Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.04.22.05:44:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.), 12. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Március 25-én Rómában aláírtak egy nyilatkozatot az Unió tagállamainak vezetői. Ez emlékezett a 60 évvel ezelőtti eseményre, amikor 1957. március 25-én, szintén Rómában megszületett az a nyilatkozat, amely később az Európai Gazdasági Közösség megalapításához vezetett.

Mi van ebben a most aláírt nyilatkozatban? Szó van természetesen az Unió egységéről. Igaz, szó van a többsebességes Unióról is, de tegyünk különbséget. Mi a kétsebességest nem tudjuk elfogadni; a többsebességes egy összetett kérdés, és azt hiszem, ez ad al­kalmat például a visegrádi együttműködésre is. Ter­mészetesen a migráció is szóba került, és ami ör­ven­detes, a külső határok védelmének erőteljes hang­súlyozása. Szó van benne a foglalkoztatás növeléséről, a biztonságpolitikáról, ami nagy kérdés ma Európában, valamint természetesen a versenyképességről, ami meghatározhatja Európa gazdasági jövőjét.

(11.30)

Játsszunk el a gondolattal, hogy mit jelentene, mondjuk, a következő 60 évben utódainknak visszagondolni arra, hogy a 2010-es években milyen korszakváltó események voltak. Nyilván kettő biztosan szóba kerülne: az Unió helyzete, illetve a migránsáradat kérdése. Már ebben a nyilatkozatban is fontos számunkra a külső határok védelme, ami reményre ad okot, hiszen nemcsak kétségek, hanem remény is megfogalmazódhat ebben a nyilatkozatban.

Ahogy mondtam, az Unió helyzete biztosan kiderül rövid időn belül. Két irány kínálkozik számunkra, hogy a megújulás vagy a szétesés folyamata erősödik fel. Ha a megújulásé, akkor mindenképpen a gyors és hatékony határozathozatalra, döntéshozatalra kell gondolnunk, mert az Unió ma erre nem képes. Kell gondolnunk a védelemre, hiszen a biztonságpolitika kérdése kulcskérdés ma, különösen a szigetország kiválása után. Kell szólnunk a gazdasági növekedésről, a versenyképesség alakulásáról; és hozzátenném még azt, hogy annak a dekadens világnézetnek a gyengüléséről vagy visszaszorulásáról, ami sajnos ma az uniós országok egy részét, társadalmát illeti.

A másik kérdés, hogy sikerül-e ezekben a 2010-es években a migránsáradatot megállítani, ezzel megmenteni a kultúránkat, vagy pedig majd, amikor visszatekintenek erre az időszakra utódaink, akkor azt fogják mondani, hogy akkor adta fel a hazáját és akkor szolgáltatta ki a polgárait Európa. De ha már említettem a migráció kérdését, nem lehet ezzel eleget foglalkozni, még akkor sem, ha sokaknak unalmasnak tűnő kérdés. Eddig inkább a politikai oldalával foglalkoztunk eleget, vagyis azzal, mit jelent az önvédelem, és talán szóba került az is, hogy van-e olyan nagyhatalmi érdek, amely Európa fellazítását szolgálja.

Úgy gondolom, ha nem is egy napirend előtti felszólalásban, de többet kell foglalkoznunk az emberi oldallal, azzal, hogy az európai emberek jóléte hogyan hat erre a migránsáradatra, azzal, hogy az afrikai szegénység milyen hatással van erre, és a közel-keleti üldözöttség megint csak milyen hatással van. És ha már ezeket összehasonlítjuk, akkor talán azt az áldozatot, amit a nyugati civilizáció polgárainak meg kell hozniuk, hozzuk meg minél előbb és minél távolabb határainktól, hogy ezzel tudjuk szolgálni a szülőföldön maradás szándékát is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai