Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.14:49:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2003.05.28.), 108. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:39


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A politikai kultúra fejlődésének előmozdítása vitán felül a köztársaság alapvető érdeke. A közügyek nyilvános megvitatása akkor vihet közelebb a közjó megvalósításához, ha a vitában részt vevő felek álláspontja kellően kidolgozott, megalapozott és meggyőző. Ebben az esetben van esély arra, hogy egymás érveit meghallgatva és azokat mérlegelve a polgárok számára a lehető legoptimálisabb megoldás mellett döntsön az Országgyűlés. A kormánynak is fontos, hogy törvényjavaslataiból a tisztelt Házban komoly szakmai vita eredményeként szülessen jogszabály, mivel ebben az esetben biztosítható a leginkább, hogy valamennyi értéket és érdeket megfelelően tud mérlegelni a parlamenti többség. A Ház előtt fekvő két törvényjavaslat ezt a célt, a politikai kultúra fejlesztését szolgálja, ezért azok elfogadásával a kormány alapvetően egyetért.

Külön örömet jelent a számomra az, hogy a javaslat négypárti megegyezés nyomán került az Országgyűlés elé, ami talán valamelyest szemléletváltást is jelent. Bízom abban, hogy a javaslatok benyújtása azt jelzi: mind a négy parlamenti párt elszánta magát arra, hogy a Házban érdemi kérdésekről megalapozott és színvonalas vita folyhasson.

Tisztában vagyok ugyanakkor azzal is, hogy igen érzékeny kérdést érintenek a törvényjavaslatok. Egy politikai erő természetesen arra törekszik, hogy minél eredményesebben szerepeljen a választásokon, ennek viszont feltétele, hogy a választók számára vonzó és hihető programot alkosson. A programalkotásban minden bizonnyal nagy szerepet fognak játszani a törvényjavaslatok elfogadása nyomán létrejövő alapítványok is.

A politikai verseny tisztasága megkívánja, hogy az alapítványokra vonatkozó alapvető szabályokat ne lehessen aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően átszabni, ehhez pedig az szükséges, hogy azokat az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthassa. Annak megítélésében, hogy egy törvény kétharmados-e vagy sem, mindenekelőtt az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatát kell segítségül hívnunk. Eszerint, ahol az alkotmány egy törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az adott kérdéssel összefüggő bármely törvényi szabályozásra vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ebben az esetben az alkotmány 63. §-ának (3) bekezdése szerint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához szükséges a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. E rendelkezés végrehajtására alkotta meg az Országgyűlés a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényt. Kifejezett alkotmánybeli rendelkezés nélkül a pártokat érintő egyéb törvények elfogadásához és módosításához elegendő a feles többség.

Jelen formájukban a törvényjavaslatok tehát csak részben felelnek meg annak a követelménynek, hogy a politikai verseny tisztaságát biztosítsák. A párttörvény módosítása kétharmados, a külön alapítványi törvény viszont egyszerű többséggel módosítható. Álláspontom szerint a költségvetési támogatás feltételeit és összegét mindenképpen kétharmados törvénynek kell szabályoznia, vagyis e rendelkezéseket a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben kell elhelyezni. Az alapítványokra vonatkozó egyéb szabályokat elegendő feles törvényben szabályozni.

Aggályosnak tartom továbbá az alapítványok működésének ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. Alkotmányossági szempontból igen nehezen védhetőnek tartom az államigazgatási ellenőrzés teljes kizárását. Az alapítványoknak alkalmazottaik után társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetniük, és vélhetően az általános forgalmi adó alanyai is lesznek. Ha el akarjuk kerülni a közélet egészét lejárató későbbi botrányokat, biztosítanunk kell, hogy az alapítványok gazdálkodását hatékonyan lehessen ellenőrizni. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési joga ehhez nem biztos, hogy elegendő.

 

(11.50)

 

Maga az ÁSZ írja elő szinte minden jelentésében, hogy a kampánykiadások megfelelő ellenőrzésére nem képes.

Ami pedig az alapítványokhoz való csatlakozás lehetőségét illeti, el tudom fogadni azt a megoldást, hogy ezek nyílt alapítványok legyenek, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ebben az esetben viszont biztosítani kell, hogy az adományozók személye és az adomány összege nyilvánosságra kerüljön. Ellenkező esetben a szürkepénzeknek nyitunk újabb csatornát, és e megoldatlan pártfinanszírozási szabályozást csak még jobban össze fogjuk kuszálni. Közös érdeke valamennyi politikai erőnek, hogy ez semmiképpen se így történhessen.

Tehát az iménti kifogások megfogalmazása mellett a törvényjavaslatot támogatom. Köszönöm szépen a figyelmet.

 




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai