Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.01:07:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2003.09.29.), 20. felszólalás
Felszólaló Bársony András
Beosztás külügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt, hogy eljutottunk oda ebben a vitában, hogy végre arról beszélünk, ami a kérdés lényege, például arról beszélünk, amely anyagot a Külügyminisztérium elkészített, és természetesen minden párt, minden frakció rendelkezésére bocsátott. Az egy más kérdés, hogy nem biztos, hogy ugyanarra a következtetésre jutunk az elemzések kapcsán, de ez lehet egy szakmai és bizonyos értelemben politikai vita kérdése a magyar parlament pártjai között.

Mi az, ami mégis ebben a vitában beárnyékolja az elkövetkezendő időszak lehetséges szakmai vitáit? Mindenekelőtt az az alaphelyzet, hogy a kettős állampolgárság kedvezményes válfajának bevezetése nem egy új dolog a magyar közjogban, nem egy új dolog a magyar politikában, felvetődött már meglehetősen szélsőséges hangnemben az 1998-as választási kampányban is. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz és a Kisgazdapárt vetette föl nagyon keményen, mintegy a választási programja részeként, hogy be fogják vezetni ezt az intézményt, abban a formájában, amelyet most ettől a parlamenttől próbálnak számon kérni.

Hogy miért került le négy évig a napirendről ez a kérdés, annak teljesen nyilvánvalóan két oka van. Az egyik, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásunk szakaszában a kérdésnek olyanformán való feltétele, mint ahogy most felvetődött a vajdasági magyarok részéről, és ahogy ezt a magyar parlament ellenzéke felkarolta, zavarta volna Magyarország tárgyalásait, nem lett volna lehetséges bizonyos fejezeteket lezárni úgy, ahogy az Orbán-kormány ideiglenesen lezárta, majd pedig a csatlakozási szerződésben aláírtuk.

A másik dolog: nyilvánvalóan beleütköztek abba a problémába, amely ma is fennáll, nevezetesen, hogy a kérdés jogi rendezése több mint egy egyszerű állampolgársági törvény módosítása, jóllehet az sem könnyű dolog, hiszen ön nagyon pontosan emlékeztetett mindannyiunkat arra, hogy ez egy kétharmados törvény.

Hogy miért nem született meg például '93-ban úgy ez az állampolgársági törvény, hogy minden határon túli magyar alanyi jogon beadhatta volna kérelmét, függetlenül attól, hogy Magyarországon lakhellyel vagy megélhetéssel rendelkezik? Nos, pontosan azért, amiért ma is gondjaink vannak egy ilyen javaslattal. Nevezetesen: létezik, és már '93-ban is létezett - és az akkori kormány által kitűzött európai csatlakozási célként, akadályként már létezett - a maastrichti szerződés, amely szerződés természetesen tágabb értelemben foglalkozik az állampolgárság intézményével.

 

(13.30)

 

Mindent egybevetve és anélkül, hogy megelőlegeznénk a szakmai viták végkimenetelét itt és most, a köztársaság kormánya kifejtette azt az álláspontját, hogy hajlandó - sőt, minden további nélkül minden szakértői szintű egyeztetésnek áll elébe. Ebben a pillanatban azt várjuk például a kérdést fölvető vajdasági magyar pártoktól, hogy jelöljék ki szakértőiket, és akár a jövő héten is kész a Külügyminisztérium ennek a tárgyalássorozatnak a megkezdésére. Természetesen ugyanez vonatkozik a magyarországi parlamenti pártok szakértőivel történő egyeztetésre, és tájékoztatásul a köztársasági elnök úr is fölkért egy szakértői csoportot az ezzel kapcsolatos elemzések elkészítésére.

Egy dolgot azonban látni kell: azok, akik Magyarország felvétele mellett voksoltak az európai uniós tárgyalássorozat lezárását követően, és akik jelen pillanatban a ratifikáció kellős közepén állnak az adott tizenöt ország parlamentjében, azok a tízmilliós Magyarországot akarták és akarják felvenni az Európai Unióba. Ez egy olyan kérdés, amit nem lehet megkerülni akkor, amikor fölvetődik a kérdés úgy, hogy vajon hány millió magyar állampolgára lesz holnap Magyarországnak.

Ezzel együtt azt mondom és az a meggyőződésem, hogy mindenkit részesíteni kell az állampolgárság lehetőségében, aki a magyar parlament által korábban vagy a későbbiekben elfogadott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) döntésnek megfelelően ezt kérelmezni fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai