Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:10:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 119. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:43


Felszólalások:  Előző  119  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A jogharmonizációs feladatokat illetően a szociális területen négy olyan kérdéskört szeretnék említeni, amelyeket érintőlegesen államtitkár asszony is említett. Mégpedig a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos jogharmonizációs feladatokról szeretnék röviden néhány mondatot mondani, a szociális szolgáltatásokról, a családok támogatásáról és a fogyatékossági támogatással kapcsolatosan. Nem kívánom megismételni azokat a paragrafusokat, amelyekre hivatkozva ezen feladatainkat el kell rendezni, hiszen itt nagyon sok számmal találkozhatunk, és úgysem jegyzi meg senki.

A közösségi jogban, amire több alkalommal is hivatkoztak már az elmondottak kapcsán, nem elvárás a szociális védelmi rendszerek harmonizációja, e tekintetben a tagállamok szuverenitása biztosított.

Ebből következően az egyes ellátások jogosultsági feltételeit a jogharmonizációs kötelezettség nem érinti, a cél a munkaerő szabad mozgásának biztosítása, ahogy itt ezt többen említették.

Az alapszabadság érvényesülését többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja segíti azáltal, hogy olyan eszközöket teremt, tehát itt az eszközteremtésről van szó, amellyel a tagállamok szociális biztonsági rendszerei között kapcsolat, átjárhatóság jön létre. A szociális biztonsági rendszerek koordinációján túlmenően a munkaerő szabad mozgását a foglalkoztatottak esetében az adott tagállam polgáraival való egyenlő bánásmód követelményeinek előírásaival is segíti az Európai Unió jogrendszere. Tehát az említett közösségi állásfoglalás egyik cikkelye, ez a 7. cikkely és annak is a (2) bekezdése szerint valamely tagállam másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményeket élvez.

A szociális előny fogalmát az Európai Bíróság nagyon szélesen értelmezi, ezt mindenképpen meg kell említenünk. Az esetjog alapján előnynek kell minősíteni minden olyan juttatást, kedvezményt, amely a munkavállaló és családja szociális integrációját segíti. A szociális ellátásokra való jog a munkavállaló mellett a vele együtt élő, akár harmadik országbeli közeli hozzátartozóit - házastárs, 21 éven aluli gyermek, felmenő rokon - is megilleti. Itt egyetlenegy mondatot szeretnék ehhez fűzni, hiszen számtalan olyan példa lehet, ami persze életszerű most már évek óta. Tételezzük föl, hogy egy jelenlegi európai tagállamban lévő vállalat Magyarországon létesít gyárat, üzemet, és ideküldi a maga menedzsmentjét, a menedzsment hozza magával a családját, de a gyermekük esetleg egy harmadik országban tanul, mondjuk, felsőoktatási intézményben. És ez lehet fordítva is, hiszen magyar szakemberek, mérnökök, menedzserek dolgoznak európai tagállamokban, és a tagállamokba költöztetik a családjukat, és esetleg ösztöndíjat nyer a gyermekük egy harmadik országba.

A szociális ellátásokra való jogosultak személyi körének bővülése egyenlő bánásmódot biztosít a tagállamokban a hazánkban dolgozó munkavállaló és családtagjai számára. Ezáltal elősegíti a társadalmi integrációt, ahogy említettem. A módosításnak, ami miatt sokan aggódnak, a felmérések szerint a magyar lakosságot érintő közvetlen társadalmi hatása nincs az elmondottak szerint.

A szociális szolgáltatások tárgykörében a módosításnak a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó része nem tartozik a szociális biztonsági koordináció hatálya alá, ebből adódóan a 2001. évi jogharmonizációs módosítás sem érintette. A csatlakozást követően két területen felmerül a szabályozás áttekintésének szükségessége, egyrészt kapcsolódva a személyek szabad áramlásával összefüggő rendelkezéshez, másrészt lehetővé kell tenni a szolgáltatásnyújtás szabadságát a szociális szolgáltatások vonatkozásában. A törvény személyi hatálya a szolgáltatások tekintetében jelenleg a magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre terjed ki. Az intézkedés társadalmi hatásainak vizsgálata körében a jelenlegi információk alapján csak egyedi esetben, néhányszor került sor jelenlegi tagállami állampolgár esetében szolgáltatás igénybevételére. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján érezhető költségvetési kihatása ennek az intézkedésnek sem várható.

A családtámogatások kapcsán a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációját megvalósító és a nemzeti jogrendszer részévé váló idézett tanácsi rendelet, valamint a végrehajtási szabályokat az idézett másik EGK tanácsi rendelet alapján az univerzális családi ellátásokra is ki kell terjeszteni. Itt fontos megemlíteni, hogy mely ellátásokról van szó. Egyrészről a családi pótlékról, másrészről a gyermekgondozási segélyről, harmadrészről a gyermeknevelési támogatásról. Arról van szó, kedves képviselőtársaim, hogy ezen támogatásokra az igényjogosultságot eleve azzal szerzi meg valaki, hogy az Európai Közösség tagja, a belépni szándékozó országban kíván dolgozni, letelepedni, ezzel szerzi meg jogosultságát.

A törvény személyi hatálya két másik ponton is módosul. A megváltozott idegenrendészeti szabályozás a jogszerűen Magyarországon tartózkodási jogcímek között új fogalomként kezeli a letelepedési engedélyt. Régen nem volt használatos ez a definíció, amit a menekülti státus és a bevándorlási engedély mellett a családok támogatásáról szóló törvényben is nevesíteni szükséges. Ezért szükségeltetett ennek a paragrafusnak a beemelése.

Személyi hatályt érintő érdemi változás továbbá, hogy a módosítás szerint a Cst.-ben foglalt anyasági támogatás tekintetében az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló rendeletében foglaltak szerint munkavállaló lehet jogalany, a törvényben foglalt összes többi ellátás esetében pedig egy másik rendeletben szabályozott, meghatározott személyi kör az irányadó. Ez a jogalkalmazási gyakorlatban azt jelenti, képviselőtársaim, hogy ha az anyasági támogatásra itt valaki jogosultságot szerez, azt nem exportálhatja magával. Gyakorlatilag a Magyarországon élő, Magyarországon letelepedett jogosult veheti csupán igénybe.

Köszönöm szépen, a vezérszónoklat másik részét képviselőtársam fogja elmondani. Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  119  Következő    Ülésnap adatai