Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.13:53:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 223. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:06


Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Erről a törvényjavaslatról, azt hiszem, mindent elmond az a körülmény, hogy még arról is vita alakult ki, hogy hány törvényt módosít valójában ez a jogszabály. Az én számításaim szerint 37 olyan törvénymódosítás szerepel a jogszabályban, amely érdemben módosít hatályos törvényt, és a törvénymódosításoknak egy része hatályon kívül helyez jogszabályokat, valamint van egy harmadik csoportja, amelyik törvényerejű rendeleteket módosít, tehát nem törvényeket, hanem egy korábbi jogalkotási formát. De árulkodó az a szám, hogy valójában 73 jogszabályt módosít ez a törvény, és ezek közül 14 kétharmados törvény van.

(18.30)

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciójának nagyon súlyos formai és tartalmi kifogásai vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérem a kormány és a kormánypárti képviselők, frakciók figyelmét és megértését, ugyanis a 14 kétharmados törvény elfogadásához ebben az esetben az ellenzék szavazataira is szükség van. A mi megítélésünk szerint a kormány felelőssége az, hogy kétharmados törvényeket - még egyszer megismétlem, 14 darab kétharmados törvényt - összecsomagolva tett egy jogszabály-tervezetbe. Ha ugyanis ezek között a kétharmados törvények között olyan marad, amelyet az ellenzék nem tud támogatni, akkor a zárószavazásnál, ahol nincs más lehetőségünk, csak egyetlenegy szavazattal kifejezésre juttatni a véleményünket, hiszen a zárószavazásnál az összes kétharmados részről külön szavaz az Országgyűlés, ebben az esetben nem tudjuk majd támogatni, márpedig ez azt jelenti, hogy a kormány térfelén pattog a labda. Amennyiben a kormány képes arra - és úgy látom, hogy erre azért van esély -, hogy a kétharmados törvények ügyében figyelembe vegye az ellenzék álláspontját, akkor a kétharmados törvények kérdésében, ha már 14 törvénymódosítást tartalmaz ez a tervezet, lehet előrelépés.

A súlyos tartalmi kifogásainkat azonban nem tudjuk véka alá rejteni. Tartalmi kifogásaink abból adódnak, hogy bár a javaslat nagy része valóban összefügg az európai uniós csatlakozással és az úgynevezett jogharmonizációval, azonban van több olyan rendelkezése ennek a törvényjavaslatnak, amely a mi megítélésünk szerint nem függ össze az európai uniós csatlakozással, és még a kétharmados részeikben is vannak a csatlakozással össze nem függő kérdések. Hogy ez miért probléma? Azért, mert ha már a kormány ezt a formailag nagyon erősen kifogásolható megoldást választotta, hogy egy 73 törvényt módosító jogszabálytervezetet tett az Országgyűlés asztalára, akkor nem ártott volna, ha a kormány, az Igazságügyi Minisztérium javaslata kizárólag azokra a szükséges törvénymódosításokra szorítkozik, amelyek összefüggnek az európai uniós csatlakozással. Hiszen ettől el lehet választani azokat a kérdéseket, amelyek nem függnek össze az európai uniós csatlakozással, ki lehet emelni, és egy másik törvényben vagy más törvényekben lehet szabályozni. Attól tartok, hogy a kormánynak pontosan ez volt a szándéka, hogy összecsomagolja ezeket a törvényeket, és azt feltételezte az Igazságügyi Minisztérium, államtitkár úr, hogy nem fogjuk észrevenni azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyeknek semmi köze az európai uniós csatlakozáshoz. Az előbb az MSZP vezérszónoka elmondta, hogy nem vagyunk polihisztorok; kétségtelen, hogy mindenhez mi sem értünk, de többen azért megpróbáltuk végignézni a 73 törvénymódosítást, ami nem volt könnyű feladat, de mégis igyekeztünk ezeket tételesen, az európai uniós jogharmonizáció szempontjából megvizsgálni. Az már inkább a részletes vita tárgya, hogy mire jutottunk, de azért a kétharmados kérdésekkel szeretnék foglalkozni, mert úgy hiszem, hogy ennek komoly tétje van, különösen az ellenzék és a kormány együttműködése szempontjából.

Megítélésünk szerint a bírák jogállásáról szóló törvény módosítása valóban jogharmonizációs célú, és itt a magunk részéről nem látunk olyan akadályt, amely az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénymódosítást kizárná. Azonban a menedékjogról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény ügyében azt kell mondanom, hogy csak részben jogharmonizációs változások vannak. Vannak olyan tartalmi kérdések, amelyek jóval meghaladják az európai uniós csatlakozás kötelezettségeit, pontosabban az ezzel összefüggő jogszabályváltozásokat. Nekünk az lesz a javaslatunk a vita során, hogy a kormány szűkítse le e két törvény szabályait azokra a jogharmonizációs szabályokra, amelyek valóban összefüggnek az európai uniós csatlakozással. Sok olyan szabályt tudnék idézni, például azt, hogy egyfokúvá teszik a menekültügyi eljárást, ami például nem függ össze az európai uniós csatlakozással. Más kérdés, hogy ez indokolt-e vagy sem, még azt sem vitatom, hogy ez indokolt, de nem függ össze az európai uniós jogharmonizációval; és nem függ össze szerintünk az európai uniós jogharmonizációval az idegenrendészeti törvény néhány módosítása sem.

Továbbmenve a kétharmados törvények során, az egyesülési jogról szóló törvénymódosítás jogharmonizációs részei mellett vannak olyan részek, például e törvény pártok alapítására vonatkozó része, amely nem függ össze vagy nem közvetlenül függ össze a csatlakozással.

A gyülekezési jogról szóló törvényben maga Wiener György is említette itt azt a kifogásunkat, hogy például a gyülekezés megtilthatósága szabályainak változása nem függ össze az európai uniós csatlakozással. El lehet azon gondolkozni, hogy szükséges-e az 1989-ben született gyülekezési törvényt módosítani, politikailag nagyon érzékeny terület ez, lehetséges kísérletet tenni egy módosításra, de azt egy önálló törvény formájában érdemes beterjeszteni, és ebben a jogszabályban kizárólag a csatlakozással összefüggő részeket kellene megtartani.

A kétharmados honvédelmi törvény módosításáról ugyanígy azt tudom mondani, hogy ebben az esetben valóban jogharmonizációs célú módosításról van szó, ez tulajdonképpen támogatható is. Még az önkormányzati törvény módosítását is ide sorolnám, amely a közmeghallgatás szabályait változtatná meg: ez is valóban összefüggésben van az uniós csatlakozással.

Összefoglalva: nagyon kérem a kormányt és a kormánypártokat, hogy a kétharmados módosításokra külön figyelmet fordítsanak. A kétharmados módosításokban van olyan, amely az ellenzék, legalábbis a Fidesz frakciója által támogatható, de vannak olyan részek, amelyek nem támogathatók; szeretnénk, ha különválasztanánk e témák parlament előtti megvitatását. Ha a kormány úgy gondolja, hogy például a gyülekezési törvényt vagy éppen a menekültügyi vagy az idegenrendészeti törvényt módosítani kell, és nem jogharmonizációs szempontból, hanem más megfontolásokból, akkor azt külön törvény formájában terjessze ide az Országgyűlés elé.

Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném még előrebocsátani, hogy a formai kifogások, vagy mondjuk úgy, eljárási kifogások olyannyira súlyosak, hogy megfontoltuk, hogy a törvényt teljes egészében elutasítsuk; Salamon László képviselőtársam egyébként fog beszélni ezekről a formai-eljárási kifogásokról. Ha a kormány képes arra, hogy a kétharmados törvényeket, bizonyos tekintetben a saját álláspontján változtatva módosítsa és ott az ellenzék véleményét figyelembe vegye, akkor látok esélyt arra, hogy előrelépjünk ebben a kérdésben, azonban a formai kifogások olyannyira súlyosak, hogy ezt a sokak által salátatörvénynek nevezett törvényt jó szívvel nem támogathatjuk.

Ezért kérem, államtitkár úr, hogy az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja majd felül ilyen szempontból a törvényjavaslatot. Amely valóban szükséges az európai uniós csatlakozáshoz, azokat a részeket nem fogjuk megakadályozni, de amelyek nem függnek össze az európai uniós csatlakozással, ott élni fogunk a kétharmados törvények esetén az egyharmadunkkal, tehát azzal, hogy nem szavazzuk meg a törvénynek azt a rendelkezését.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai