Bizottsági arcképcsarnok
Felszólalás adatai
134. ülésnap (2004.03.23.), 217. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kékkői Zoltán József (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Mezőgazdasági bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 4:59 |
Felszólalások: Előző 217 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam megkérdezte, hogy mit fogok elmondani; gondolom, ha elmondom, akkor észreveszi, hogy ez az anyag papír formájában ott volt a képviselő úr előtt, az összes MSZP-s képviselő úr előtt, és szavaztak is róla. És akkor így most ismertetném a kisebbségi véleményt.
A mezőgazdasági bizottság 2004. március 18-án, csütörtökön megtartott ülésén megtárgyalta a T/9132. számú, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Az úgynevezett salátatörvénynek leginkább a X. és a XIV. fejezete érinti a mezőgazdasági bizottságot. A X. fejezet 100-107. §-ai az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításait, a XIV. fejezet pedig a törvény nagy részének hatályon kívül helyezését tartalmazza. Ezt a törvényt 2003 februárjában tárgyaltuk a parlamentben, s akkor a kormánypárti képviselők nem győztek betelni ezzel az új törvénnyel, mi pedig már akkor bíráltuk azt. Éppen én mondtam akkor is a bizottsági kisebbségi véleményt, amiben már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy idézem: Elfogadtunk egy olyan törvényt, aminek nagy része a 2003-as gazdasági évre már nem alkalmazható, EU-s csatlakozásunk esetén pedig 2004-re módosítani kell.ö De nem ilyen módosításra gondoltunk.
Annak idején hiába adtunk be módosító javaslatokat a törvényekhez, azokat sorra leszavazták. Jelenleg is van a parlament előtt két, a törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatunk. Az egyik a T/6279. számon, ami a törvény V. fejezetének 21. §-át módosítja olyan formában, hogy a búza és a kukorica mellett az Európai Unió erre vonatkozó szabályozásával összhangban az árpára, a rozsra, a cirokra és durumbúzára is intervenciós árat kell meghirdetni. Ennek a törvénynek az elfogadásával erre a módosító javaslatra már nem is lesz szükség, hiszen a XIV. fejezet 150. § (2) bekezdésének x) pontja értelmében többek között az egész 21. § hatályát veszti. Ügyes megoldás. Nem kell módosítással bajlódni, egy az egyben el kell törölni az ide vonatkozó részt. Így a T/6279. számú törvényjavaslat természetesen értelmetlenné válik. Egy év kellett rá, hogy belássák: a törvény abban a formában nem EU-konform. Kérdezem én: és így az lesz? Aligha!
A T/9132. számú törvényjavaslat általános vitára bocsátásának tárgyalásakor a bizottsági ülésen - most figyeljen, képviselőtársam! - a T/9085. számú törvényjavaslat is megtárgyalásra került, ami az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény leglényegesebb módosítása lehetne a mezőgazdaságban dolgozók érdekében. A törvényjavaslat - aminek ma megkezdjük az általános vitáját - X. fejezetének 106. §-ában ezt tartalmazza, idézem: Az Artv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a törvény hatálya alá tartozó termékekre irányár, intervenciós ár és alapár hirdethető.ö Megismétlem: hirdethető. Ez a hatoló-hetelő megfogalmazás egy törvényben nem sok garanciát jelent. A T/9085. számú törvényjavaslatunk éppen ezt korrigálja. Idézem: A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a törvény hatálya alá tartozó termékekre irányárat, intervenciós felvásárlási árat, alapárat és minimálárat kell meghirdetni.ö Ezt meg is szavazták az MSZP-s képviselők.
A jelenleg hatályos szabályozás sem és a kormány által javasolt módosítás sem írja elő kötelező jelleggel a törvény hatálya alá tartozó termékekre az irányár, intervenciós felvásárlási ár, valamint alapár és minimálár meghirdetését, hanem azt csak mint lehetőséget említi meg. Ez a liberális szabályozás nem szolgálja a gazdálkodás kiszámíthatóságának növelését, viszont növeli a piac szereplőinek elbizonytalanodását. Ez nyilvánvalóan ellenkezik a törvényalkotóknak a törvényben kinyilvánított céljaival. A törvényjavaslat általános vitára bocsátását többek között ezért sem támogattuk.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 217 Következő Ülésnap adatai