Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.07.24.04:02:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 30. felszólalás
Felszólaló Pogácsás Tibor (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:55


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben Hegedűs képviselő asszony az önkormányzatok költségvetését érintette, és ehhez kapcsolódva szeretnék néhány szót én is az önkormányzati költségvetéssel kapcsolatban elmondani.

Mindjárt elöljáróban azt, hogy az önkormányzatok működőképességének visszaállításáért és egyáltalán az önkormányzatok működőképességének a megteremtéséért nagyon sokat tett ez a kormánykoalíció. Hiszen a hitelátvállalással az önkormányzatokat egy olyan költségvetési, fejlesztési és működési költségvetési csapdából szabadította ki, ami visszaadta a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok akár, amelyek lehetőséget találnak rá, önerőből, akár pedig az európai uniós pályázatokon vagy belföldi pályázatokon indulva, az önerőt megteremtve pályázhassanak, illetve a szabályozással, a feladatfinanszírozás kialakításával létrehoztunk egy olyan helyzetet, amikor is a működést hitel nélkül meg tudják oldani az önkormányzatok. Megakadályoztuk azt a rendkívül káros folyamatot, amikor az önkormányzatok vagyonfeléléssel vagy hitelfelvétellel oldották meg a napi működésüket. Azok az önkormányzatok pedig, amelyek egyébként nem tudtak hitelt felvenni, vagy nem volt szükség arra, hogy hitelt felvegyenek, több mint 40 milliárd forintos keretből kaptak támogatást ahhoz, hogy az elmaradt fejlesztéseket, vagy olyan fejlesztéseket, amelyeket más önkormányzatok hitelfelvétellel biztosítottak, meg tudják valósítani.

Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a 2013-ban kialakított feladatalapú finanszírozás elvei mentén halad ez a költségvetés is. És nagyon lényegesnek tartom azt, hogy tartjuk magunkat azokhoz az alapértékekhez, alapelvekhez, amikor is azt mondtuk, hogy a feladatalapú finanszírozás kidolgozásakor, valamint az önkormányzatok és az állam közötti fela­dat­átrendezés, feladatellátás újragondolását köve­tő­en az önkormányzatok, ha többletfeladatot kell hogy ellássanak, ehhez a központi költségvetés a forrá­so­kat biztosítsa.

2018-ban várhatóan a magyar önkormányzati rend­szer mintegy 2937 milliárd forinttal gaz­dál­ko­dik, gazdálkodhat. Ebből mintegy 695 milliárd forint az, amit a központi költségvetés tartalmaz és a költ­ség­vetésből kaphatnak majd az önkormányzatok. Ez az összeg mintegy 8,5 százalékkal magasabb, mint a megelőző évi összeg. Ez szintén azt jelzi, és azért is tartom lényegesnek kihangsúlyozni, hogy a meg­je­le­nő újabb kiadások vagy a feladatokhoz kapcsolódó ki­adások ezen növekedéssel biztosítottak és lefe­det­tek.

A költségvetés biztosítja a pedagógus-életpálya továbblépéséből, következő állomásából eredő költ­ségeket, terheket az önkormányzatoknak, ezt ki tud­ják ebből fizetni mind az óvodapedagógusok, mind a szakképzettséggel rendelkező, nevelőmunkát segítő munkatársak részére. De ugyanígy igaz, hogy a szo­ciális ágazatban dolgozók az összevont ágazati pótlékokat továbbra is az új értékeknek megfelelően megkaphatják. Ehhez az önkormányzatok a szük­séges költségvetési támogatást megkapják.

Egy nagyon komoly, lényeges, családpolitikát is érintő, azt gondolom, hogy a társadalomra kiható lépés a bölcsődei ellátás kiterjesztése, a bölcsődei ellátás felfejlesztésének a szándéka. Ehhez egy na­gyon fontos lépés az, hogy a bölcsődei ellátás finan­szí­rozása is feladatalapú finanszírozássá válik. Azt gon­dolom, mindenki, aki foglalkozott önkor­mány­zati finanszírozással, jól tudja, hogy az önkor­mány­zatok esetében az egyik legrosszabbul finanszírozott és a legtöbb költségvetési problémát jelentő tétel a bölcsődei ellátás és ennek biztosítása volt. A most előttünk fekvő költségvetési törvény hasonlóan vagy legalábbis logikájában az óvodai finanszírozást követve jelentősen változtat a bölcsődei finan­szí­ro­zá­son. Ahogy az óvodai esetben láttuk, ez javította az önkormányzatok helyzetét, a valós költségeknek megfelelő támogatást kaptak, és most ezt el tudjuk érni a bölcsődei ellátásban is.

A gyermekélelmezést ma már többen kiemelték, és azt gondolom, a költségvetési vitában többször is szóba kerül, az ehhez szükséges forrásokat az önkormányzatok megkapják, és mindent megtesz a kormányzat azért, hogy minden rászoruló gyermek legalább napjában egyszer étkezhessen, és nemcsak az iskolai időszakban, nemcsak a szorgalmi idő­szak­ban, hanem az év minden napján.

(11.00)

Felvetődött képviselő asszony részéről a beszámítás rendszerének igazságossága, illetve a szolidaritási hozzájárulás mértéke és kérdése. Az önkormányzati rendszer finanszírozása ma Magyarországon ‑ és ez így van hosszú-hosszú évtizedek óta ‑ alapvetően két pilléren nyugszik, és egy kiegészítő, egy kisegítő támogatási rendszer adja a biztosítékát annak, hogy mindig működőképesek maradjanak az önkormányzatok. A két fő pillér: az egyik része az állami költségvetés által nyújtott támogatások, a másik része pedig a saját bevételek, és a saját bevételekből egy részben az önkormányzatok a kötelező vagy az önként vállalt kötelező feladatok ellátására is kell hogy fordítsanak.

Mindig, minden önkormányzati fórumon és a polgármesterekkel folytatott beszélgetések alkalmával elő-előkerül az, hogy vajon mennyire igazságos a mai Magyarországon működő helyi adó, iparűzési adó rendszere, hiszen tudjuk jól azt, hogy nincs minden és talán nem is lehet minden településen vagy minden országrészben ugyanazt az iparűzésiadó-termelő képességet elérni.

Tehát szükség van arra, hogy egyfajta kiegyenlítő mechanizmust működtessünk, szükség van arra, hogy a tehetősebb települések, a jobb bevétellel rendelkező települések részt vegyenek a kevésbé tehetős települések működtetésében, illetve járuljanak hozzá azoknak a fejlesztéséhez.

Ezért szükséges ez a kiegyenlítő mechanizmus, ez a beszámítás és kiegészítés mechanizmusa, ahol egyébként az alacsony jövedelemtermelő képességű önkormányzatok számára egy kedvező elmozdulás, hogy a két legalacsonyabb kategóriában a kiegészítés mértéke növekszik, illetve kedvező az, hogy a 12 500 forint adóerő-képességig a beszámítás nem érinti a településeket.

Az intézmények, az iskolai intézmények állami fenntartásba és működtetésbe vétele az önkormányzati költségvetéseket egyértelműen pozitívan érintette, azokat az önkormányzatokat leszámítva, ott is persze differenciáltan, amelyek a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezettek. Ezek a legnagyobb adóbevételű, a legjobb módú önkormányzatok. Ahogy erről az előbb már említettem néhány szót, ezeknél a településeknél mi úgy gondoljuk, hogy az mindenképpen szükségszerű, hogy részt vegyenek abban, hogy az önkormányzati rendszer működtetésében meglévő differenciákat, az adórendszerben, a saját adótermelő képességben meglévő differenciákat valamelyest enyhítsük és kiegészítsük.

De ugyanakkor azt azért látni kell, hogy a 3 ezer önkormányzat ‑ illetve ezekből azok az önkormányzatok, amelyek valaha iskolát tartottak fenn ‑ az iskolaműködtetéssel járó terhektől megszabadult, és ezek a költségvetési tételek ott jelen voltak. Mindenki elmondta minden költségvetési vitában, én utánanéztem, hogy az iskolaműködtetésnél a 30-40-50, attól függ, hogy hányan tanultak egy-egy iskolában, akár 60 százalékos önkormányzati kiegészítés volt szükséges ahhoz, hogy az iskolákat az önkormányzatok működtetni tudják. Ez a kiegészítés ma nem szükséges, effektíve ez a költségvetésükben egy megmaradó tétel. S ugyanez igaz a nagyoknál, ahol a kórházfenntartásnál hasonló átalakulás történt.

A garantált bérminimummal, illetve a béremelésekkel kapcsolatban: egyrészről a 2017-es költségvetési törvény lehetővé teszi azt, hogy a települések saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Ez mindig egy izgalmas vita, hiszen az önkormányzati rendszer önállóságát, döntési kompetenciáinak a megtartását kéri mindenki. A béreknél azért ezzel az önkormányzatok jelentős része, a nagyobb foglalkoztatók, a nagyobb létszámban foglalkoztatók egyértelműen éltek, hiszen a lehetőségükben lévő módszerekkel az illetményalap által biztosított fizetésektől eltértek, esetenként jelentősen is eltértek. Most már az illetményalappal is lehet egyébként eltéríteni az eddigi béreket.

A garantált bérminimum, illetve a minimálbér emeléséből eredő költségvetési többletkiadást pedig kompenzáljuk, kompenzálja a kormány, méghozzá egyedileg, tehát a valós felhasználásnak, a valós igényeknek megfelelően. Az idei évben összegzésképpen megvizsgálja a kormányzat azt, hogy egy önkormányzatnál a településen a teljes szférában a járulékcsökkentésből mennyi marad meg, tehát mennyi a kedvező hatás, mekkora az a költségvetési kiadási többlet, amelyet a béremelés miatt ki kell fizetniük, és a különbözetet a 32 ezer forint/fő adóerő-ké­pes­ségig 100 százalékban, 64 ezer forint adóerő-ké­pességig pedig 50 százalékban a költségvetés megtéríti. Tehát ezeket a települések megkapják. Mint ahogy ígéretünknek megfelelően a települések megkapják a polgármesterek béremeléséből származó bérkülönbözetre jutó támogatási részt is.

Mint ahogy az elején mondtam, tehát tartjuk magunkat ahhoz, hogy az önkormányzatok abban az esetben, hogyha újabb feladatot vállalnak át vagy kapnak az államtól vagy béremelés következik be, akkor ennek a költségeit fedezi is a költségvetés. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai