Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.14:16:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 213. felszólalás
Felszólaló Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Rendészeti bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:30


Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VILÁGOSI GÁBOR, a rendészeti bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendészeti bizottságban folyó vitában nagyon sok olyan megállapítás és érv elhangzott, mint amit itt a közelmúltban az államtitkár úrtól a miniszteri expozé keretében is hallhattunk. Ez, azt hiszem, magától értetődő. Tehát ugyanígy elhangzott az, hogy az előttünk fekvő javaslat gyakorlatilag a csatlakozási szerződést kihirdető törvény zárórendelkezéseiként is felfogható, és természetesen ellenzéki képviselőtársaim megfogalmazták a salátatörvény minősítést is, erre ugyanazt az ellenérvet kaptuk a bizottsági ülésen is, mint ami most elhangzott, hogy gyakorlatilag logikai összefüggés van az egyes rendelkezések között, és ezáltal nem beszélhetünk mégsem salátatörvényről, ugyanakkor pedig ez a törvény egy hosszú folyamatot, egy mintegy tízéves jogharmonizációs folyamatot zár le. Ugyanakkor, ami megint csak már most itt elhangzott, egy deregulációs törvénnyel állunk szemben, hiszen nagyon sok olyan jogszabály, jogszabályi megfogalmazás van jelenleg a magyar jogrendben, ami egyrészt ellentétes az EU-s joganyaggal, másrészt pedig fölösleges, hiszen megismétli azt, és az ismétlésektől lehetőleg óvakodni kell.

Ami a rendészeti bizottságnak a kompetenciáját illeti, gyakorlatilag három fő fejezet az, ami érinti: egyrészt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény, a másik a menedékjogról szóló törvény, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény. A tűzvédelmi törvény lényege gyakorlatilag az, azt a lényeges módosítást tartalmazza, hogy ha valamire az Európai Unióban kimondják, hogy megfelel a tűzvédelmi szempontoknak, akkor azt már Magyarországon egy újabb eljárásnak nem kell követnie. A menedékjog és idegenrendészeti törvény módosítása abból indul ki, hogy a magyar eljárások hosszadalmasak és többfokúak, a több fok alatt azt is értem, hogy sokfokúak, tehát egy 2 + 3 fokú magyar eljárás helyébe lépne egy 1 + 1 fokú eljárás, azaz egy államigazgatási és egy bírói szak lenne a jogorvoslatra.

Ellenzéki képviselőtársaim felvetették a vita során a 147. §-ra hivatkozva, hogy egy idegenrendészeti amnesztiáról van szó gyakorlatilag a törvényben. Erre az ellenérv az Igazságügyi Minisztérium államtitkára részéről az volt, hogy helyesebb, ha amnesztia helyett egy idegenrendészeti moratóriumot említünk, a moratóriumnak pedig az a lényege, hogy Magyarországon ma nagyon sokan vannak, akiknek a jogállása bizonytalan, illetve rendezetlen, és a csatlakozás ad egy lehetőséget arra, hogy a tartózkodási jogcímüket rendezzék. Tehát ilyen szempontból helyesebb talán moratóriumról beszélni, nem pedig amnesztiáról.

Ezek után, az érvek és ellenérvek elhangzása után a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a jogszabályt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  213  Következő    Ülésnap adatai