Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.08:50:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 81. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:58


Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az informatikai és távközlési szolgáltatási technológiák gyors fejlődésével összhangban a különböző szolgáltatók az új eszközök felhasználási területeinek kibővítésére törekszenek. Ennek eredményeképpen a pénzügyi szolgáltatások területén is megjelennek az új technológiák, például az internetbanking vagy a mobil banki szolgáltatások.

A már erősen terjedőben lévő fenti technológiák lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy számlakövetelése felett számítógép, bankkártya vagy adott esetben mobiltelefon segítségével rendelkezzen. Kialakulóban van emellett egy olyan technológia is, amely nem távolról hozzáférést engedő eszközt jelent, mint az előbbiekben említett eszközök, hanem az elektronikus adathordozón - amit elektronikus pénzeszköznek nevezünk, és mintegy elektronikus pénztárcaként működik - maga a pénz jelenik meg.

Az adathordozón megjelenő pénzt az elektronikus pénzeszköz kibocsátója teremti úgy, hogy az ügyfelek készpénzt fizetnek be, vagy a számlájukról pénzt utalnak át, amely ellenében a hitelintézet ezt az összeget elektronikus jelként szolgáltatja vissza az elektronikus pénzeszközön, és az azáltal válik fizetőeszközzé, hogy a kibocsátó megállapodást köt kereskedőkkel és szolgáltatókkal annak elfogadására vonatkozóan, majd visszaváltja az elektronikus pénzértéket készpénzre vagy számlapénzre. Mindebből kitűnik, hogy lényeges különbség van a Magyarországon is terjedőben lévő egyéb kártyák és az elektronikus pénzeszköz között, és ha egy előre fizetett kártya csak a kibocsátó árujának, szolgáltatásának megvásárlását teszi lehetővé, az nem minősül elektronikus pénzeszköznek.

Az elektronikus pénz kibocsátásának lehetősége a készpénz-helyettesítő fizetési módok körét bővíti, így az ügyfelek több kényelmes fizetési lehetőség közül választhatnak, melyek elterjedése a készpénzforgalmat is csökkenti. Az elektronikus pénzeszköz, szemben a bankkártyával, használata során anonim eszköz, ugyanúgy funkcionál, mint a készpénz, használatához kód nem szükséges, ezért az tudja használni, akinek éppen a birtokában van. Ezért célszerű kis összegű fizetések esetére tartani, így újságvásárlás, parkolás, automatáknál történő fizetés a jellemző felhasználási terület.

Az elektronikus pénzeszköz az elektronikus pénzen kívül külön mágneses mezőben egyéb adatok tárolására is alkalmas. Az Európai Unió országaiban elterjedt ez a forma, különösen a diákok körében népszerű, mivel számos esetben a diákigazolványt helyettesíti.

A jelen törvényjavaslat az elektronikus pénz kibocsátásával kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg az Európai Parlament és az Európa Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2000/46. EK-irányelvének alapulvételével, így hatálybalépésére is az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor kerül sor.

Elektronikus pénzt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi LXII. törvény alapján működő hitelintézetek és a jelen tervezet előírásai szerint működő szakosított hitelintézetek bocsáthatnak ki. A hitelintézetekről szóló törvény alapján működő hitelintézeteknek e törvény hatálybalépését követően nem kell újabb engedélyt kérniük elektronikus pénz kibocsátására abban az esetben, ha van engedélyük készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, mivel ez a tevékenység az elektronikus pénz kibocsátását is magában foglalja.

Az elektronikuspénz-kibocsátó szakosított hitelintézetek tevékenységi köre rendkívül szűk, így csupán néhány tevékenységre korlátozódik, mégpedig: az elektronikus pénz és az elektronikus pénzeszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtásra, ügynöki tevékenységre, valamint megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolásra. Szűk tevékenységi körükből következően ezeknél az intézeteknél a számukra előírt jegyzett tőkekövetelmény számottevően alacsonyabb, mint a hitelintézeti törvény alapján jóval szélesebb tevékenységi körrel rendelkező, elektronikus pénzt is kibocsátó hitelintézetek számára meghatározott. Továbbá nem kell megfelelniük a Hpt. minden előírásának, mivel a mentesítés nem befolyásolja a tevékenységük biztonságosságát.

(13.00)

Az elektronikus pénz készpénzre vagy számlapénzre történő visszaváltásához és a kockázatok fedezetéhez szükséges mértékű szavatolótőkének természetesen mindenkor rendelkezésre kell állnia. Ezzel szemben szigorú előírások szabályozzák azt, hogy a kint lévő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségeik összegével megegyező összegben milyen eszköztételeket tarthatnak birtokukban. Ezekre az eszközökre általánosságban a likviditás és az alacsony kockázat a jellemző. A birtokban tartható eszközök és az elektronikus pénz kibocsátásából eredő piaci kockázatok fedezete céljából, továbbá az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kamatlábra és devizára vonatkozó tőzsdei származtatott ügyletet köthet, de ilyen tőzsdei származtatott ügylet is csak abban az esetben köthető, ha az ügylet napi elszámolású, vagy devizaügylet esetén az eredeti futamidő 14 vagy annál kevesebb naptári nap.

Ezen intézetek befektetései is korlátozottabbak. Csak olyan vállalkozásban rendelkezhetnek közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatást nyújt, vagy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet járulékos vállalkozása. Az elektronikus pénzt a törvényben meghatározott minimális küszöbérték feletti összeg esetén a kibocsátó köteles névértéken visszaváltani az érvényességi időszak alatt, amely nem lehet kevesebb, mint öt év. A magyarországi ügyfelek elektronikus pénz iránti bizalmának erősítése érdekében azt a korlátot, amely alatt a kibocsátó nem köteles az elektronikus pénzt visszaváltani, ami természetesen nem zárja ki az elvásárlás lehetőségét, az irányelvben szereplő 10 eurós összegtől eltérően 500 forintban javasoljuk megállapítani.

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetek esetében is alkalmazni kell természetesen a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt, azaz többek között azonosítani kell az ügyfeleket mind az elektronikus pénz kibocsátásakor, mind a kint lévő elektronikus pénz visszaváltásakor.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen megállapítható tehát, hogy a javaslat kibővíti a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök körét, amelynek elsődleges célja a készpénzforgalom további csökkentése, valamint hogy kényelmesebbé tegye és megkönnyítse a kis összegű fizetéseket, csökkenjenek az időnkénti aprópénzhiánnyal együtt járó gondok. Kérem önöket a javaslat megtárgyalására, majd támogatására.

Köszönöm figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai