Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.06:43:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2003.09.09.), 81. felszólalás
Felszólaló Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Társadalmi szervezetek bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:39


Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága is megtárgyalta, és 6 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta és támogatta.

Mint ahogyan a vitában már elhangzott, a törvénytervezet lényege, hogy a peren kívüli eljárások és jogi jellegű szolgáltatások területére is kiterjeszti az eddigi perjogi kedvezményeket és mentességeket. Központi állami forrást biztosít a rászorultaknak a jogkeresésre, a joghoz jutásra, a jogérvényesítésre és jogvédelemre, az információtól kezdve a tanácsadáson és okiratkészítésen át egészen a pervitelig. Ebben áll a törvényjavaslat jelentősége, és ezt a társadalmi szervezetek bizottsága is nagyra értékelte.

Felmerült ugyanakkor, hogy még a szükségesnél talán több a korlátozás a törvényjavaslatban. Aggályosnak tartjuk például azt, hogy az egyébként egyenként nagy valószínűséggel rászorultnak minősülő tagok érdekvédelmi, jogvédelmi szervezetei sem kaphatnak segítséget az alanyi körből való kizárásuk miatt. Ilyenek például a hajléktalanok, a létminimum alatt élők, a gyermekek, a fogyatékkal élők szervezetei, a gyermekjogvédelmi és munkanélküliek érdekképviseletét ellátó szervezetek, és sorolhatnám tovább.

Nehézkesnek látjuk az olyan szervezést, amelyben - ha jól értjük - a szolgáltatásra irányuló szerződéskötésnek feltétlenül meg kell előznie a jogi információ nyújtását vagy éppen a tanácsadást egy konkrét ügyben. A per előtti szakaszban vagy például a közigazgatási ügyekben általában nincsen idő arra, hogy a tényleges jogi segítség helyett először az ügyfél jogosultságát bizonyító szerződéskötési eljárást folytassák le.

 

(16.00)

 

Addigra maga az alapügy, amelyre a segítségnyújtás irányulna, válhat meghaladottá, ily módon a segítség fogadására alkalmatlanná; miközben a tervezet indoklása szerint éppen a permegelőző, a perelkerülő hatások erősítése az egyik legfőbb erény és cél.

Dicséretes vonása a tervezetnek, hogy a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek számára is biztosítja a polgári peres eljárásokban a költségfeljegyzési jogot. A többi eljárásban viszont nem, így a közigazgatásban sem lehet támogatandó fél a civil szervezet. Örülnénk egy olyan módosításnak, amely legalább a rászorultak érdekvédelmi, jogvédelmi szervezetei számára lehetővé tenné a jogi segítségnyújtás igénybevételét.

A tervezet szerint nem lehet támogatást nyújtani a társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben. Kérdésként merült fel, hogy miért éppen az egyesülési jog tényleges gyakorlását zárja ki a törvény a támogatandó jogügyletek köréből, miközben a jogalkalmazási gyakorlat éppen azt bizonyítja, hogy rengeteg a jogi probléma az egyesületalapítás, a közhasznú szervezetté minősítés körül. Úgy gondoljuk, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem sorolható a támogatásból joggal kizárt, haszonszerzésre, vagyongyarapodásra utaló olyan jogügyletek körébe, mint például a vállalkozás, a vámügyek vagy a hitel.

Tisztelt Ház! Végezetül szeretném megemlíteni, hogy bizottságunk nagyra értékelte az előterjesztőnek a törvényjavaslat előkészítése során a civil szervezetek körében folytatott konzultációit. Mint megtudtuk, közel száz civil szervezetnek volt alkalma és lehetősége javaslatait, észrevételeit kifejteni. Ez feltétlenül dicséretes dolog.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  81  Következő    Ülésnap adatai