Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.06:03:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 53. felszólalás
Felszólaló Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:36


Felszólalások:  Előző  53  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt tényleg köszönöm Rogán Antal úr felkínálkozását, hogy a parlamenti beszédek összeállításánál segítséget fog nyújtani. Az ő felszólításától függetlenül ugyanakkor természetesnek tartom, hogy a föltett lényeges kérdésekre választ kell adni, ez ebben a beszédben meg fog történni.

Természetesen nem új, de mégis minden alkalommal, így most is el kell mondani, hogy a jogharmonizációs célú törvénymódosítások ürügyén egyéb jogszabály-módosítások fölhasználása, kihasználása a mindenkori kormánynak egy csábító alkalom. Ezt nem lehet elvitatni, sok esetben tudomásul is kell venni, ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy most, különösen most, néhány héttel a csatlakozás előtt rendkívül helytelennek tartom - Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy nem ildomos, én azt gondolom, hogy nem okos - a csatlakozást megterhelni oda nem illő, oda nem tartozó olyan jogszabályi változtatásokkal, amelyek nem szimpatikusak a polgárok számára. (Mádi László: Jól beszél!) Köszönöm, képviselő úr. Erősen meggondolandó új jogalkotási szempontból, hogy miként kell elkerülni a salátatörvények megalkotásának a lehetőségét és a mindenkori kormány számára való csábítását, és különösen okos lenne olyanok tárgyalása - talán most már az utolsó csomagot, az utolsó csomagok egyikét tárgyaljuk -, amelyek az európai csatlakozással összefüggésben kizárólag az odatartozó jogszabályi módosításokra szorítkoznak, és nem hoznak be egyéb témákat.

Ebben az ügyben - és valóban a vita nem erről szól, hogy a valódi jogharmonizációs célú módosítások mit tartalmaznak, és a korábbi felszólalók részletesen ismertették a közvéleménnyel, illetve a tisztelt Házzal, hogy a jogszabály mire vonatkozik, de - megkerülhetetlen, hogy a leglényegesebb kérdéseket ismertessem, amelyek, még egyszer mondom, a harmonizációs célú módosítások körébe tartoznak.

A szabályozás érinti a belföldön adókötelessé váló, tehát adóalannyá váló személyek, szervezetek adóhatósági bejelentkezését, a közösségi adószám beszerzéséhez szükséges eljárást, illetve az erre kötelezettek körét, általában az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó tevékenységeket és kötelezettségeket. Részletes ismertetés hangzott el a Szocialista Párt vezérszónoka részéről a kamatjövedelmekkel kapcsolatos szabályozásról. Rendkívül lényeges elsősorban jogismertető célból annak a megerősítése, hogy a kamatjövedelem Magyarországon nem adózik, de fölmerülhet, hogy más országokban, tagországokban az ott képződő kamatjövedelem után adó fizetésére kerül sor, és ennek a visszakövetelési joga megnyílik Magyarországon.

Amiről mindenképpen beszélni kell, és ez lényeges kérdés, bár ennek is az ismertetése megtörtént, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a biztosítási kötelezettség, itt a társadalombiztosításról van természetszerűleg szó, kiterjed az Unió tagállamainak hazánk területén jövedelemszerző tevékenységet folytató polgáraira még akkor is, ha foglalkoztatójuk a belföldi jogszabályok alapján bejegyzésre nem kötelezett. Ez utóbbi esetben az egyébként a foglalkoztatót terhelő, a társadalombiztosításról szóló jogszabályokban meghatározott kötelezettséget a foglalkoztató képviselőjeként eljáró magánszemély teljesíti. A módosítás pontosítja az adóhatósági adómegállapítás alól kivételként kezelt esetek körét.

A társadalombiztosítási és pénztári törvények módosítása biztosítja az összhangot Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a személyek szabad közlekedésére vonatkozó közösségi előírásokkal. Mint ez már elhangzott, a javaslat egyértelműen rendezi a pályakezdő fogalmának megítélését és ehhez kapcsolódóan a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe való belépési kötelezettségét. A fő szabályozási elv az, és ez lényeges, hogy egyidejűleg kell érvényesíteni a magyar kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer alapelvét és az uniós egyenlő elbánás elvét.

Részletesen szól a törvény és annak indokolása a pénzügyi hitelbiztosítékokról szóló irányelv alkalmazási módjáról, itt tulajdonképpen két jogi probléma, szigorúan jogi probléma mutatkozik. Az egyik, hogy az uniós szabályozás mást ért, kiterjesztőbb a magyar jogalkalmazás, mint az uniós, hogy mik azok a biztosítékként felhasználható értékpapírok, készpénz, illetve bankszámla; a másik jogi kérdés, aminek a szabályozása szükségesnek látszik, a magyar polgári jogban az unióstól részben eltérően szabályozott óvadék szabályaihoz képest. Azt gondolom, hogy a parlamenti vitában, tekintve, hogy ennek a jogi szabályozása még előttünk van, elégséges csak rámutatni, hogy egy ilyen jogi probléma rendezésének a kísérlete történik, tulajdonképpen a jogszabály csak utal arra, hogy egyelőre az óvadék a magyar polgári törvénykönyv szabályai szerint alkalmazandó, erről még megoszlanak a vélemények, és nyilván későbbi vitára tartozik, hogy szükséges-e egységes fogalomként kezelni a zálogjog különböző szabályait.

Tulajdonképpen amiről még beszélni kell a vitás kérdéseken kívül, az az, hogy egyszerűsítést tartalmaz a jogszabálytervezet olyan tekintetében, és erről eddig nem esett szó, hogy a magánszemélyek, cégek, illetve szervezetek különböző eljárásokban kérik jövedelmük, illetőségük vagy adófizetési kötelezettségük teljesítésének igazolását. Az igazolást a jelenlegi jogszabályok szerint az adózó ügyében eljárni jogosult, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező APEH-igazgatóság állítja ki. Ennek a megkönnyítése érdekében a javaslat lehetővé teszi, és nyilván a megszavazásra kerülő jogszabály lehetővé fogja tenni, hogy az adózó, függetlenül attól, hogy adó ügyében egyébként melyik igazgatóság jogosult eljárni, bármelyik APEH-igazgatóságnál megkaphassa az igazolást. Említés történt arról is, így én csak megismétlem, hogy az APEH, illetve a vámhatóság egyes szervei praktikus okokból nemcsak a kizárólagos illetékességi körükbe tartozó területen járhatnak el, hanem amennyiben az ügy megkívánja, akkor ennél szélesebb területen is a hatáskörükbe tartozó cselekményeket gyakorolhatják.

Akkor térjünk rá azokra a kérdésekre, amelyek körül megítélésem szerint elsősorban politikai vita van, helyesen van politikai vita, másfelől pedig jogi problémák is felvethetők.

(12.00)

Az egyik, és ennek a vitatására eddig még nem került sor, de én fel szeretném hívni a figyelmet az ártörvényváltozásra a gyógyszerek hatósági árával kapcsolatban. Mindjárt előrebocsátom, hogy - nyilvánvalóan politikai éllel - Mádi László képviselő úr annyit mondott erről, hogy ez az időseket, betegeket rendkívüli módon érinti. Mármint micsoda?

Tehát a gyógyszerek ára tényleg érinti az időseket, betegeket és minden magyar állampolgárt, ez a jogszabály azonban nem. Ez a jogszabálytervezet azt kívánja mondani, hogy hatósági árral rögzítik a gyógyszerárakat, éppen azért, hogy az idősek és a betegek alacsonyabb áron jussanak hozzá a gyógyszerekhez, mint amit az árkörülmények, a piaci viszonyok megkövetelnének. Tehát ez jól csengett politikailag, azonban ebben a jogszabályban, ennek a környezetében indokolatlan a felvetése.

Ugyanakkor a problémáról beszélni kell. Tudjuk azt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás 180 napra teszi lehetővé azt, hogy befagyasszák mintegy hatósági intézkedéssel, kormányzati döntéssel a gyógyszerek árát. Ez egyfelől mindenképpen azt a célt kell szolgálja, hogy egy piaci feszültséget rendezzen, ez idáig rendben van; de másfelől a jelenlegi helyzetben azt várnám el és azt várnánk el, hogy történjen valamiféle átfogó, strukturális rendezés annak érdekében, hogy a gyógyszerkassza állandósult hiánya automatizmusokkal, normatív szabályokkal és a piac körülményeinek figyelembevétele mellett legyen elviselhető és kiszámítható mértékű.

Éppen azért, mert ez a jogszabályi változás lényegében feloldaná a hat hónapos moratóriumot, anélkül, hogy kötelezővé tenné a kiút megtalálását, ezért ezt a megoldást nem támogatjuk. Nem támogatjuk azért, mert elvárható és elvárandó, hogy amennyiben szociálpolitikai okokból úgy ítéli meg a mindenkori kormány, hogy van olyan társadalmi réteg, aki nem képes megfizetni a kialakult gyógyszerárakat, akkor ezt nem olyan módon kell rendezni, hogy a piaci körülményekbe tartósan beavatkozzon a mindenkori kormány, és azt mondja, hogy a piactól elszakadva rákényszerítem, hogy milyen árakat alkalmazzon, hanem akkor szociálpolitikai forrást kell keresni egyfelől a rászorultaknak a gyógyszerszámla kiegészítéséhez. S ami még ennél is fontosabb, az pedig az, hogy gondoskodni kell, és ez nagyon nehéz lesz, mert erre több kormányon keresztül gondolkodás volt, de lépés nem született, hogy a gyógyszerkassza mindenkori hiányának orvoslását piackonform eszközökkel és a szociálpolitikai igények figyelembevételével orvosolják.

A következő a Sulinettel kapcsolatos kérdéskör. Azt gondolom, ugyancsak csúsztatás az az ellenzéki felvetés, hogy a legszegényebbek nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy az önerőt biztosítsák. Legyünk őszinték: a Sulinet-program, tehát a számítógépes programba való bekapcsolódás sajnos ma Magyarországon nem a legszegényebbek igénye. A politikai támadás, részben helyesen, elsősorban azért szólt a Sulinet megalkotóival és alkalmazóival szemben, hogy egy jelentős költségvetési kiadást eredményező támogatás olyan rétegnél kezdődik el, hat, amelyek nem a legszegényebbek, ez igaz. A legszegényebbek támogatása nem számítógéppel kell hogy megtörténjék.

Tehát a Sulinet-programmal kapcsolatos módosítás azt célozza, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körben történjék meg a Sulinet-programhoz való becsatolás, az informatika hozzáférhetősége társadalmi szinten. Ez a változás semmi egyebet nem szolgál, mint hogy éppen a közteherviselés érdekében, akik kedvezményt kapnak - és megismétlem: ez nem a legszegényebb réteg, mert ott nem erre van igény, ott nem erre van társadalmi szükség -, azok pedig önerőjükkel is vegyenek részt abban, hogy minél szélesebb kör vehesse igénybe ezt a fajta szolgáltatást. Azt gondolom, hogy ez mindenféle elvünknek megfelel, nem ellentétes azzal, ez helyes javaslat, azzal együtt, hogy jelzem, hogy technikai célból módosító javaslat ebben a tárgykörben is érkezik.

És akkor beszéljünk végül a telefonadóról. A telefonadóval kapcsolatban tulajdonképpen minden lényeges kérdés felvetése megtörtént, egy kivételével, erre csak utalás volt, hogy önmagában a terhesebbé váló adójogszabály megalkotása év közben nem alkotmányos. Ha másként nem, akkor az adóalkotmányosságot nélkülözi. Minden kormánynak tudomásul kell venni, hogy a költségvetés megalkotásával egyidejűleg alkotja meg a következő évi adószabályokat. Ezeknek az állampolgárokra való enyhítése természetesen év közben is lehetséges. Költségvetési folyamatoknak akár a téves felmérése, akár az időközben beállt változások miatti romlása nem ad felmentést az alól az adóalkotmányossági és jogalkotási szabály alól, hogy év közben nem lehet terhes módon az adókat változtatni.

De ettől függetlenül - és most már áttérve a jogról a politikai kérdésre, és nem azért, mert direkt felszólítást kapott az SZDSZ-frakció Rogán Antaltól, de megy az idő is - hadd válaszoljak: az SZDSZ-frakció semmiféle új adónem bevezetéséhez nem fog hozzájárulni. Az SZDSZ-frakció nem fog támogatni adóemeléseket, és még egyszer mondom, nemcsak politikai okból nem, hanem azért, mert megismétlem: a jogalkotási folyamattal ezt ellentétesnek tartja. Természetesen mindenféle új technikai módosító javaslatot hajlandóak vagyunk megvizsgálni, és bár ez ellenzéki szóhasználat, és akkor, amikor mi voltunk ellenzékben, mi is elmondtuk: nincs hatástanulmány. Ebben a kérdésben csak úgy lehet, csak úgy szabad bármiféle módosítást megtekinteni, hogy ha az kimutatja, képes kimutatni, hogy milyen költségvetési kihatásról, milyen társadalmi csoportokról beszélünk, és milyen hatása van a társadalmi csoportok egymás közti viszonyában bármiféle módosításnak.

Tehát meg szeretnék nyugtatni mindenkit, különösen Rogán Antalt, akit most a teremben nem látok, hogy az SZDSZ-nek nincs oka változtatni az eddig mondottakon, az SZDSZ ki fog tartani úgy az adóelképzelések, mint az egyéb meghirdetett elvei mellett.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  53  Következő    Ülésnap adatai