Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.01:00:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2003.06.03.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Csehák Judit (MSZP)
Beosztás egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:38


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt nem szeretném hosszasan bizonygatni, hogy tőlem és a tárcám vezetésétől mi sem áll távolabb, mint hogy az állampolgárok ügyeit konzervatív szemlélethez ragaszkodva, ósdi szabályok alapján intézzük. Itt azonban egy bonyolult kérdésről van szó, és ha megengedi a képviselő úr, miután én orvos vagyok, ön pedig jogász, arra a három kérdéskörre hívnám fel a figyelmét, ami az egészségügyben dolgozó szakemberek és az egészségügyi szabályokkal foglalkozók, az intézmények felelős működtetését végzők szemléletét meghatározza. A három kérdéskörből az egyik maga az orvosszakmai kérdés, a másik a szabályozás ügye, a harmadik pedig a konkrét bírósági ügy. Kezdjük az elsővel!

A köldökzsinórból születéskor levett vérből olyan őssejtek nyerhetők, amelyekkel esetleg a megszületett gyermek későbbi súlyos betegségei - fehérvérűség, ön is említette, immunhiányos állapot - kezelhetők, de ennek a lehetőségeit és ennek a korlátait világszerte kutatják. A szakma nemzetközileg jelenleg is megosztott az őssejtek használhatóságát illetően. Azért megosztott, mert úgy tűnik, hogy ez nem annyira a magzat saját maga számára lesz a későbbiekben felhasználható, hanem esetleg a szövet-transzplantációhoz hasonlóan más beteg számára nyerhető ki belőle majd egy kedvező lehetőség. Azonban elmondanám, példát említenék, hogy a szomszédos Ausztriában ezer esetből három esetben ültettek át őssejtet az elmúlt időszakban, és ezek közül egyik sem volt saját őssejt.

Tehát valóban van őssejtátültetés, nem túl gyakori ez, egyelőre még nem meggyőzők az eredmények, de természetesen nem zárhatjuk ki, hogy jobbára nem az egyén későbbi megbetegedése esetén, hanem általában az egészségügyben ez eredményesen lesz használható. Az Egészségügyi Tudományos Tanács éppen emiatt, nem a konkrét ügy kapcsán, hanem már korábban, 2002-ben részletes elemzést készített a humán köldökzsinórvérrel és az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások szakmai, jogi és etikai kérdéseiről. Ezt a részletes állásfoglalást az Egészségügyi Tudományos Tanács honlapján megismerheti mindenki, és a képviselő úr is részletesen tanulmányozhatja, ha erre igényt tart.

Ez év januárjában pedig az elnökség foglalt úgy állást, hogy ez az orvosi tevékenység, ami a köldökzsinórból őssejt nyerésével, szállításával, tárolásával foglalkozik, jelenleg tudományos tevékenységnek minősül, hiszen nem tisztázott ennek a tevékenységnek az indikációja, nincsenek lefektetett minőségbiztosítási szabályok, nincsenek garanciák a levételt igénylők jogainak védelmére, és Magyarországon eddig még saját köldökzsinórvérből nyert őssejtet senkinek nem adtak be.

A tárcánk vezetése, felismerve ennek a dolognak a komplikáltságát, létrehozott egy, a genetikai adatbank szabályozásának szükségességével foglalkozó humángenetikai bizottságot, és ez a bizottság foglalkozik ennek az állásfoglalásnak is az újbóli felülvizsgálatával és a hiányzó szabályozásoknak az áttekintésével. Ugyanis annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy gyógyszer vagy orvosi eljárás elfogadható eljárás-e, nem hatósági kérdés, ezt csak tudományos szervek mondhatják meg, erre mindenhol szakmai bizottságok működnek, amelyek függetlenek a politikától, függetlenek a hatalomtól, függetlenek a gazdasági kérdésektől. Ez tehát az első ügy.

A második kérdéskör az, hogy kell-e szabályozás; akár elismerjük ezt, akár nem, ebben a kérdésben is a nemzetközi gyakorlat rendkívül különböző. Belgiumban például, ahova a magyarországi kereskedelmi cég szállítja tárolásra a köldökzsinórvért, vagy szállította eddig, szigorúan tilos az őssejtekkel foglalkozó egészségügyi tevékenység. Lekértük, éppen a vita kapcsán, a német szabályozást. A német szabályozás rendkívül részletes, tulajdonképpen transzplantációnak tekinti az eljárást, ezért szabályozza egyrészt, hogy hogyan kell foglalkozni a terhessel az egészségügynek, hogyan kell foglalkozni a szülésznek a szüléskor az anyával és a köldökvérrel (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hogyan kell foglalkozni a szállítással a tárolás és a forgalmazás során, és milyen egyéb szabályok vannak.

Ezért tehát a bírósági eljárás azt fogja majd mérlegelni, hogy az a cég semmilyen engedéllyel nem rendelkezett, egészségügyi tevékenységre vonatkozó engedéllyel, a bíróság majd eldönti, hogy teheti-e ezt vagy sem, mi azt szeretnénk tenni, hogy legyenek meg a szükséges szabályozások (Az elnök jelzi az idő leteltét.), a bonyolult szakmai vitát pedig ne a minisztérium vállalja magára.

Köszönöm a türelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai