Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.16:43:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 115. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  115  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2004. március 17-én tartott ülésén megtárgyalta és többségi szavazással általános vitára alkalmatlannak tartotta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A bizottság ülésén számos súlyos kérdést vetettünk fel, melyekre sajnos megnyugtató válaszokat az előterjesztő részéről nem kaptunk.

Legfőbb kérdésként először is elhangzott, amikor az Európai Unió tagállamai a szociális rendszereiket egyre inkább szűkítik, és az újonnan csatlakozó államok előtt a szociális rendszereiket egyre keményebben és komolyabban próbálják védeni, akkor vajon indokolt-e az, hogy Magyarország a szociális ellátások és szolgáltatások tekintetében ilyen mértékben nyisson. Vajon indokolt-e és elviselhető-e ez a magyar államháztartás számára? Vannak-e olyan összehasonlító elemzések, amelyek megnyugtatnák a kétkedőket, hogy ez a javasolt bővítés, ami ebben a törvénymódosító javaslatban szerepel, bizony nem jelent komoly és adott esetben elviselhetetlen anyagi terhet? Ezekre a kérdésekre megnyugtató válasz nem érkezett. Sajnos, ráadásul a tárca nem bocsátott rendelkezésünkre komoly összehasonlító elemzéseket a csatlakozó országok ellátórendszereiről, így azt kell feltételeznünk, hogy nem is készülhettek ilyenek.

Komoly aggodalomra adott okot számunkra az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat 2. §-ában, egészen pontosan annak m) pontjában a kiegészítés lehetővé teszi azt, hogy Magyarországon be sem jegyzett szervezetek szociális intézmények fenntartására kapjanak jogot Magyarországon. Ez véleményünk szerint elég komolyan elbizonytalanítja a jogrendszer vonatkozó részét. Nem gondoljuk azt, hogy erre szükség volna, másrészt pedig ebben az esetben akkor meg kellene határozni azt is, hogy kiket kell itt, Magyarországon ellátnia egy ilyen szervezetnek ahhoz, hogy a központi költségvetésből állami támogatást kaphasson.

A törvényjavaslat 25. §-a tárgyalja a Fogyatékosügyi Tanács kérdését. Ezzel kapcsolatban a bizottság ülésén elhangzott, hogy a módosítás szerint a tanács elnökeként egy kormány által kijelölt személy szerepel az eddigi szociális és családügyi miniszter helyett. Ez pedig azt jelenti, illetve jelentheti, hogy a tanács vezetése ezáltal miniszteri szint alá kerülhet. Ez pedig ezzel egy időben együtt jár a fogyatékosok megbecsültségének és ha úgy tetszik, esélyének csökkenésével, hiszen ezentúl még a tanácsban sem kell miniszteri szintű állami vezetőnek meghallgatnia őket.

A bizottság ülésén felvázoltunk egy olyan esetet is, amely a jelen előttünk fekvő módosítás szerint akár be is következhet, és ha bekövetkezik, akkor adófizetők sok-sok forintjába is kerülhet. Ez pedig a következő: ha a parlament ezt a javaslatot elfogadja, akkor előállhat egy olyan helyzet, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában, mondjuk, száz személy szociális ellátásáról gondoskodni kell, akkor megtörténhet az, hogy ennek az európai uniós tagállamnak valamely meghatalmazott szervezete vesz ennek a száz személynek Magyarországon valahol egy ingatlant, ráadásul, mondjuk, az ő nevükre, s miután az ingatlanszerzés, a tulajdonszerzés megtörténik, a letelepedési engedély is elérhető közelségbe kerül, utána ezekről a személyekről itt, Magyarországon is megállapítják az illetékes hatóságok, hogy valóban jogosultak szociális ellátásra. Ezután jelentkezhet ez a Magyarországon be nem jegyzett, ám valamelyik európai uniós tagállamban bejegyzéssel rendelkező szervezet, és mondhatja azt, hogy majd akkor ellátja ezeket a személyeket. Ezután pedig a magyar állam kifizeti ennek a Magyarországon be sem jegyzett, valamelyik európai uniós tagállamban bejegyzett intézménynek a szociális ellátásra jogosult személyek ellátása utáni támogatást, olyan személyek után, akik a magyar államháztartás, a magyar központi költségvetés számára soha életükben egyetlenegy fillért be nem fizettek.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, államtitkár asszony, ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg a költségvetési és pénzügyi bizottság ellenzéki tagjaiban. Mivel a kérdéseinkre megnyugtató válaszokat nem kaptunk, és a magyar szociális ellátórendszer ilyen szintű megnyitását főleg ilyenképpen nem tartjuk helyesnek, ezért az előttünk fekvő törvényjavaslatot többségi szavazással a költségvetési és pénzügyi bizottság általános vitára alkalmatlannak tartotta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  115  Következő    Ülésnap adatai