Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2019.11.14.00:21:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2002.10.30.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Hende Csaba (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:34


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HENDE CSABA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már itt többször elhangzott, valóban, az előző kormány munkája során, az igazságszolgáltatási reform keretében dolgoztuk ki 2001-ben a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előző Országgyűlés őszi ülésszakára be is nyújtottunk. A törvényjavaslatot a korábbi Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen azonban idő hiányában nem kezdődhetett már meg a vitája.

A választásokat követően az alkotmányos szokásoknak megfelelően az új kormány visszavonta a törvényjavaslatot. Aggódtam, hogy a visszavonást követően vajon mi lesz a törvényjavaslat sorsa, hiszen - erről is már többen szóltak - kidolgozásának fő célja a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek magas számát ismerve az volt, hogy létrehozzunk egy permegelőző fórumot, amelynek igénybevételével bírósági eljárás nélkül megoldható lenne a polgári jogi jogviták legalább egy részének az elintézése, és ekként a bíróságoknak kevesebb ügyben kellene eljárniuk. Igen lényeges szempont volt az is a törvényjavaslat megalkotásakor, hogy a közvetítői eljárás olcsóbb megoldással szolgálhat, mint a bírósági pereskedés. Ez a mai napokban, amikor a politikai közélet többek között a Bárándy-csomagként elhíresült, drasztikus bíróságiilleték-emelésektől zeng, attól hangos, különösen figyelemre méltó előnye a közvetítői eljárásnak.

Tisztelt Ház! A T/1092. számú törvényjavaslatot áttanulmányozva megállapítható, hogy az megőrizte a korábbi szabályozás főbb rendelkezéseit, rendezőelveit, és csak részletkérdésekben tartalmaz új szabályozást. E szabályok közül a közvetítővé válás feltételei szigorodtak; itt utalnék vissza Eörsi Mátyás képviselő úr imént elhangzott szavaira: a túletatizált szemlélet ezek szerint nem az Orbán-kormányra, hanem sokkal inkább a Medgyessy-kormányra volt e tekintetben jellemző - ennek a jelentőségét nem túloznám el magam sem. De azért megemlítem, hogy a korábbi törvényjavaslatban hároméves szakmai gyakorlatot is elegendőnek tartottunk volna, ez most öt évre emelkedett; továbbá bővültek az összeférhetetlenségi okok, és ez az összeférhetetlenségi szigorodás mind a megbízás elvállalására, mind pedig a befejezést követő lehetőségekre vonatkozik.

Lényeges változtatás azonban a közvetítő díjazásának szabályozása: itt egy ellenkező irányú módosulás ment végbe. Korábban a rendeleti szinten szabályozandó maximált értékhatárra gondoltunk, ennek eltörlésével azonban most a javaslattevő lehetővé tette, hogy a felek önkéntes elhatározásával induló eljárásban a felek és a közvetítő megállapodása rendezze a közvetítő díját. Így a jelenlegi formában a törvényjavaslat a szabad díjazás rendszerével megteremti e körben is a versenysemlegességet, és lehetővé teszi a piac mindenkori kívánalmainak megfelelő közvetítői működést. Ha elemezzük ezt a változtatást még nagyon röviden, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a fajta új szabályozás megkönnyíti a döntést a természetes személyek számára, hogy vajon vállalkozzanak-e hivatásszerűen a közvetítői tevékenység folytatására. Ugyanakkor a közvetítőt igénybe vevő feleknek is a szabad díjazás rendszere lehetőséget ad arra, hogy a közvetítőkkel folytatott előzetes egyeztetés alapján nyugodtan és felelősen eldönthessék, hogy vajon a vitás ügyüket közvetítői eljárás keretében rendezzék-e. Én tehát a magam részéről ezt a liberális változtatást üdvözlöm a törvényjavaslatban - meg kell mondani, hogy ez a mi javaslatunkhoz képest javára vált az előterjesztésnek.

A törvényjavaslat megtartotta azt az igen fontos alapelvet, mely szerint a közvetítői eljárásban a felek és a közvetítők közötti megállapodások alakítják ki az eljárás menetét, és csak a legszükségesebb garanciális rendelkezéseket rögzíti a törvény. Ez a fajta kialakítása a szabályozásnak azt szolgálja, hogy az eljárás részesei közti vita megoldásához vezető megbeszéléseken és egyeztetéseken elhangzó érvek, ellenérvek ütköztetése az ügy sajátosságai szerint legyen alakítható. Ezzel mintegy beemeljük a törvényjavaslatba a közvetítés azon igen lényeges alapelvét, hogy tudniillik csak bizalomteljes légkörben, nyugodt körülmények között lehet olyan eredményeket elérni, amelyek a jogvitát véglegesen lezáró megállapodás létrejöttét eredményezhetik.

Annak a szabálynak a megtartása, melynek alapján a megállapodást megkötő felek a bírósági igényérvényesítés későbbi lehetőségétől nincsenek elzárva, azaz nem korlátozott a feleknek azon joga, hogy a közvetítői eljárással érintett ügyben utóbb mégis a bírósághoz forduljanak, egybecseng a külföldön már működő mediációs eljárások ismert szabályaival. A törvényben megfogalmazott, a költségviselésre vonatkozó szabályok a polgári perrendtartás módosítása útján ugyanakkor megteremtik annak a lehetőségét, hogy a felek mégis felelősséggel hozzák meg erre vonatkozó döntésüket, hiszen ha utóbb mégis bírósághoz fordulnak, tehát annak ellenére meggondolják magukat, hogy kötöttek egy egyezséget a mediációs eljárás keretei között, nos, ilyen esetben hiába nyeri meg a pert indító fél akár száz százalékban is a bírósági pert, mégis őt terheli teljes egészében a bíróság eljárásában felmerülő, nem csekély perköltség.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a T/1092. számú törvényjavaslat, megőrizve az általunk megalkotott és benyújtott javaslat főbb elemeit, olyan új szabályozási elemeket épített be, amelyekkel kiegészülve eleget tehet mind az országgyűlési határozatban megfogalmazott, mind pedig a szakmai körökből folyamatosan hosszú ideje érkező igényeknek. A közvetítői tevékenység bevezetésével a konfliktuskezelésben újfajta szemléletmód alakulhat ki. Megteremtődik annak a lehetősége is, hogy a hazánkban már működő mediáló, közvetítő testületek, szakemberek eddigi munkája mellett megkezdődhessék a közvetítői tevékenység széles körű gyakorlati alkalmazása is. No persze minden törvény annyit ér, amennyi megvalósul belőle; az idő fogja majd megmutatni, hogy vajon a most megteremtendő új jogintézmény elég vonzó lesz-e ahhoz, hogy a hagyományos pereskedési kedv és hajlam felett a józan ész és a kompromisszumkészség diadalmaskodhasson.

 

 

(10.30)

 

Régi igazság az is - többen hivatkoztak már az alapfoglalkozásukra; elmondom én is, gyakorló ügyvédként sokszor elmondtam ügyfeleimnek azt a régi igazságot -, hogy jobb ma egy sovány egyezség, mint holnap egy kövér per.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján a törvényjavaslatot az MDF-frakció támogatja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai