár persze el lehet mondani azt sokszor, hogy már a harmadik verzió a második verzióhoz benyújtott módosítás, de azért mégiscsak megőrzi az európai uniós beruházások önerejét, mondjuk így, a nemzeti önerőt. Azt gondolom, ez egyértelmű állásfoglalás amellett, hogy nem a jövőt akarjuk ezáltal felélni, hanem a kényszerek hatására meg szeretnénk őrizni az európai uniós forrásbevonási lehetőséget, fejleszteni kívánunk. Ilyen módon a jövő költségvetése is ez, még ha nehezen érzékelhető is sokak számára.

Mindemellett persze megvédjük az államháztartás stabilitását, sőt túlteljesítjük éppen a konvergenciaprogramot, és már megfelel a maastrichti kritériumoknak, ami szintén nagyon fontos kérdés. Gyorsan egy kis nemzetközi kitekintés, mert sok minden elhangzott arról, hogy mennyire szembe szaladunk a forgalommal. Nem így gondolom. Az Egyesült Államokban 2 százalékos GDP-csökkenést jeleznek a szakértők, az OECD-országokban 0,5 százalékos, Franciaországban, csak hogy másfajta nemzetközi példákat is mondjak, elhalasztották az adócsökkentést, ugyanúgy, mint mi, befagyasztották a közszféra kiadásait, létszámstopot rendeltek el a köztisztviselőknél, Nagy-Britannia pedig éppen a GDP 40 százalékának megfelelő programmal igyekszik megerősíteni a bankokat. Mindenhol összefognak a pártok, úgyhogy azt gondolom, ebben a tekintetben példát vehetnénk róluk.

Mindenki az előző verziókhoz viszonyítja a költségvetést, arról azonban kevés szó esett szakterületeken, hogy a 2008. évi költségvetéshez képest az egyes szférákban milyen előrelépések tapasztalhatóak. Talán ez az egész napi vitában kevesebb szót érdemelt. Itt, a hozzászólásom végén a teljesség igénye nélkül alapvetően a korosztályomat, az ifjúsági szférát, illetve a gyermekek tekintetében a gyermekszférát érintő néhány intézkedésről és támogatásokról szólnék, amiket a költségvetés tartalmaz. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai tekintetében 319 millióval nőtt az előirányzat. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi normatívák sok esetben több mint 3,5 százalékos emelkedést is mutatnak. A gyermekek, tanulók szociális juttatásánál, tényleg a teljesség igénye nélkül, óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez nyújtott normatív hozzájárulás 55 ezer forint/főről 65 ezer forintra változik, 3,9 milliárd forint többletforrást jelent a 2008-as költségvetésünkhöz képest.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül az ötödik évfolyamra járók mellett már a hatodik évfolyamra járó általános iskolai tanulók is ingyenes étkezésben részesülhetnek. Azt gondolom, ezeket is el kell mondanunk, ha korrektül akarunk beszélni a költségvetésről. Az ingyenes étkeztetéshez járó kiegészítő fajlagos hozzájárulás 16 ezer forint/főről 20 ezer forint/főre emelkedik. Ez 742 milliós előirányzat-növekményt eredményez. A kollégiumi diákotthoni lakhatási feltételek tekintetében a hozzájárulási összeg 186 ezerről 210 ezer forint/főre emelkednek. Ezek mind az inflációs hatások feletti emelkedést jelentenek. Az előirányzat összesen 6,8 milliárd forinttal emelkedik. A "Legyen jó a gyerekeknek" kormányprogrammal összhangban 1,2 milliárd forint támogatásnövekedés a rászorult gyerekek nyári étkeztetésének az eddigi egy hónapról két hónapig történő megszervezését is lehetővé teszi.

Lehetővé tesszük egységes óvoda és bölcsőde üzemeltetését, a társadalmi és szociálpolitikai támogatások nyugdíjemeléshez igazított mértékű növelésére összesen 6,9 milliárd forint jut. A bölcsődei, családi napközi ellátás, ingyenes étkeztetés előirányzatai tehát növekednek, és fontos programunk az óvodáskorúak teljes körű ellátását célzó hároméves program.

(18.30)

Ennek keretében már szeptember 1-jétől hároméves kortól valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást, 2010. szeptember 1-jétől pedig valamennyi jelentkezőt fel kell venni, s ez nyilván a helyek számát is növelni fogja.

Egyszóval: nem tudom elfogadni azt, hogy ne lennének közös nevezőink. A nemzetközi helyzet, a nemzetközi kitekintés, a globális tőkéhez való viszonyunk átalakítása szerintem közös feladatunk. Egy új világ készül, aminek az építésére a forrásokat megőrizte. Ez a költségvetés nem éli fel a jövőt, ez a költségvetés az új generációk, a felnövekvő nemzedék és a fiatalok érdekét szolgálja, ezért baloldali fiatalként támogatni fogom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 191 2008.12.01. 0:15  188-191

VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amennyiben ez még számít, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága ma megtárgyalta az előterjesztést, vita nem alakult ki a bizottsági ülésen, és mi is egyhangúlag támogattuk az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 86 2008.12.09. 0:51  83-87

DR. VARGA LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár úr nagyon pontosan összefoglalta a változtatás szükségességét. Én mindössze arra térnék ki valóban, hogy a Róma I. rendelet, a Róma II. rendelet az első két pontja ennek a nagyon fontos módosításnak, illetve a kettős állampolgársággal rendelkező személyek névviselését szabályozó rendelkezések beépítése történhet meg. Tulajdonképpen az európai uniós tagságunkból fakadó szükségszerűség ez a módosítás.

Tegnapi ülésén egyébiránt az alkotmányügyi bizottság vita nélkül úgy döntött, hogy általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést. Úgy érzem, hogy ebben a tekintetben jó szívvel lehet ajánlani minden országgyűlési képviselőnek, hogy támogassa az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 92 2008.12.09. 0:22  87-95

DR. VARGA LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az európai ügyek bizottságának előadója, illetve államtitkár úr már indokolta a változtatás szükségességét. Azért a rend kedvéért én is hozzátenném az ügy tárgyalásához, hogy az alkotmányügyi bizottság az ötpárti indítványt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 179 2009.03.09. 0:26  176-180

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága március 3-i ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság kormánya között a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, és azt egyhangú szavazással elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 38 2009.05.05. 5:59  35-45

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a mai ülésnapján több olyan törvényjavaslatot is tárgyal, amelyek megalkotását és benyújtását jogharmonizációs szükségszerűség ösztönözte. Az előttünk fekvő indítvány apropóját jórészt ugyanaz az EU-irányelv adja, amely a közigazgatási hatósági eljárás ágazati szabályrendszerének átfogó felülvizsgálatára hívja föl a hazai jogalkotót. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet ezúttal az igazságügyi szolgáltatásokat szabályozó törvényeket érintően kell figyelembe vennünk, szükségessé válik tehát többek között az igazságügyi szakértőkről, az ügyvédekről, a közvetítői tevékenységről, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló törvények megfelelő módosítása.

A következőkben röviden érinteném az indítványnak azokat a sarokpontjait, amelyek a szocialista frakció megítélése szerint viszonylag széles kihatással bírhatnak az állampolgárok és az igazságszolgáltatás kapcsolatára nézve. Nem foglalkoznék ezúttal az egyes igazságügyi szakmák belső életét érintő változtatásokkal, így az igazságügyi szakértők etikai eljárásával vagy az egyes igazságügyi szakmák gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó határidő-rövidülésekkel. Ezeket a módosításokat - azt gondolom - a megfelelő hivatásrendek támogató egyetértése esetében az Országgyűlés jó szívvel beépítheti a hatályos joganyagba. Érinteném a közvetítői tevékenységgel, a jogi segítségnyújtással és az áldozatsegítéssel kapcsolatos újítási javaslatokat.

Azt gondolom, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek azzal a szándékkal, hogy a magyar állam a hazai közszolgáltatások minőségének javítása céljából folyamatosan ösztönző lépéseket tegyen. Baloldaliként azonban egy további szempontra is ügyelni kell: lehetőleg csökkenjenek tovább a különbségek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ez az esélykiegyenlítés megvalósulhat a felesleges bürokrácia leépítésében, az ügyintézési idő csökkentésében, a jogi segítségnyújtás hatékonyságának javításában.

A törvényjavaslatot áttanulmányozva úgy gondolom, hogy az indítvány a tárgykörbe tartozó területeken ígéretes változásokat ajánl. A közvetítői tevékenységről szóló törvény hatályos rendelkezései nem tartalmazzák a közvetítői tanfolyam elvégzésének követelményét az ügyfelek számára. Akik például egy polgári peres ügyben közvetítő szolgáltatást vesznek igénybe, garantálni kell azt, hogy a köztük kialakult konfliktust olyan szakember segítsen feloldani, aki megfelelő tudással rendelkezik. Felhívom az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a tárgyalás alatt álló Ptk. több helyen is rendelkezik a közvetítésről. Azt gondolom, pergazdaságossági szempontok és a vitakultúra javításának szándéka is indokolhatja, hogy a közvetítői eljárást bevett formává tegyük. Az új Ptk. javaslata több helyen is ösztönöz a közvetítői eljárásra, például házassági bontóper vagy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére irányuló per esetében. A közvetítést végző személyek számára előírandó képzési és továbbképzési követelmények a közvetítői hivatás presztízsének emelkedését, az állampolgári bizalom növekedését szolgálhatják.

Napjaink jogalkotásának állandó figyelemmel kell lenni az elektronikus közszolgáltatások terjesztésére, a technika vívmányainak minél szélesebb körű alkalmazására. A törvényjavaslatban szereplő online mediáció intézménye lehetőséget ad a feleknek arra, hogy videókonferencia útján folytassák le a közvetítői eljárást. Az eddigi személyes megjelenésre vonatkozó szabályozás tehát felpuhul, és kiegészül egy új, reményeink szerint vonzó alternatívával.

A perekben érvényesíthető jogi segítségnyújtás intézménye viszonylag új, 2007-es szabályozáson alapul. Két szervezetrendszer vehet részt a jogi segítségnyújtásban, a jogi segítségnyújtó szolgálatok és maguk a bíróságok. A cél az, hogy ez a szolgáltatás kiszámíthatóbbá és gyorsabbá váljon. Örvendetes tehát ebből a szempontból, hogy a törvényjavaslat bővíti a segítségnyújtás formáit. A tanácsadásban vagy okiratszerkesztésben megnyilvánuló jogi szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé akkor, ha a félnek a bírósági eljárásban nincs pártfogó ügyvédje. Ugyanakkor rugalmasságot is mutat, hiszen amennyiben előre látható, hogy a jogi segítség nem elegendő, akkor pártfogó ügyvéd kirendeléséről is hozható már előre határozat.

Kedves Képviselőtársaim! Az áldozatsegítés intézménye révén a bűncselekmények áldozatai számíthatnak az állam kinyújtott karjára. Az ezt szabályozó normaanyagot most annak érdekében javasolja módosítani az indítvány, hogy az áldozatok szélesebb köre juthasson gyorsabb segítséghez. Kiemelésre méltó az az újítás, miszerint a jövőben kárenyhítésre jogosultnak kell tekinteni azt a rászorulót, aki a meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Bár közvetlenül nem áldozata a bűncselekménynek, emberi gesztusát honorálja a közösség.

Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport a törvényjavaslatot támogathatónak tartja, és bízik abban, hogy tartalmára tekintettel minél szélesebb konszenzussal tudja azt majd a tisztelt Országgyűlés elfogadni. A szocialista frakció változatlanul részt vesz majd a törvényjavaslat tárgyalásában.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 134 2009.06.15. 1:50  133-140

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A válság hatásait egyre többen érzik, mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben. Sok munkahely megszűnt, de nem alakult ki egyelőre munkanélküliségi krízis, mivel rengeteg pénz megy a foglalkoztatási helyzet javítására. A gyenge forintnak köszönhetően néhány hétig különösen magas összegű lett a devizahitelesek törlesztőrészlete, de mivel a kormány kiterjesztette a lakáshitel-garancia feltételeit, most ez is rendeződni látszik, normalizálódnak az árfolyamok is. Én mégis azt gondolom, hogy a kisemberek, a szociálisan rászorulók számára még komoly következményei lehetnek a pénzügyi és gazdasági világválságnak.

A válságkezelés érdekében a kormányzat komplex programot hajt végre, az egyensúly érdekében 1300 milliárdot takarít meg, ugyanakkor ennek egy részét adó- és járulékcsökkentésre fordítja. Az első 60 napban rengeteg intézkedést hozott a kormány, ám úgy gondolom, vannak olyan rétegek, akiket még így sem sikerült elérni. Nekik valóban fájni fog, ha még nem is fájt eddig. Azokra gondolok, akik nem tudtak már hitelt sem felvenni, mert nincs rendszeres jövedelmük, vagy alacsony képzettségük miatt nem kapnak állandó munkát, idénymunkából élnek, akik az uzsorakölcsönök, illetve az extrém magas kamatú kölcsönök igénybe vevői. Nekik milyen vigaszt tud nyújtani a kormányzat? Hogyan lehet őket megvédeni a lecsúszástól?

Tudom, a kormány létrehozott egy krízisalapot, amelyből 20-50 ezer forint támogatást lehet igényelni. Meg tud ez oldani bármit? Van olyan, akit ekkora összeg megóv az egyéni krízistől? Hány emberen tud ez segíteni? Miből származnak a krízisalap bevételei? Lesz-e utánpótlása, ha elfogy a pénz?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 138 2009.06.15. 1:08  133-140

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy olyan térségből, egy olyan városból jövök - Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Miskolcról -, ahol különösen hátrányosan érinti ez a krízis az embereket, és azt gondolom, hogy ez egy olyan intézkedése a kormánynak, amely azt gondolom, hogy célzottan a leghátrányosabb helyzetűeket érinti, és ez mindenképpen örvendetes és kívánatos.

A technikája a dolognak, azt gondolom, az egyik legegyszerűbb, hiszen a jegyző a szociális támogatási rendszert már mindenféle módon kimerítő emberek hátterét ismeri, így az egyszerűsített folyósítással, azt gondolom, hogy célt érhet ez a finanszírozás.

(15.10)

Talán annyit javasolnék, hogy nézzük meg, vizsgáljuk meg azt, milyen további forrásokat lehet bevonni a leghátrányosabb helyzetű emberek támogatására, hiszen megyénkben nagyon sok ilyen állampolgár él. És arról tudom biztosítani a kormányzatot és így államtitkár urat is, hogy a borsodi szocialista képviselők minden olyan indítványt támogatni fognak, ami a térség állampolgárait segíti.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 154 2009.09.22. 4:44  145-171

DR. VARGA LÁSZLÓ, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem rövidre fogni, hiszen nagyon sok gondolat elhangzott már, amit eredetileg elmondtam volna.

A nemzetpolitikának már ötödik éve fontos szereplője a Szülőföld Alap, amely mára a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb intézményévé vált. 2005-ös indulása óta kiszámítható forrást jelent a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához.

Az alap 2007-től kibővült forrásokkal működik, a tavalyi évben is több mint 2 milliárd forint került kiosztásra. Az alap támogatásai tekintetében az elvi irányítás, a döntés és a végrehajtás egymástól elkülönült, szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján történik, ez biztosította a források felhasználásának politikamentességét. Ennek szellemében tevékenykedett a regionális egyeztető fórum, amelynek keretében a miniszterelnök vezetésével a kormány képviselői és a külhoni magyarság választott vezetői együttesen határozták meg az adott régiók aktuális fejlesztési céljait, és ennek szellemében folytatták tevékenységüket a szakmai kollégiumok, amelyek szintén szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végezték most is szakmai tevékenységüket.

A regionális egyeztető fórumon a külhoni magyarság vezetőinek javaslata alapján a speciális célokon túl valamennyi közösség esetében megfogalmazódott támogatási prioritás a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, valamint az írott és elektronikus média és a kulturális intézményrendszer támogatása volt. További célként jelent meg az önkormányzati programok, illetve a szórványban élő magyarság programjainak támogatása.

A 2008 szeptemberében újdonságként bevezetésre került elektronikus pályázati rendszer lehetővé tette, hogy a különböző szervezetek elektronikus formában is éljenek a pályázati lehetőséggel. A pályázók száma ennek köszönhetően is közel 3 ezerre nőtt, közülük pedig mintegy 1500 pályázó nyert el támogatást.

Elmondható: a Szülőföld Alap eddigi működése során bebizonyította, hogy ki lehet építeni átlátható, jól működő, az uniós normáknak megfelelő pályázati rendszert. Reméljük, hogy az alap a gazdasági válság által teremtett körülmények között is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek együtt maradásához, életminőségének javításához, nemzeti identitásának megőrzéséhez.

A külügyi bizottság a jelentést még a múlt heti ülésén tárgyalta meg, és valóban, a külügyi bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény; én a többségit ismertetem. Néhány gondolat talán ennek kapcsán is, hiszen erről is lesz egy politikai vita is, mindig is szokott lenni az elmúlt években is. Én úgy gondolom, hogy az, hogy több mint 15 ezer pályázat érkezett be az alap indulása óta, hogy mintegy 8500 nyertes kaphatott támogatást ilyen módon, az, hogy politikamentesen a határon túli szervezetek képviselői is be vannak vonva ezeknek a forrásoknak az elosztásába, az mind-mind azt mutatja, hogy ez egy olyan segítség a határon túli szervezetek számára, amely minden eddiginél szélesebb kört biztosít rendezvényeik, egyéb intézményeik működtetéséhez.

Az alacsony működési költségről már sok minden elhangzott, tehát ez egy hatékonyan működő alap. Valóban van még rajta mit igazítani, segíteni, hiszen támogatást sohasem lehet eleget adni a határon túli magyar szervezeteknek, a határon túli magyarság képviselőinek, remélem azonban, hogy ellenzéki képviselőtársaim is csak politikai ügyet igyekeznek ebből csinálni, hiszen annak ellenére, hogy nem egy konzervatív kormány, hanem egy baloldali kormány nemzetpolitikájának a terméke ez az alap, annak ellenére, azt gondolom, az is bizonyítja, hogy milyen sikeres, hogy a mai nap is itt vannak a határon túli magyar szervezetek képviselői. Ők jól nyilatkoznak erről a támogatási lehetőségről, igénybe is veszik, örülnek ennek a lehetőségnek. Remélem, hogy nem fogunk ebből a későbbi években komoly politikai vitát csinálni, és tud ez az alap tovább fejlődni, és egy kurzusokon, ciklusokon átívelő üggyé válni majd a későbbiekben is a magyar politikai életben.

Ezzel együtt még egyszer: tehát a bizottság többségi álláspontja az, hogy általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést; a kisebbségi álláspontot pedig nyilván ismerteti majd képviselőtársam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 4 2009.10.05. 2:31  1-11

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Örömmel láttuk, hogy Írország polgárai október 2-án kifejezett döntésükkel azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a Lisszaboni Szerződés mind Írország, mind pedig az Unió egésze számára alapvető jelentőségű. Bízunk abban, hogy az ír választópolgárok döntése lökést ad a ratifikációs folyamatnak, és így a szerződés mielőbb hatályba léphet.

Magyarország elkötelezett amellett, hogy az Unió lezárja az intézményi reformokat, és a jelen kor kihívásainak kezelésére fordítsa valamennyi energiáját. A magyar kormány az Unió reformtörekvéseiben kezdetektől fogva aktív szerepet játszott. Az alkotmányszerződést a Magyar Országgyűlés 2004-ben, 25 tagállam közül másodikként fogadta el, mint ahogy azt a miniszter úr is elmondta, és 2007. december 17-én elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.

Hadd idézzek fel a szerződésből néhány olyan elemet, amely a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos, ezért nagyon fontos eleme a baloldali gondolkodásnak.

(13.10)

Az alapvető jogokat uniós szinten rögzítő alapjogi charta, ha nem is képezi a Lisszaboni Szerződés részét, amennyiben a szerződés hatályba lép, a charta is kötelező erővel fog bírni. A charta összefoglalja és megerősíti azokat az alapvető jogokat, melyeket a magyar alkotmány is elismer; az egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma, a munkavállaláshoz való jog, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, a kollektív tárgyaláshoz való jog révén a szakszervezeti jog, a munkavállalók védelme, a szociális biztonsághoz való jog deklarálása mind-mind eleme ennek a kisebbségi chartának.

Az uniós polgárok részvételi jogának szélesedéséről is kell beszélnem, amely nem csupán egy közvetett jog számukra, hanem van közvetlen formája is ennek. Eddig is volt már a petíció mint lehetőség, de a Lisszaboni Szerződés új eleme, hogy egymillió aláírás összegyűjtésével lehetőség van európai népi kezdeményezést tenni. Ilyen népi kezdeményezés volt az európai parlamenti kampányban az európai ifjú szocialisták részéről az Erasmus-program kibővítése mint javaslat, ehhez csatlakozott a Szocialista Párt ifjúsági szervezete, a Societas is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nagyon remélem, hogy ha minden tagállam ratifikálja a Lisszaboni Szerződést, ez lesz az első olyan népi kezdeményezés, amelyet a Bizottság és az Európai Parlament megtárgyalhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 130 2009.11.16. 1:55  129-136

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma sok szó esett Szijjártó Péter képviselőtársunkról, hallhattuk azt, hogy jogerős bírósági ítélete van arról, hogy panamázott, mutyizott és luxusautót használt egy győri kosárlabdaklub elnökeként, amelyet nyilván ingyen használt, miközben 125 millió forint önkormányzati támogatásban részesült ez a klub, és még a mai napig tartozik 3 millió forinttal.

Az azonban engem is meglepett, hogy már a Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács elnökeként is közpénzen autózott, és felvetődik a kérdés, igaz-e, hogy a benzinkártyáját az után sem adta le, hogy országgyűlési képviselővé választották. Ez azért érdekes, mert akkor egyfelől nyilvánvalóan elmondható, hogy ifjúsági logikán volt egyfajta üzemanyag-költségtérítése, és mindeközben országgyűlési képviselőként is volt költségtérítése. A Fidesz ifjúsági szervezetének elnöke tehát közpénzeken trükközött.

Kérdés: egyáltalán miért kellett ez a benzinkártya, hogyha Zuschlag János több tanúvallomás szerint személyesen többször is volt nála egyeztetni Győrben? Ebben az esetben, ha ilyen közeli egyeztetések voltak, nyilván neki nem is lett volna szüksége ilyenre.

(15.50)

Kérdés, hogy számot kellett-e adnia a költségek felhasználásáról, illetve kérdés az is, hogy utazott-e Kiskunhalasra hasonló egyeztetésekre Szijjártó Péter. Felvetődik a kérdés ezután, hogy mit tesz a minisztérium azért, hogy hasonló mutyizós panamaügyek többé ne legyenek finanszírozhatóak Mobilitás-pénzből.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 134 2009.11.16. 0:50  129-136

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mélyen egyetértek azzal, hogy ha ilyen gyanús ügyek merülnek fel akár ifjúsági rendszerek működése kapcsán, azt ki kell vizsgálni, és ha szükséges, akkor az igazságszolgáltatásnak is van ebben feladata.

Azt gondolom, hogy az a probléma ezzel igazából, hogy valóban olyan emberek, akik erkölcsi magaslatokról osztanak ki valakiket - képviselőket, magatartásformákat határoznak meg akár az állampolgárok részére is -, azoknak éppen hogy mintát és példát kéne mutatniuk. Többször hivatkoztak fideszes képviselők - és így Szijjártó Péter is - zűrös és mindenféle ügyekre. Azt gondolom, hogy mindenkinek először a saját háza táján kell söprögetnie, államtitkár úrnak pedig azt javaslom, hogy amennyire lehet, nyilván saját hatáskörben is vizsgálja meg az általam felvetett kérdéseket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 112 2009.11.23. 2:04  111-118

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok szó esett az elmúlt másfél héten Sajóbábonyról, hiszen másfél hete történt az a sajnálatos incidens, amelynek kapcsán Borsod-Abaúj-Zemplén megye közéletében a közbiztonság újra előtérbe került. Nagyon sok párt sokféle módon, kicsit politikai PR-szempontokból is elmondta erről a kérdésről a véleményét, nyilván a Jobbik is, mint az egyik okozója ennek a konfliktusnak, hiszen a Jobbik nyilván társadalmi feszültségeket erősített fel ebben a tekintetben, és a parlamenti pártok is elmondták a véleményüket.

Mi, borsodi szocialisták azonban azt gondoltuk, inkább cselekszünk ebben a helyzetben, és vasárnap után rögtön, a múlt héten hétfőn megkerestük a rendészeti miniszter urat azzal a két határozott kéréssel, hogy egyrészről a már korábban megígért kihelyezett készenléti századot minél hamarabb a megyeszékhelyre, Miskolcra helyezze ki a tárca és az ORFK a megye közbiztonsága érdekében, másrészről pedig - és ez a kérdésem alapja - Sajóbábonyban rendőrőrs létrehozását javasoltuk.

Nemcsak a konkrét incidens mondatja ezt velem, hiszen a környéket jól ismerve, ott sokat mozogva, Sajóbábony polgármestere már hetekkel korábban jelezte számomra, hogy ebben személyesen segítsek, és a sajnálatos események ennek a szükségességét igazolták. Sajóbábony szeptember vége óta városi rangot kapott, azt gondolom, ez egy fontos lépés, ennek megfelelően szükséges az infrastruktúra fejlesztése is. Az ott élők, a környező falvak biztonsága szempontjából is éltünk azzal a javaslattal, és kértük a kormányzatot, hogy a közbiztonság növelése érdekében hozzon létre rendőrőrsöt Sajóbábonyban.

Az a kérdésem, hogy mikor kaphatnak a sajóbábonyiak és a környező falvak, települések lakosai rendőrőrsöt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 116 2009.11.23. 1:07  111-118

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a Sajóbábonyban élők nevében, de a környező falvakban, a Sajóecsegen, Sajókeresztúron és Sajóvámoson élők nevében is köszönöm azt, amit elmondott, és köszönöm a kormányzat gyors reagálását kérésünkre a probléma megoldása érdekében. Azt gondolom, ez olyan eredménye a kormányzatnak, amelyre méltán lehet büszke.

Jómagam eddig is igyekeztem mindent megtenni azért, hogy a probléma gyökerét kezeljük, hiszen abban egyetértek az államtitkár úrral, hogy a valós társadalmi feszültségek felerősítésében a Jobbiknak és a jogerősen feloszlatott Magyar Gárdának óriási szerepe volt ezen a hétvégén. Ettől függetlenül Borsod megyei képviselőként azt tudom önnek mondani, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, ezek betartását ellenőriznie kell a kormányzatnak és nyilván a rendőrségnek, hiszen az államé az erőszak-monopólium, és december 1-jétől a térségen és az ottani közbiztonságon ez rendkívül sokat segít.

Köszönöm szépen, hogy ezt a választ adta. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 26 2010.02.15. 1:09  23-27

DR. VARGA LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Így van. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Varga Zoltán miniszter úr indítványát tartalmazó határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság mai ülésén megtárgyalta, és 15 igen szavazattal, 10 ellenében támogatta. Répássy alelnök úr ismertette a legnagyobb ellenzéki frakció véleményét az indítványról, és elmondta, hogy általában az ilyen jellegű személyi javaslatokat támogatni szokták, ezúttal ezt azonban mégsem tették. Nyilván, ha úgy gondolják, ezt majd a vitában ennek kapcsán ismertethetik.

Nem tartozik a bizottsági vélemény körébe szorosan, de visszamehetnénk talán a ciklusokkal ezelőtti hasonló helyzetekre. Nyolc évvel ezelőtt, azt gondolom, mondjuk úgy, a személyi javaslatok környékén másabb helyzet alakult ki. Ezúttal a miniszter úr az általam ismert információk szerint megfelelően és körültekintően egyeztette a frakciókkal és a pártokkal a személyi javaslatát. Jómagam azt mondom, hogy jó szívvel támogatható ez a javaslat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 64 2010.02.16. 9:28  43-73

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azért kértem normál hozzászólást, mert ugyan röviden szeretnék szólni, de vélhetően nem férek bele két percbe, és ha már egy kétperces hozzászólás előttem elhangzott, arra rögtön reagálnék is Pettkó András képviselőtársamnak.

Három dolgot emelt ki, és azt kell mondjam, hogy nagyon kiváló dolgokat, és mindhárommal mélyen egyetértek. Tehát itt rögtön van egy közös platformunk. Egy közös ernyőszervezetről sokszor beszéltünk mi is a baloldalon, ez egy végtelenül szükséges dolog. Voltak erre törekvések az elmúlt időszakban. Hogy ez maradéktalanul nem sikerült, ez igaz, és azt gondolom, ebben tovább kell lépni.

Nem feltétlenül törvényi akadályai voltak ennek, hanem egyéb politikai problémák voltak. Ezeket mihamarabb orvosolni kell. Remélem, hogy a következő ciklusban erre mindenképpen lehetőség lesz.

Politikai ifjúsági szervezetek támogatása és állami támogatása - mondjuk, egyáltalán a politikai ifjúsági szervezet mint jogintézmény szabályozása várat magára. Ebben pont Pettkó képviselő úrral volt is egy közös módosító indítványunk még talán két éve, ha jól emlékszem, ez sajnos akkor nem kapott többségi támogatást, de ebben is mélyen egyetértünk, azt gondoljuk, hogy egy átlátható, demokratikus alapot kell teremteni az ifjúsági szervezeteknek és a felnövekvő generációnak arra, hogy demokratikus alapjogokat tanuljon, és politikai ifjúsági szervezetek keretében tudjon politizálni.

Az ifjúsági vagyont nem szabad tovább privatizálni, gondolom, itt a nagy táborokra gondolunk - Zánka, de még sorolhatnánk. Teljesen egyetértek, így van, nem is volt ilyen terv, és nem is lehet ilyen terv a baloldalon, azt gondolom, a későbbiekben sem.

Egy-két pontban azért én is elmondanám a véleményemet a kialakult helyzetről és az idevezető útról, hiszen ez egy nagyon fontos kérdés. Úgy is lehet fogalmazni, hogy 2002 egy demarkációs vonal ebben a tekintetben. Kimondható, hogy 2002-ig semmiféle jogszabályi úton nem fogadott el olyan szabályt, stratégiát, határozatot, törvényt az ifjúságról, erről a korosztályról, erről a korcsoportról, az ezzel kapcsolatos közfeladatokról az Országgyűlés, amiről tetszenek beszélni, hogy az elmúlt nyolc évben miért nem történt ez meg. Magyarán, 2002-ig nem született meg az ifjúsági törvény. Ebben valóban van egy szakmai, nem csak politikai konszenzus, valóban rengeteg civil szervezet és valóban nagyon sok partnerszervezet szerintem minden politikai oldalon ennek az elfogadását kezdeményezte, zászlajára tűzte.

Az azonban mégiscsak igaz, hogy nem is oly régen elfogadtunk a nemzeti ifjúsági stratégiát, közel konszenzussal - ha jól emlékszem, és nem csalnak emlékeim, talán tíz-egynéhány tartózkodás vagy nem szavazat lehetett a Házban -, ami szerintem egy példaértékű dolog. Ennek komoly szakmai előkészítése volt, és végre a négyévenkénti ifjúsági kutatások eredményeit talán egy stratégiai gondolkodás követheti, amely nyilván a megfelelő következtetéseket a közös gondolkodásban, politikai, szakmai oldalról levonja, és ezeket kétévente cselekvési programokkal, konkrét költségvetési számokban is megfogható tartalommal tölti fel.

Tulajdonképpen azt gondolom, hogy a mi munkánk ebben a ciklusban itt le is zárulhatott volna, ha nem lenne mindannyiunk környékén - ha őszinték vagyunk, akik ezzel foglalkozunk - egy nagyon komoly szakmai és civil nyomás abban a tekintetben, hogy jó volna ezeket az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat, illetve egyáltalán az ezzel a korosztállyal kapcsolatos gondolkodást törvényi szintre emelni, törvényi szinten szabályozni.

A stratégia elfogadása után ez a fajta igény számomra és szocialista képviselőtársaim számára ismét világossá vált, és ismét felvetettük ennek a szükségességét. Többször kezdeményeztünk konzultációt parlamenti pártok ifjúsági szervezetei között erről, hogy esetleg egy többpárti benyújtás talán sikeres lehetne ebben az ügyben. Sajnos, erre nem került sor, nem tudtuk közösen benyújtani ezt a törvényjavaslatot, de azt gondolom, hogy ha a ciklus végén is, de szükségesnek láttuk, hogy ez a törvény a Ház elé kerüljön.

(12.10)

Milyen normaszövege van ennek a törvénynek? Hiszen itt mi nem a részletes vita stádiumában tartunk, valójában az általános vitánál vagyunk, tehát nem merülhetünk el feltétlenül egyes részletekben, de azért azt mondjuk ki, hogy ez a normaszöveg változatlan tartalommal került benyújtásra, és az volt az eredeti kezdeményezők szándéka - és mondok itt kezdeményezőket, hiszen talán az ifjusagitorveny.hu, ha nem csal az emlékezetem, ezen fogtak össze civil szervezetek annak tekintetében, hogy akár népi kezdeményezéssel is éljenek, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Szóval a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől a cserkészeken át az úttörőkig nagyon sokféle civil szervezet kezdeményezte ezt, a szakszervezeti világ is talán. Lehet, hogy sok mindenkit kihagytam még ebből a felsorolásból, nyilván így van, de azt gondolom, hogy ez egy olyan politikán túlmutató összefogás volt mindenképpen, még ha lehet talán még másokat is ide felsorolni, ami azt jelenti, hogy ez egy közös felelősségünk, a parlamentben politizáló összes képviselő közös felelőssége ez a benyújtás és a mihamarabbi elfogadás.

Tehát azt gondolom, hogy eleddig nem jött ellenzéki oldalról módosító, ennek nyilván lehet sokféle oka. Lehet az is az oka, hogy azt gondolják képviselőtársaim, hogy már úgysem tudjuk ebben a ciklusban elfogadni, de az biztos, hogy a civilek által kezdeményezett összefogás normaszövegével kapcsolatban eleddig nem volt tételes módosítójuk.

Technikai és elvi lehetőség egyébként lenne még az elfogadásra, ezt mindannyian tudjuk, tehát van olyan technikai lehetőség, amellyel 22-én még a Ház ezt a normaszöveget el tudja fogadni. Jó lett volna talán konzultálnunk arról még korábban, hogy ha itt vannak tételek, pontok, passzusok, amivel nem értünk egyet, akkor ezeket már a benyújtás stádiuma előtt, az azt megelőző egyeztetéseken is lehetett volna javasolni. Arra meg, hogy a civilek milyen normaszöveget kezdeményeztek: nyilvánvalóan az évekkel korábbi folyamat által generált normaszöveget, tehát a szakmai előkészítés során is létrejövő normaszöveget kezdeményezték.

A jogszabály 2011. január 1-jétől lenne hatályos a jelen helyzet szerint. Ez jogokat és persze kötelezettségeket is megállapít, és komoly kötelezettségeket ró valóban az önkormányzatokra, és 2010 nem egyszerű év, hiszen ez az önkormányzatok és az ország életében sem egyszerű év, hiszen válság van. Tehát azt gondolom, hogy az előkészítés kiváló lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak is, hiszen még tíz hónapjuk van felkészülni arra az időszakra, hogy mi lesz akkor, ha ezt a törvényt elfogadja az Országgyűlés, tíz hónap alatt erre fel lehet készülni, és a költségvetési hatások is a 2011-es költségvetésben jelentkezhetnek ennek kapcsán. Szerintem ez egy korrekt, megfelelő idő, és azt gondolom, hogy ha valóban nem tudunk olyan technikai értelmű konszenzusra jutni, hogy 22-én ezt még elfogadja a Ház, akkor május-június magasságában a következő Országgyűlésnek ez alapján az egyébként benyújtott törvényjavaslat alapján van lehetősége akár apróbb módosításokkal is elfogadni ezt a törvényt. Ha meg elfogadja, akkor az önkormányzatoknak is és minden szereplőnek van ideje erre a továbbiakban felkészülni.

A törvényt azért nyújtottuk be képviselőtársaimmal, mert szakmai körökből és az ifjúsággal foglalkozó körökből kérték ezt. Igen, ez egy valóban régi adóssága a Háznak, húszéves adóssága, ez két polgári-jobboldali kormánynak is adóssága, és végül is fogalmazhatunk úgy, hogy a baloldali kormányoknak is, bár az egyetlen határozott keret az ifjúságról való gondolkodás kapcsán a tavalyi évben a szocialista kormányzás idején jött létre. Tehát 2009-ről beszélünk, nemzeti ifjúsági stratégiáról beszélünk és ez alapján létrejövő cselekvési programokról, amelyek már, azt gondolom, önmagukban markánsan változtatnak azon a kereten, ahogy gondolkodhatunk, és mindenképpen az ifjúság valós és itt elhangzó problémáiról, a kábítószer-fogyasztásról, munkahelyzetről, lakhatási helyzetről világos kép és világos stratégia, hogyan lehet ezen javítani, változtatni. Valószínűleg ezért fogadtuk el ezt a jogszabályt konszenzussal.

A civilek kérték, hogy legyen még egy lépcső, lépjünk tovább, ezt a folyamatot indítottuk el, és ezt a folyamatot szeretnénk még ebben a ciklusban befejezni. De kívánom a következő Országgyűlésnek, hogy ha ez most nem sikerül, akkor ebben a civil és szakmai gondolkodásban továbblépve fogadja majd el ezt a jogszabályt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 70 2010.02.16. 1:31  43-73

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Csak nagyon-nagyon röviden, és tényleg nem húzva az időt, talán egy percet, ha igénybe fogok venni.

Valóban kezdeményeztünk ilyen többpárti megbeszélést, ami valóban nem jött létre, tehát ebből konzultáció nem volt. Rétvári úrnak mondom, hogy még abban az időszakban, amikor a felsőoktatás keretein belül vagy a környékén, intézmények környékén való politizálásról konzultáltunk, ekkor váltottunk erről szót.

(12.20)

Anyagot is vittünk egy ilyen megbeszélésre. Később valóban szakmai mélységekben elmerülő konzultáció - óvatosan fogalmazok - azért nem jöhetett létre, mert valóban voltak politikai fenntartásai több rajtunk kívül álló ifjúsági szervezetnek, talán az időpont tekintetében is, talán a mód tekintetében is. De a lényeg a lényegben, hogy mi mindenképpen kezdeményezőek voltunk ebben a tekintetben.

Összességében véve, ha jól értem Pettkó képviselő úr szavait, akkor jogtechnikai lehetőség mindenképpen van arra, hogy akár változatlan normaszöveggel tárgyalja tovább a következő Országgyűlés ezt az előterjesztést. Hogy most ki ennek az előterjesztője, azt hiszem, ebből presztízskérdést senki nem fog csinálni. A lényeg azonban az lenne, hogy a civil szervezetekkel közösen, szakmai konszenzus alapján ez a fajta tartalom akár technikai módosításokkal elfogadásra kerüljön, és '11. január 1-jétől valóban legyen hatályos ifjúsági törvény ebben az országban. Én a következő ciklusban is, akármi lesz is a személyes sorsom, azt gondolom, ezt támogatom, és a zászlómra fogom tűzni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)