Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.04.22.04:40:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.), 10. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 1-jén véget ért a téli kilakoltatási moratórium, és ez arra késztet minket, hogy egy törvénymódosítást nyújtsunk be. Erről eszembe jut nekem egy nagyon szomorú történet. Valaki balesetet szenvedett, eszméletlenül feküdt, és aki először odament hozzá, az nem segített neki, hanem kifosztotta. Ez megdöbbentő eset, és azért jutott eszembe, mert valami hasonlóságot mutat azzal, ami egyes kilakoltatások esetén történik.

Mi a helyzet ma? Meghirdetik valakinek az otthonát a becsérték 70 százalékán, és miután ezt eladták, ennek a háznak a részleteit továbbra is fizetnie kell az adósnak. Ez egy képtelen helyzet, ami még nagyobb ellehetetlenülésbe taszítja a családokat. Ezért a módosításunkban az szerepel, hogy a becsérték 100 százalékán kell ezt az árverezést megoldani. És ha ez több lépésben sem sikerült, akkor lehet lemenni 80 százalékra. Én tudok olyan módosító javaslatról, ami ezt a 80-at is 90 százalékra emelné, természetesen ezt is támogatjuk.

Az is tény, hogy ez azokra a családokra vonatkozik, ahol egyetlen lakóingatlanként szerepel ez az árverezésen, és ebben lakik a család. Nyilván, ahol több ingatlanról van szó, arra nem ez a szabályozás érvényes. És még egy módosító javaslat jutott el hozzánk, amit szintén támogatni tudunk. Ez pedig a hitelező és az adós közötti megegyezésről szól, amely megegyezés kapcsán lehet ennek a kikiáltási értéknek alacsonyabbnak lennie, de abban az esetben a további törlesztés alól mentesül az adós.

Ha végignézzük azokat az adósmentő csomagokat, amelyek az évek folyamán megszülettek, akkor mindenképpen meg kell említenünk a végtörlesztés lehetőségét, az árfolyamgátat, a forintosítást, a családi csődvédelmet vagy az eszközkezelőt. Ezek sok embert kiemeltek abból a helyzetből, amibe elsősorban a devizaárfolyamok juttatták őket. De az is tény, hogy ma még van 145 ezer olyan család, akik nem tudják a törlesztéseket fizetni, és 3 hónapnál hosszabb idő óta nem fizettek.

Én biztos vagyok benne, hogy lesznek ellenvélemények is. Elsősorban egyrészt a bankok részéről. Én már hallottam olyat, hogy azt kifogásolják, hogy sokan vannak, akik tudnának, de nem akarnak fizetni. Nem tudom, hányan vannak; én azt tudom, hogy még többen vannak azok, akik képtelenek fizetni.

Itt ki kell mondanunk egy olyan alapelvet, amiben, azt hiszem, egyetérthetünk. Abban az esetben, ha önhibáján kívül olyan oka van az ellehetetlenülésnek, akkor a helyzet kezelésében részt kell vállalnia nemcsak az államnak, nemcsak az érintettnek, hanem a pénzintézetnek is. Tehát a három szereplő valamiképpen meg kell oldja ezt a kérdést. Különösen akkor, ha tömegekről van szó.

Az az otthonmentési akció, ami eddig már több esetben, több lépésben megtörtént, kiegészül azzal, amit megint csak egy ilyen eset kapcsán meg kell említenünk, az otthonteremtés lehetőségével, ami a nagyvonalú CSOK-kal valósult meg. Úgy gondolom, ez együtt, a már ellehetetlenült családok megmentése, illetve a fiatalok otthonteremtése biztosít egy olyan lehetőséget, ami Magyarországon a lakhatást meg fogja oldani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai