Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.16:29:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 203. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:16


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló T/9132. számon önök előtt fekvő törvényjavaslat fő célja az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződést kihirdető, a következő napokban szintén a tisztelt Ház elé kerülő törvényhez szükségszerűen kapcsolódó, túlnyomórészt technikai jellegű törvénymódosítások elvégzése.

E rendelkezések önálló törvényben való elhelyezésének az az alapja, hogy az önmagában is igen jelentős terjedelmű csatlakozási törvényt - a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva - nem indokolt más törvények módosításával terhelni. Ez egyébként a parlamenti pártok határozott kérése is volt.

A módosítások elsődlegesen az alapvető közösségi jogi elvek érvényesülését, illetőleg a külső és belső jogrendszeri koherencia megteremtését szolgálják. Az európai uniós csatlakozással a társult tagként felvállalt jogharmonizációs folyamat lezárul, és ezzel összefüggésben szükséges a nemzeti jogszabályokba korábban átültetett, a csatlakozást követően viszont már hazánkban is közvetlenül hatályos normák - az Unió alapszerződései, közösségi rendeletek - esetében a tartalmi dereguláció elvégzése, illetve a jogharmonizációs záradékok megfelelő módosítása.

Az alkotmánymódosító 2002. évi LXI. törvény 2002 decemberében a közösségi jogrendszerhez való teljesebb illeszkedés szándékával több, korábban állampolgárságon alapuló státusjogként definiált alkotmányos jog, alkotmányos kötelezettség, illetve államcél megfogalmazását módosította.

Az alkotmányozói döntés eredménye az volt, hogy a csatlakozást követően e rendelkezések más uniós tagállamok állampolgáraira, illetve egyes esetekben a hazánkban életvitelszerűen tartózkodó egyéb személyekre is vonatkoznak.

Az alkotmánymódosítás következményeként és a közösségi jog négy szabadsága érvényesítése érdekében is számos szaktörvény tekintetében szükséges az állampolgárságon alapuló, a közösségi joggal összhangba nem hozható megkülönböztetések megszüntetése.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelendő, hogy - összhangban az alkotmányi módosításokkal - meg kell teremteni a bevándoroltak és a letelepedettek jogállásának változásából fakadóan az egyes törvények összhangját, továbbá rendezni kell az európai gazdasági térség tartózkodási engedélyével rendelkezők jogait és kötelezettségeit. A javaslatba beépítésre került több ágazati törvény jogharmonizációs tárgyú novelláris módosítása is, amelyek vonatkozásában a szabályozási cél minden esetben a közösségi jognak való megfelelés teljessé tétele.

A tavaszi ülésszak rendkívüli munkaterhére tekintettel a kormány egy törvényjavaslatban egyesítette azokat a kisebb terjedelmű, ám jogharmonizációs szempontból elengedhetetlen törvénymódosításokat, amelyek elfogadásával a csatlakozásig esedékes jogharmonizációs kötelezettségek teljesülnek. Ez természetesen azzal is járt, hogy a törvényjavaslat nagy terjedelmű, és több, különböző tárgykört rendező törvényt módosít. Mégsem helytálló a - meglehetősen pongyola kifejezéssel élve - salátatörvényként utalnunk rá, hiszen a törvényjavaslat rendelkezései között egyértelmű tartalmi kohéziót teremt a csatlakozásból adódó jogharmonizációs kötelezettség.

Engedjék meg, hogy néhány szóban vázoljam a javaslatban helyt kapott fontosabb törvénymódosítások mögött meghúzódó indokokat. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény számos rendelkezése a magyar állampolgárokra vonatkozóan fogalmazza meg az ügyészség feladatait és jogosítványait.

(17.30)

Figyelemmel az alkotmány 2002. évi módosítására, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő követelményekre, rendezni kell, hogy az ügyészség jogkörei minden, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyre, illetőleg itt működő szervezetre kiterjedjenek, és meg kell teremteni a törvényi alapot ahhoz, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeként az ügyészség részt vehessen a közösségi szintű igazságszolgáltatási együttműködésben.

Az európai uniós közigazgatási szervezeteknél és más nemzetközi szervezetnél pályázat alapján munkát végző szakemberek számára munkajogilag biztosítani kell visszatérésük után a korábbi közszolgálati jogviszonyuk folytatását. Emellett a csatlakozás időpontjától a munkavállalók szabad áramlásának biztosítása érdekében az európai gazdasági térség tagállamainak minden állampolgára számára lehetőséget kell teremteni a közszolgálati jogviszony létesítésére azon munkakörökben, amelyek közhatalom gyakorlásához közvetlenül nem kapcsolódnak, a magyar állampolgárság mint alkalmazási feltétel fenntartására ugyanis csak ez utóbbiak esetében lehet mód. Szükség van ezért egyes, foglalkoztatással összefüggő törvények módosítására is.

A javaslat módosítja a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényt és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényt azzal a céllal, hogy azok megfeleljenek azoknak a közösségi szabályoknak, amelyek tekintetében az átültetési határidő a tagállamok tekintetében már lejárt. Mivel Magyarország vállalta a csatlakozás időpontjáig a teljes aquis, azaz a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását, a jogharmonizációs célú módosításokat a hatályos idegenrendészeti joganyagban is szükséges átvezetni. E követelményekkel összhangban, gyakorlati tapasztalatok alapján is szükségessé vált több idegenrendészeti jogintézmény, így a kiutasítással és az őrizettel kapcsolatos bírói jogorvoslattal összefüggő szabályok áttekintése. Ezen túlmenően a törvényjavaslat a menedékjogi eljárás hatékonyabbá és gyorsabbá tétele érdekében a jogorvoslati rend és ehhez kapcsolódóan az intézményi rendszer egyszerűsítését is elvégzi.

Az Európai Közösség Tanácsa az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére létrehozta az Európai Csalásellenes Hivatalt. E szerv feladata a közösségek intézményeinek, szervezeteinek keretén belül, valamint a tagállamokban az Európai Közösség által nyújtott támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgálni. A törvényjavaslat tartalmazza a hivatallal való együttműködés törvényi feltételeit, valamint kialakítja a hazai koordinációs rendszert.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabály-szerkesztési elveknek megfelelően a javaslat külön fejezetben tartalmazza a csatlakozási szerződést kihirdető törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül szükséges egyes jogszabályi rendelkezések megállapítását. (Az egymással beszélgető dr. Pap János és dr. Salamon László felé fordulva:) Elnézést, képviselő úr, de nagyon zavar, hogy önök hangosan beszélgetnek.

A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról szóló 1977. évi I. törvény rendkívül elavult rendelkezéseket tartalmaz, ami az európai uniós csatlakozás küszöbén megengedhetetlen. Személyi hatálya a társadalmi szervezetekre és a szövetkezetekre is kiterjed, így azt a csatlakozás után már nem lehet hatályban tartani. A javaslat által a joganyag átfogó kodifikációjáig megállapított rendelkezések adatvédelmi szempontból is korszerűsítik a közérdekű kérelmekkel kapcsolatos eljárást.

A törvényjavaslat gondoskodik az Európai Unió közös kereskedelempolitikája miatt deregulálandó, a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény hatályon kívül helyezéséről. Ugyanakkor a római szerződés lehetővé teszi a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme miatt indokolt tilalmak és korlátozások nemzeti hatáskörben történő bevezetését. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a korlátozásokat, valamint azok elrendelésével kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.

A javaslatnak a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényt módosító rendelkezéseit elsősorban az Országos Mérésügyi Hivatal szerepkörének a csatlakozással összefüggő változása indokolja. Hasonló okok, illetve az áruk szabad mozgásával kapcsolatos harmonizáció indokolják a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítását a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladatai tekintetében.

A biztonsági készletezésre vonatkozó szabályok területén a közösségi vámjogi rendelkezésekkel teremt teljes összhangot a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása. Szintén a vámeljárással kapcsolatos eljárásjogi harmonizációt céloz a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása, amely emellett a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok begyűjtéséhez, hasznosításához kapcsolódó jelenlegi rendszeres támogatás intézményét a közösségi jogi előírásoknak megfelelően, versenysemleges módon szabályozná újra.

A javaslat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálybalépése óta végbement közösségi jogfejlődésnek megfelelően hatékonyabban kívánja biztosítani a képesítéseknek a szabályozott szakmák gyakorlása szempontjából történő elismerését.

Végül az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításának célja, hogy a törvény mint általános agrárpiaci szabályozási kerettörvény biztosítsa a közösségi jogszabályokban tagállami hatáskörbe utalt piacszabályozási döntések meghozatalának alapját, valamint a nemzeti agrárpiac-szabályozás kereteit, működését. A törvény módosításával megteremtődik a közös agrárpolitikával összhangban lévő nemzeti szabályozás alkalmazásának jogalapja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt található törvényjavaslat tehát a csatlakozási szerződést kihirdető törvényt hivatott kiegészíteni. Utolsó állomás ez azon törvények hosszú sorában, amelyek a hazai jogrendet az európai uniós csatlakozásra készítik fel. A jogharmonizáció már majdnem egy évtizede különösen gyors ütemben zajlik hazánkban. Ez alatt egyes jogterületeket a tisztelt Ház teljes mértékben újraszabályozott. Születtek átfogó jogharmonizációs törvények, és kisebb módosítások is érintették a jogrendszert. Ám mindmáig nem került sor arra, hogy a jogrendszerben szétszórtan szereplő, önmagukban csak egy bekezdésre vagy egy-egy szóra kiterjedő módosítások elvégzésével a jogharmonizációs folyamat lezárulhasson.

A késlekedés szándékolt volt. A folyamatosan alakuló magyar jogrendet az Európai Unió szintén állandóan változó jogrendjéhez úgy lehet a legjobban közelíteni, ha a május elsejei csatlakozást nem sokkal megelőzően tesszük meg ezeket az utolsó lépéseket. Ez a törvényjavaslat a teljesség igényével készült, apró, ám elengedhetetlen módosításokkal, fenntarthatatlan rendelkezések hatályon kívül helyezésével és a csatlakozás miatt szükséges rendelkezések megállapításával igyekszik pontot tenni a jogharmonizációs folyamat végére. És aztán persze elkezdődik egy egészen másfajta jogharmonizációs tevékenység.

Az előterjesztő tisztában van azzal, hogy a javaslat terjedelme és vegyes jellege nemcsak az előkészítés, hanem a parlamenti vita során is nehézségeket okozhat majd. Ugyanakkor a csatlakozás időpontjáig elvégzendő törvényi szintű jogharmonizációs feladatok nagy száma a pusztán technikai jellegű módosítások önálló törvényben való szerepeltetését nem tette sem lehetővé, sem kívánatossá. Tessenek csak elképzelni, ha negyvenegynéhány törvényjavaslattal álltunk volna a tisztelt Ház elé! Könnyen kijelenthetem, hogy szinte megbénítottuk volna a Ház munkáját.

Kérem önöket, hogy mindezek figyelembevételével támogassák majd a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai