Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.06:10:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 257. felszólalás
Felszólaló Kovács Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ülésén nem alakult ki éles vita a törvényjavaslattal kapcsolatban. Senki sem vitatta azokat az okokat és indokokat, amelyeket államtitkár úr is felsorolt, hogy melyek azok, amelyek szükségessé teszik ennek a szabályozásnak a módosítását.

A római szerződés 56. és 60. cikkelyei megtiltanak a tagállamok egymás közötti, illetve harmadik ország közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozást. Ez így van, ugyanakkor a bonyolultságát jellemzi, hogy erre vonatkozóan nincs európai direktíva. Tehát nincs egységes szabályozás a tekintetben, hogy ezt az alapelvet az Európai Unión belül hogyan kell alkalmazni. Államtitkár úr is utalt rá, hogy bírósági esetjogi döntések vannak. Én is tanulmányoztam ezeket, és a bizottsági ülésen is szó esett arról, nem mondható ki egyértelműen, hogy mindegyik bírósági esetből ugyanarra a következtetésre lehet jutni, mert azért minden egyes országban a szabályozás némileg eltér a másik országban alkalmazottól, részleteiben és esetenként.

A bírósági esetjog is olyan követelményeket támaszt az intézkedésekkel szemben, ami azt fogalmazza meg, hogy nem alkalmazhatnak megkülönböztetést. Akkor alkalmazhatnak, ha a közérdeket szolgáló feltétlen követelmények indokolják, alkalmasak az elérni kívánt cél megvalósítására, és nem lépik túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket. Úgy gondolom, ezek a követelmények nem teljesen precízek, ezen belül van bizonyos mozgástér.

A magyar jog szerint a magyar állam kétféle módon avatkozhat az egyes társaságok tulajdonosi döntéseibe, egyrészt a közjogi szabályokon, másrészt az állam magánjogi jellegű különleges előjogain keresztül. Természetesen most nincs idő arról beszélni, hogy ezek az előjogok az elmúlt években vagy az elmúlt tíz évben hogyan alakultak ki Magyarországon, és melyek voltak azok az indokok, amelyek létrehozták ezeket a szabályokat. És természetesen célszerű vizsgálni egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, hogy ezek a körülmények milyen módon változtak meg az elmúlt években, és azokból az okokból, amelyek a létrehozásukkor fennálltak, mennyi érvényes még ma is.

Ugyanakkor az is természetes, hogy a szolgáltató állammal szemben a társadalom tagjainak vannak olyan igényei, amit a szolgáltató államnak biztosítania kell akkor is, ha a piac szereplői esetleg ennek a követelménynek nem tudnak megfelelni. Tehát az államnak kell legyen a kezében olyan eszköz, amellyel ezeknek az elvárásoknak meg tud felelni.

A bizottsági vitában ellenvélemény alakult ki a tekintetben, hogy az egyes társaságok közgyűlésein annak a személynek, aki nem rendelkezik szavazati joggal, de az államot képviseli, milyen hatásköre van, milyen titoktartási kötelezettségeknek kell megfelelnie, és egyáltalán ki lehet az, aki ilyen posztra kinevezhető. Úgy gondolom, e tekintetben a pontosítás érdekében módosító indítványokat kell benyújtani. Még egyszer utalnék arra a problémakörre, hogy meg kell vizsgálni, a gazdaság oldaláról a gazdaság szereplőinek előre nem látható cselekedetei jelentenek-e valamiféle veszélyt azokra a gazdasági társaságokra, amelyek érintettek ennek a szabályozásnak a körében. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy ez a törvényjavaslat elég hosszú előkészítő szakasz után került a parlament elé, a következő napokban még lesz idő arra, hogy megfelelőképpen átgondoljuk az egyes részleteket.

Összességében a bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai