Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.07:36:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 85. felszólalás
Felszólaló Dr. Dancsó József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:42


Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Önmagában egy nem túl nagy horderejűnek minősíthető törvényjavaslat fekszik előttünk, illetve tárgyaljuk az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről, de a szabályozás szövege azért több gondolatot mindenképpen fölvet.

Egyrészt már a benyújtás is elég érdekes, hiszen a hét végi futárpostában kaptuk meg, tegnap volt a bizottsági megtárgyalása, ma meg már a plenáris ülésen is tárgyaljuk. Azt hiszem, nem eljárás az, hogy hét végi futárpostával megkapott anyagot ilyen gyorsan megalapozott szakmai véleménnyel lássunk el, de hát nyilvánvaló, hogy a kormány beszorított bennünket időben, ezért kénytelenek vagyunk ezt az időkorlátot figyelembe venni. Mindenesetre elég furcsa, és azt a tendenciát mutatja, hogy most hirtelen a nyakunkba öntenek minden olyan törvényjavaslatot, amelyre kicsit is vagy nagyon is rá lehet húzni a jogharmonizációs célt.

Mindezek mellett, a tartalmi kérdéseket tekintve elgondolkodtató az, hogy bármilyen pénzügyi termék megjelenik a piacon, akkor hozzunk-e létre egy új intézményt, egy intézményi formát. Ez nagyon lényeges és fontos kérdés. Azt hiszem, hogy felesleges minden pénzügyi termékre, minden innovációra új pénzügyi intézményi formát létrehozni, hiszen a hitelintézetekről szóló törvényben - és szeretném jelezni államtitkár úrnak, hogy a C betű százast jelent a római számokban, tehát ez a száztizenkettes törvény és nem a hatvankettes törvény, ha megengedi ezt a pontosítást államtitkár úr - jelenleg is szó van a hitelintézetekről, és nyilvánvalóan ez a fő törvény ilyen szempontból; a kritériumai is fel vannak sorolva, hogy mit tekinthetünk ennek.

Éppen ennek az új intézménynek a bevezetésével ezt a törvényt kissé meg kell erőszakolnunk, illetve az előterjesztő megerőszakolja, hiszen bele igyekszik csempészni az elektronikus pénz kibocsátásával foglalkozó új intézményi formát azért, hogy egyáltalán a Hpt., azaz a hitelintézeti törvény hatálya alá kerüljön. Ezért is mondom még egyszer, hogy elgondolkodtató, kell-e ilyen új intézmény egyáltalán a magyar piacon, szükséges-e. Az élet ezt majd nyilván el fogja dönteni; én azt hiszem, jelenlegi formájában is működőképes lenne az, aki ilyen jellegű szolgáltatást kíván nyújtani, mint ahogy jelenleg is többen nyújtanak már a jelenlegi formák mellett is.

További érdekes kérdést vet föl a jegyzett tőke nagyságrendje, hogy miért 300 millió forint jegyzett tőkével lehet adott esetben majd ilyen intézményt alapítani, miért nem 600 millióval, miért nem 1 milliárddal. Semmilyen indoklás nincs a törvény beterjesztése során arra, hogy miért pont ezt a kritériumot határozták meg. Megítélésem szerint, ha már szakosított hitelintézetről beszélünk, ez a tőkekövetelmény mindenképpen csekély, különösen akkor, ha látjuk azt, hogy azért komoly kockázatokkal fog viseltetni ez az új intézményi forma. Azt hiszem, mindenképpen szükséges emelni a jegyzett tőke nagyságán azért, hogy ezek a kockázatok, amelyeket végül is, akárhogyan nézzük, de az új hitelintézet vagy szakosított hitelintézet futni fog a jövőben, az alapítók is mindenképpen bizonyítsák azt, hogy komoly szándékkal viseltetnek az új forma iránt.

Ez azért is érdekes, mert ha szembeötlik az, hogy a szavatolótőkének 2 százalékos szintre kell beállni - amiről megint nem tudjuk, hogy miért 2 százalék, lehetne akár 4 is, amelyet szerencsésebbnek tartanék -, szóval ez a 2 százalékos szavatolótőke-kritérium is nagyon érdekes megfogalmazásban szerepel, mert ha még nem működik hat hónapig az adott szakosított hitelintézet, akkor a tervei is elfogadhatóak, ami azért elég furcsa helyzetet teremthet, hogy úgymond, bemondásra egy hitelintézet működhet a piacon.

(13.10)

És ha nem teljesülnek a tervei, abban az esetben senki nem tudja számon kérni rajta a szavatolótőke nagyságát.

Ennek az intézményi formának a kockázatosságát az is mutatja, hogy származtatott ügyleteket is köthet; az államtitkár úr pontosan idézte a beterjesztett törvény szövegéből, hogy milyen kritériumok mentén. Azt hiszem, ez is azt bizonyítja, hogy igenis ki van téve kockázatnak ez a fajta hitelintézet, ráadásul teljesen érthetetlen a törvény szövegében az, hogy teljeskörűen kiküszöbölné a piaci kockázatot, legalábbis arra hivatottak ezek az ügyletek. Ez nyilvánvalóan közgazdasági lehetetlenség, hiszen egy rendszerkockázatot nem lehet kiküszöbölni, és akárhogyan nézzük, maximum elméletben képzelhető az el, hogy teljes mértékben lehet a piaci kockázatot is kiküszöbölni. Nyilván csökkenteni megfelelő diverzifikációval lehet a portfólióját, de egyébként nyilvánvalóan 100 százalékig nem lehet csökkenteni a piaci kockázatot. Ilyen értelemben érthetetlen a törvény szövege, tehát pontatlan a törvényjavaslat; azt hiszem, ezen is mindenképpen célszerű lesz elgondolkodni, és módosítást igényel majd.

Hasonló kérdéseket vet föl az, hogy milyen eszközöket is tarthat ez az új hitelintézet, és van egy kritérium benne, mégpedig ami úgy van megfogalmazva, hogy likvid eszközöket kell hogy tartson. Első ránézésre nagyon helyénvaló is, viszont második ránézésre rájövünk, hogy nem tudjuk értelmezni, mi az, hogy likvid. Azonnali rendelkezésre álló készpénzt értünk alatta, vagy kéthetes pénzt értünk alatta, vagy ne adj' isten, három hónapos pénzt, mint ahogy általában a monetáris közgazdasági irodalomban a három hónapos pénzt is likvid pénznek tartjuk. Ilyen értelemben tehát szintén értelmezhetetlen ez a kritérium, és amikor arról beszélünk, hogy milyen befektetett eszközöket tarthat ez az új hitelintézet, akkor egy újabb meghatározással vagy definíciós problémával kerülünk szembe. Úgy gondolom, hogy ezt a részt is pontosabbá, egyértelműbbé kell tenni.

Mindezek alapján azt hiszem, hogy maga az elektronikus pénz, illetve az elektronikus pénzeszköz létjogosultságát nyilván senki nem kérdőjelezheti meg. Még azzal is egyetérthetünk, hogy nagy valószínűséggel némileg csökkenteni fogja a készpénzforgalmat, amely valóban Magyarországon igen kimagasló, jelentős. Alapvetően azonban azt hiszem, hogy nem új intézményi formákkal lehet ezt a célt elérni.

A jelenlegi szabályozás keretei is kellőképpen megfelelőek, illetve azon belül is meg lehetne találni azokat a módozatokat, amelyekkel megfelelő módon tudjuk adott esetben ezt az EU-s irányelvet átvenni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai