Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2022.05.22.06:07:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2015.02.23.), 186. felszólalás
Felszólaló Szávay István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokak szerint a Kádár-rendszer megalkuvó szervilizmusába tett időutazással ért fel, amikor még néhány évvel ezelőtt is vasútállomásaink hangosbemondói román, szerb, szlovák és ukrán néven említették elszakított történelmi városaink neveit. A kibontakozó közfelháborodás hatására szerencsére a MÁV változtatott addigi gyakorlatán, így hangosbemondói 2009 óta újra a külhoni magyar települések magyar neveit használják. A Fidesz-KDNP-kormány azonban az elmúlt öt évben teljesen megfeledkezett a problémakörhöz kapcsolódó másik szimbolikus, de fontos kérdésről: a részben vagy egészében magyar állami tulajdonú közlekedési vállalatok írásbeli településnév-hasz­nálatáról.

Botos Csongor műegyetemi hallgató hozzám írt levele, illetve más, névtelen állampolgári megkeresés alapján több felháborító esetről is tudomásunk van. A 100 százalékban magyar állami tulajdonban lévő MÁV és Volán, valamint a 65,6 százalékban szintén magyar állami tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., azaz a GYSEV Magyarország területén található megállóhelyeinek, állomásainak és pályaudvarainak kijelzőin, internetes menetrend-keresőiben, az általuk indított vonat- és buszjáratok ajtaján és kijelzőin, illetve az e vállalatok által kiadott jegyeken, bérleteken a külhoni települések magyar elnevezése helyett jellemzően csupán azok idegen nyelven írt változata olvasható. Ez különösen annak fényében felháborító és érthetetlen, hogy néhány esetben e települések magyar neve is feltüntetésre kerül valamilyen formában, így valószínűleg ennek általános gyakorlata sem sértene semmilyen nemzetközi egyezményt vagy szabályozást.

De nézzünk néhány konkrét példát! Ha például a MÁV elektronikus vasúti információs rendszerében ‑ elvira.hu ‑ keresünk rá a külhoni településekre közlekedő járatokra, azt tapasztaljuk, hogy bár a rendszer ismeri a magyar elnevezést, és azt a jelenleg hivatalos idegen név mögött fel is tünteti zárójelben például a keresőfelületen, ezt a részletes mutatóban már nem teszi meg, ott Újvidék helyett már csak Novi Sad olvasható.

Ugyanilyen furcsaságok tapasztalhatóak a pályaudvari menetrendkijelzőkön is. Míg a Keleti pályaudvar esetében Párizs neve először magyarul szerepel és csak azután franciául, addig Kolozsvár vagy Nagyvárad nevét már csak Cluj Napocaként és Oradeaként találjuk meg ugyanezeken.

A MÁV által kiadott jegyek ezzel szemben már következetesek, mármint úgy értve, hogy azokon sajnos még véletlenül sem jelenik meg semmilyenformában az adott külhoni település magyar elnevezése.

A nagyfokú következetlenséget, ezzel pedig a korábban említett közlekedési vállatok településnév-feltüntetésre vonatkozó önálló döntési lehetőségét mutatja azonban a Volán-cégcsoport interneten elérhető nemzetközi buszmenetrendje is. A 95 százalékban magyarok lakta Székelyudvarhely kizárólag Odorheiu Secuiescként szerepel a társaság internetes menetrendjében, a buszok ajtaján és a kiadott jegyeken is. Ezzel szemben azonban Párizst például háromszor magyarul, kétszer pedig franciául írják, a felvidéki Párkány pedig valamiért abban a megtiszteltetésben részesül, hogy nevét ‑ egyedüliként az elszakított települések közül ‑ magyarul is feltüntették, igaz, csak egyszer, és akkor is zárójelben. A jelenleg Szerbiához tartozó délvidéki településeknek azonban már ennyi sem jutott: esetükben ugyanis a Dél-alföldi Közlekedési Központ, a volt Tisza Volán kizárólag a szerb nevet hajlandó használni.

A külhoni településnevek nemzetközi vasúti és buszmenetrendekben, pályaudvarok, állomások és vasúti megállóhelyek kijelzőin, valamint jegyeken és bérleteken történő magyar nyelvű megjelenítése fontos szimbolikus kérdés, amely sok külhoni és anyaországi magyart kifejezetten zavar, de adott esetben a megértést is akadályozhatja. Ép ésszel felfoghatatlan, hogy miért nem lehet a külföldi névkiírás mellett legalább zárójelben feltüntetni minden esetben az adott Kárpát-medencei település magyar elnevezését is. De még abban is biztos vagyok, hogy az sem akadályozna senkit semmiben, ha megfordulna a sorrend, és elsőként a település magyar nevét tüntetnék fel, zárójelben hozzáadva a jelenleg használatos nevet is.

Üdvös lenne, ha legalább a magyar állami kézben lévő vállalatok felül tudnának emelkedni az évtizedes szocialista beidegződéseken, hisz a fent említett következetlenségek is mutatják, hogy nyilván nem kötik nemzetközi szerződések e társaságok kezét akkor, amikor külhoni településnevek kiírásáról, feltüntetéséről van szó.

Sok külhoni és magyarországi magyarral együtt jómagam is csak remélni tudom, hogy a kormány érzi a probléma súlyát, és mihamarabb tesz annak érdekében, hogy a magyar közlekedési társaságok minden esetben tudjanak magyarul. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai