Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:43:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 261. felszólalás
Felszólaló Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PAPCSÁK FERENC, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság március 17-én a délelőtti órákban megtartott bizottsági ülésén kisebbségi véleményt voltunk kénytelenek megfogalmazni. Azt gondolom, a vita nem volt indulatos, békés mederben folyt, de mindenképpen szükséges néhány kérdést tisztázni.

Az első kérdés, ami felmerült, az volt, hogy az Európai Unióban van-e erre vonatkozóan direktíva, ajánlás megfogalmazva. Erre az Igazságügyi Minisztérium válasza az volt, hogy nincs ilyen, azonban az esetjogra hivatkoztak, miszerint több bírósági döntés született e körben, és e tekintetben szükséges a jogharmonizáció.

A másik olyan kérdés, amit a kisebbségi véleményt megfogalmazók felvetettek, miszerint itt egy speciális privatizációs megoldásról van szó. Eszerint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek kikerülnek a szavazatelsőbbségi részvénnyel a privatizációs törvény mellékletéből - a Herz, a Hungaropharma, a Zsolnay Porcelángyár vagy a Pick, Szeged társaságok -, automatikusan törzsrészvénnyel alakulna át a szavazatelsőbbségi részvény. Ily módon ezek a társaságok jelentős támogatásban, juttatásban részesülnének, hiszen megszűnne az az állami behatás, állami korlátozás, amely a gazdasági életüket befolyásolná.

Felmerült az a kérdés is a gazdasági bizottsági ülésen, hogy csupán ez a három terület illetné-e meg azt a kiemelést, amit igazából a törvényjavaslat tartalmaz. Tehát a hírközlés, a távközlés, az energetika, a honvédelem területén túl felmerült a Volán-társaságok kérdése, a közúti személyszállítás is mint kiemelt terület, és önmagában véve a nemzetgazdaság működése, illetve a nemzet gazdasági öröksége szempontjából figyelembe vett társaságok, így a Zsolnay Porcelángyár kérdése.

Megfogalmazódott a szavazatelsőbbségi részvény, mondjuk úgy, hogy a jogintézmény átszabályozásával kapcsolatosan komoly vagyoni értékű jogról van szó. Erről úgymond nem lehet csak ellenszolgáltatás nélkül, a törvény erejénél fogva lemondani. Komoly vagyoni hátrány keletkezik, illetve komoly vagyonvesztés éri e tekintetben az államot, és ezt a kisebbségi véleményt megfogalmazók szóvá tették, illetve valóban felmerült az állam tulajdonosi szerepkörével kapcsolatosan, hogy ki a vagyon jó tulajdonosa. Az ellenzéki képviselők nem fogalmaztak meg olyan véleményt, hogy a privatizáció nem volt szükségszerű, tehát a magántulajdon kialakulása nem volt szükségszerű, célszerű és jó, azonban a megmaradt állami vagyon tekintetében kifejtették abbéli véleményüket, hogy az állam akár jó tulajdonos is lehet, illetve fordítottan: ugyanakkor nagyon sok magáncég megy tönkre.

A piacgazdaság tekintetében az államot mint gazdasági szereplőt is tekintik, és mint ilyen gazdasági szereplő, akár a díjszabás, akár a közszolgáltató cégek tekintetében az állami befolyás valamifajta érvényesülésének mindenkor és mindig tükröződnie kell.

Felmerült az energetikai privatizáció, miszerint azok az energetikai vállalkozások, amelyek külföldi államok tulajdonában vannak, és Magyarországon volt állami cégekben tulajdonrésszel bírnak, e tekintetben lényegében ezt nehezményezték az ellenzéki képviselők.

Összességében a kisebbségi véleményt alkotók nem szavazatot adtak le. Tizenkét fő nem szavazatot adott le, és az általános vitára nem tartotta alkalmasnak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  261  Következő    Ülésnap adatai