Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.16:41:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 253. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:39


Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez a törvényjavaslat ismét jogharmonizációs területet érint, azok közé tartozik, amelyek célja az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges kötelezettség maradéktalan teljesítése. Ez a kötelezettség abban áll, hogy az államot megillető szavazatelsőbbségi részvényre, köznapi nevén az úgynevezett aranyrészvényre vonatkozó hazai szabályozást összhangba kell hoznunk az európai uniós joggal, a jelenlegi magyar szabályozás ugyanis nem felel meg a közösségi jogi előírásoknak.

Az elmúlt tizenöt évben a privatizáció során gyakran alkalmazott technika volt, hogy az adott társaság eladásakor az állam egy darab szavazatelsőbbségi részvényt, úgynevezett aranyrészvényt tartott fenn magának, melyen keresztül továbbra is biztosította az állami érdekek érvényesülését a társaság működésében. Az Európai Közösséget létrehozó római szerződésben lefektetett tőkemozgás szabadságának elvéből ugyanakkor az következik, hogy az állam részvényei értékesítését követően nem szólhat bele a gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseibe. A nemzeti jog olyan jogintézményei tehát, amelyek a gazdasági társaságok stratégiai döntései esetében egyetértési jogot, illetve vétójogot biztosítanak az államnak, fő szabály szerint, nagyon kevés kivételtől eltekintve, nem tarthatók fenn a római szerződés alapján. Kivételesen azonban a közösségi jog is megengedi a társasági autonómia bizonyos mértékű korlátozását. Ennek az a feltétele, hogy a társaság döntéseit érintő állami intézkedés megfeleljen az Európai Bíróság joggyakorlatában kimunkált szigorú kritériumoknak.

Az Európai Bíróság releváns döntéseit a javaslat előkészítése során alaposan áttanulmányoztuk, és a javaslatot az európai bírósági esetjogban található követelményeknek megfelelően készítettük el. Melyek ezek a követelmények? Az első az, hogy az aranyrészvény csak olyan társaságok esetében maradhat fenn, amelyek tevékenysége, illetve a társaság működésének zavara kihathat a közrendre, a közbiztonságra, az ellátás biztonságára. Ez azt jelenti, hogy a privatizációs törvény mellékletében felsorolt aranyrészvényes társaságok közül csak az energetikai, az elektronikus hírközlési, illetve a honvédelmi társaságok esetében maradhat fenn a jövőben az úgynevezett aranyrészvény. Ilyen társaságból Magyarországon számításaink szerint huszonkettő van.

A privatizációs törvény mellékletéből most kikerülő nyolc társaság esetében, ahol az állam csak közelebbről meg nem határozott, idézőjelben vett nemzeti érdekre hivatkozással biztosított a maga számára aranyrészvényt, az Európai Bíróság szerint nem tartható fenn ez a megoldás. E társaságokban a javaslat szerint az aranyrészvényhez kapcsolódó állami előjogok megszűnnek, és az aranyrészvény törzsrészvénnyé alakul át. Ilyen társaság például az OTP Rt. vagy a Zsolnay Porcelángyár Rt.

A második, Európai Bíróság által előírt feltétel az, hogy az állam számára biztosított beavatkozási jogkörök, azaz a vétójog gyakorlásának lehetséges esetei kiszámíthatóak, a gazdasági társaság számára előre kalkulálhatóak legyenek. Ennek a követelménynek a javaslatunk oly módon tesz eleget, hogy taxatíve felsorolja azokat a társasági döntéseket, amelyekkel szemben az állam képviselője az aranyrészvény birtokában vétót emelhet. Az Európai Bíróság által kimunkált további követelmény, hogy a vétójog gyakorlására vonatkozó eljárás gyors legyen, az állam a társasági döntés megvétózását indokolni legyen köteles, és a gazdasági társaság számára jogorvoslat álljon rendelkezésre az állami döntéssel szemben.

A javaslat ezeknek az elvárásoknak is maradéktalanul eleget tesz. A vétójog gyakorlására a javaslat egyrészt öt munkanapot biztosít, másrészt előírja az indokolási kötelezettséget, valamint kimondja, hogy a társaság a vétóval szemben bírósághoz fordulhat. Az állami beavatkozásnak az aranyrészvényen kívül létezik más módja is, nevezetesen, amikor a nemzeti hatóság a közigazgatási eljárásban biztosítja a közrend védelmét. Ahol eddig az ágazati törvények a nemzeti hatóság, így a Magyar Energia Hivatal számára biztosították a társasági döntések felülvizsgálatának lehetőségét, ott ez természetesen a jövőben is fennmarad.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Összességében megállapítható, hogy a javaslat minden, az Európai Bíróság által támasztott elvárásnak megfelel, és meg is kell, hogy feleljen. Az új szabályozás előre látható és kiszámítható, az aranyrészvény útján való korábbi, szinte korlátlan beavatkozási lehetőségeket a szükséges minimumra szorítja vissza. A szigorúan csak a közrendre hivatkozással gyakorolható vétójog megfelel a piacgazdaság követelményeinek is, szem előtt tartja a gazdasági szereplőknek a forgalom biztonságához fűződő érdekeit. Nem véletlenül alakította ki a gyakorlatát az Európai Bíróság ebben a tekintetben.

Emellett hangsúlyozandó, hogy a javaslatban szereplő megoldás nem példa nélküli az Európai Unióban, az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegében megegyezik a belga jogban található szabályozással. Ezt azért fontos kiemelni, mert az Európai Bíróság előtt beperelt tagállamok közül Belgium volt az egyetlen tagállam, amelyet az Európai Bíróság felmentett, mivel egyedül az állami beavatkozási jogok ott kimunkált szabályozását találta összeegyeztethetőnek a közösségi joggal. Ezenkívül azok a tagállamok, amelyeket az Európai Bíróság elmarasztalt, szintén a belga joghoz, illetve a javaslatban foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket iktattak be a közelmúltban a nemzeti jogukba.

A javaslat általános vitára bocsátásának tárgyalása során több képviselőtársam felvetette, hogy az állam nem mondhat le ingyen az aranyrészvényről, valakinek fizetnie kellene. Erre azt a választ tudom adni, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat lényegében egy közösségi jogi szempontból jogellenes helyzetet orvosol, egy jogellenes helyzet megszüntetését pedig nem lehet függővé tenni valamiféle ellentételezéstől. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy az aranyrészvény forgalmi értéke jelképes csupán, az aranyrészvény forgalomképtelen, és az aranyrészvény létéből más üzleti előny sem realizálható. Ezt támasztja alá, hogy az ÁPV Rt. üzleti könyvei szerint például a Pick Szegednél és az OTP Rt.-ben az aranyrészvény ezer forint értéket képvisel, a Zsolnay Porcelángyár Rt.-ben meglévő aranyrészvény háromezer forint, a Herz Szalámigyár esetében pedig tízezer forint értékkel bír.

A magyar állam számára a javaslat hozadéka az, hogy ezzel megkíméljük magunkat attól, hogy a csatlakozás után az Európai Bíróság előtt eljárás induljon Magyarországgal szemben, amelynek igen súlyos következményei lehetnek, másrészt a javaslat következtében az aranyrészvényesi körből kikerülő gazdasági társaságok értéke nő, ami befektetést ösztönző hatással járhat, és jelentősen növelheti az adott társaság értékét.

A javaslat elfogadása esetén a magyar piac nyitottabbá válik, a gazdaság intenzívebben kapcsolódhat be a közös piaci vérkeringésbe.

Mindezek alapján egyrészt az egyértelmű jogharmonizációs kötelezettségünk, másrészről pedig az ésszerűség szabályai alapján tisztelettel arra kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy a vitát követően a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai