Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.04.22.05:05:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2017.10.31.), 22. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:52


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kilakoltatási moratórium módosítása, kiterjesztése két és fél hónappal a bajba jutott családok számára nyújt védelmet. A végrehajtási folyamat sok ezer családot érint, de hozzá kell tennem, hogy ez nagyrészt közüzemidíj-tartozásból adódik, és a módosítás maga, amely megakadályozza a kilakoltatást, egy tüneti kezelés, szükség van azonban a lejárta után egy radikális megoldásra azoknál, akik komoly gonddal küzdenek, hiszen elveszíthetik az otthonukat.

(10.00)

Ha megengedik, a hitelezésről általában egy-két gondolatot kell bevezetőként szólni. Hitelezésre szükség van, és ahhoz, hogy a bankok hitelezzenek, természetesen meg kell őrizni a jelzálog intézményét. Azonban tudjuk, hogy a devizahitelesek nagy száma milyen problémát jelentett a családok számára, illetve vannak ellehetetlenült családok más okokból is.

Úgy gondolom, hogy az az igazság, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni, nem jelenti azt, hogy az állam ne nyújtson segítséget azoknak, akik bajban vannak, és a bankok is tisztességes eljárás keretében követeljék vissza a kölcsönt. Ha megengedik, néhány intézkedésről szólok még, amelyeket az állam éppen az eladósodott családok érdekében tett.

A devizahitelesek helyzetének rendezése kezdődött a végtörlesztéssel, ez 170 ezer szerződés megoldását jelentette. Majd jött az eszközkezelő intézménye, ami 35 ezer esetben nyújtott 150 ezer személynek lakhatási segítséget, hiszen ők bérlőként továbbra is lakásukban maradhattak.

Következett az árfolyamgát, ami 172 ezer szerződő félnek jelentett megoldást. Tudjuk azt, hogy a devizahitelesek köre nem csupán a lakásvásárlás kapcsán, hanem mindenféle devizahiteles kölcsön esetében közel kétmilliós tételt jelent, és ebből a lakáscélú hitelfelvétel durván egymillió volt.

A következő nagy jelentőségű intézkedés volt a bankok elszámoltatása, hiszen tudjuk, hogy a tisztességtelen eljárás során kellett az adósoknak olyan törlesztést vállalni, ami már meghaladta az erejüket, és azt is tudjuk, hogy így a bankok 1000 milliárd forintot voltak kénytelenek visszaadni az adósoknak.

Ezután következett a magáncsőd intézménye, ami pillanatnyilag a rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint 1056 családnak jelentett megoldást. Ez 2700 személyt érintett. Ez az intézmény a közelünkben levő és távolabbi országokban is már működő jogintézmény, azonban azt kell látnunk, hogy az országokban különböző eredmények vannak. Van, ahol csak néhányan, néhány százan vették igénybe, de van, ahol sok ezren. Magyarország valahol a középmezőnyben van ebben a kérdésben. Kétségtelen, hogy a magáncsőd vagy ahogy mi nevezzük, családi csődvédelem intézményében is kell módosításokat tennünk, és ezt átgondolva egy általános törlesztési könnyítéssel együtt fogjuk majd megtenni.

És ha megengedik, a KDNP eddigi javaslatairól is néhány szót szólnék, ami a végrehajtást illeti. 2013-ban kezdeményeztük a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását először. Ennek ilyen eredménye volt, néhányat engedjenek meg, hogy felsoroljak. A bírósági végrehajtók vizsgálati rendszerét megújítottuk, a szabálytalan inkasszókat megszüntettük, és csökkentésre került ezt követően az IM-rendeletben a végrehajtók behajtási jutaléka és a felszámítható költségátalány. Ezzel könnyítettük az adósok helyzetét.

Kormányzati intézkedések is történtek a végrehajtói tevékenység ellenőrzésére. Maga a szervezet is átalakult, a végrehajtó kinevezése már meghatározott időre, hét évre szól, és ’22-ig a jogi végzettség megszerzésére is köteleztük a végrehajtókat. Ez átláthatóbbá, rendezettebbé teszi a végrehajtás folyamatát.

2017-ben nyújtottunk be újabb javaslatot a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez, és ez nagy jelentőségű volt, hiszen szintén védelmet adott az adósoknak, a végső helyzetbe került adósoknak. Ezentúl nem lehet a becsértéken alul értékesíteni az ingatlanokat, és csak akkor történhet ez meg, ha megegyezik a két érintett fél. Itt is vannak adataink, hogy milyen eredményt hozott ez a módosítás. 1014 ingatlan került bírósági árverésen értékesítésre, és ennek 50 százaléka a becsértéken, annak 100 százalékán, az eddigi 70 százalék helyett; a másik 50 százaléka viszont a kikiáltási ár, vagyis a becsérték felett átlagosan 135 százalékon.

Ezzel elértük azt, hogy az elárverezett ingatlan után még jelentős tartozást tudjanak az adóson behajtani, de itt még van mit tenni, van tennivaló, hiszen a jövőben, úgy érzem, hogy ezt a problémát is meg kell oldani, és erre vannak elgondolásaink, a végleges megoldásra. Ez a módosítás, amit most benyújtottunk, ahogy említettem, két és fél hónappal hosszabbítja meg a kilakoltatási tilalmat. Ezzel nem csupán a leghidegebb téli hónapokban, hanem az őszi, tavaszi hűvös időben is védelmet nyújt a családoknak, az ellehetetlenült helyzetbe került családoknak a kilakoltatása ellen.

De ismét mondom: ez nem jelent végleges megoldást annak a százezres nagyságrendű családnak a helyzetére, amelyet most a kilakoltatási moratórium után nyilván a következő parlamenti ciklusban egy egyértelmű, egyszeri és radikális megoldással meg kell oldanunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai