Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A képviselő úr a munkaidő-szervezés, illetve a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályait módosító tervezet visszavonását kéri (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), és ebben a helyzetben azzal vádol bennünket, hogy a törvénymódosítás kapcsán a magyar munkavállalók kizsákmányolói vagyunk. (Tordai Bence: Ezt a tényt rögzítik!)Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom azért, hogy az előző évek kormányzati intézkedéseit tekintse át, akár a minimálbérek vonatkozásában is, illetve ajánlom figyelmébe, hogy hogyan és miképpen alakultak a foglalkoztatási adatok Magyarországon.

Nyilvánvalóan ön előtt is ismert, hiszen önök voltak kormányon, amikor látható volt, hogy milyen létszámú foglalkoztatási lehetőség volt, hányan dolgoztak akkor és hányan dolgoznak most. Kérem, ne feledje, hogy több mint 800 ezerrel több munkavállaló van ma Magyarországon (Kunhalmi Ágnes: Londonban!), ezért ez ennyi családnak ad biztonságot, és ma már 4 millió 500 ezernél is többen dolgoznak aktívan. (Korózs Lajos: Ez se igaz, ugye, tudja?!) Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik a közfoglalkoztatásban tevékenykednek, egyre többen tudnak visszatérni a versenyszférába, tehát ez mindenképpen egy stabilitást ad a magyar gazdaságnak.

Mindenképpen ajánlom figyelmébe azt is, hogy hogyan és miképpen alakultak az átlagbérek, de akár a minimálbér és a garantált bérminimum is az elmúlt időszakban. Ha ön azt mondja, hogy ez a kormányzat a dolgozók kizsákmányolásával foglalkozik, teljesen rossz irányba viszi a munkaerőpiacot (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), akkor kérem, hogy ezeket az adatokat mindenképpen tekintse át még egyszer, mert valószínűleg vagy nem tette ezt meg, vagy helytelen következtetéseket vont le.

De természetesen ezek után sem dőlhetünk hátra (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), hiszen a munkaerőpiac egy színes világ, és folyamatosan változnak a kihívások. Abban maximálisan egyetértünk szerintem a teremben mindannyian, hogy a munkakörülmények mindig javíthatóak, és ezeket nyilvánvalóan a munkáltatóknak, a munkavállalóknak egy egyezségben kell megtenniük.

(8.10)

A munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatot a kormány azért támogatja, mert azt a célt szolgálja, hogy aki többet akar dolgozni  hangsúlyozom: aki önként többet akar dolgozni , többet akar keresni, az elől bontsuk le a bürokratikus akadályokat. (Kunhalmi Ágnes: Három év múlva fizetik ki!) Ezzel a szabályozási eszközzel a munkáltatók és a munkavállalók megállapodhatnak  hangsúlyozom: megállapodhatnak  egy nagyobb mértékű rendkívüli munkaidőben, így a dolgozók a saját munkahelyükön kereshetnek több pénzt, és innentől fogva nyilvánvalóan a családnak is nagyobb a bevétele. (Szabó Timea: Miért akarnának többet dolgozni? Miért nem az alapbért emelitek? Normális munkabért kell fizetni!)

Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívüliségére tekintettel. Nyilván elkerülte tisztelt képviselőtársam figyelmét az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlásból következik, hogy a túlmunka valóban csak rendkívüli esetben rendelhető el, a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy rendszeresen előre a munkaidőbe beépítse minden napra a túlórát, mint ahogy önök vizionálják. (Szabó Timea: Majd mindig rendkívüli eset lesz valahogy éppen.)

A kormány foglalkoztatáspolitikáját vizsgálva tehát arra kérem a képviselő urat, hogy mindenképpen tekintse át az elmúlt évek eredményeit, és figyelmesen olvassa el a javaslatot. Szó sincs benne kizsákmányolásról, és nincs benne szó a munkavállalói jogok lerontásáról. A lehetőségeket tartalmazza, a lehetőségek szintjén hoz új elemeket, és hangsúlyozom, hogy ennek a felek egyetértésén kell alapulnia. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)