Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.05:48:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2003.09.29.), 253. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:48


Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Avarkeszi Dezső képviselő úr expozéjában elhangzottakból, remélem, semmilyen momentum, mozzanat nem kerülte el a figyelmemet, de így hallva azt kell megállapítanom, hogy lényegében valós problémákat a valós helyzetnek megfelelően elemzett.

Tehát voltaképpen nem azzal lenne vitám, amit Avarkeszi Dezső expozéjában tényszerűen ennek a törvényjavaslatnak a tekintetében előadott, hanem az én végkövetkeztetésem is más, és talán ez nem fogja váratlanul érni képviselőtársaimat. Hiszen Avarkeszi Dezső fel is tette a kérdést, hogy vajon mivégre kellett ezt a törvényjavaslatot előterjesztenie, sőt, azzal fejezte be az expozéját, hogy ő nem is azt kéri, hogy az ő törvényjavaslatát fogadjuk el, hanem alkossuk meg az európai parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvényt, aminek része ez az elem is, ami itt most önálló életet nyert Avarkeszi képviselő úr javaslatában.

Hallottuk a probléma szakmai felvezetését. Nem akarok ezzel részletesen foglalkozni, egyet megállapíthatok, és azt hiszem, ebben egyetértünk, hogy jogi szempontból egy kifejezetten bonyolult problémakörről van szó. Abban is egyetértünk, illetőleg ez ténykérdés, hogy ezt a problémakört - erre az előbb én is utaltam és Avarkeszi képviselő úr is utalt - eredetileg a kormány által előterjesztett törvényjavaslat, az európai parlamenti képviselők választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, tartalmazta eredetileg is, és tartalmazza jelenleg is. Vagyis a kormány törvényjavaslatában azok a szabályok, amelyek Avarkeszi képviselő úr indítványában most önálló törvényjavaslatként megjelennek, megtalálhatók.

Tehát valóban, egyfajta megkettőzésről, egyfajta párhuzamosságról van szó, aminek az indoka - ha jól idézem a képviselő urat, legalábbis az írásbeli indokolás mindenképpen ezt tartalmazza - az, hogy a képviselő úr tart attól, hogy elhúzódik az európai parlamenti képviselők választásáról törvényjavaslat megszületése, és ezt a kérdést külön akarja abból az okból kezelni, hogy ne következzék be késedelem.

Nos, mi úgy gondoljuk, hogy Avarkeszi képviselő úrnak az a lépése most, hogy önálló, különálló törvényjavaslatként nyújtotta be ennek a problémának a megoldását, semmiben sem fogja meggyorsítani a kérdés rendezését, hiszen itt most kezdtük meg az általános vitát, a másik törvényjavaslatnál pedig már befejeztük a részletes vitát. A másik törvényjavaslatnál már csak a módosító javaslatokról való szavazás és az úgynevezett zárószavazás van hátra, meg nyilván egyeztetés is, mert valóban az is úgy van, ahogy Avarkeszi képviselő úr mondta, hogy minden kérdésben, többek között abban a problémakörben is, ami ennek az előterjesztésnek a tárgya, még nem tudtunk megállapodásra jutni, de kétségtelen, ott némi egyeztetés után már csak a szavazásokra van szükség, ennek a törvényjavaslatnak pedig az általános vitája fog ma befejeződni. Ezt részletes vita fogja követni, mert elmondom, ha még nem szereztek róla tudomást képviselőtársaim, hogy módosító javaslatot ehhez a javaslathoz is benyújtottunk, ugyanazokat a módosító javaslatokat egyébként, amit e tekintetben az eredeti, a kormány által előterjesztett törvényjavaslathoz, tehát itt még lesz majd egy részletes vita várhatóan, ha a leggyorsabb tempót képzeljük el a jövő héten. Azt követően sor kerül majd módosító javaslatokról való szavazásra, és azt követően a zárószavazásra. Tehát mindenképpen, ha a két törvény sorsát figyelembe vesszük, akkor a kormány által előterjesztett javaslatnak van egy 2-3 hetes előnye ezzel a javaslattal szemben.

Nem gyorsítja ez, képviselő úr, a tárgyalást, annyiban nehezíti, hogy most jó, kétségtelen, ugyanarról a kérdésről, de kétszer kell tárgyalnunk, kétszer kell vitatkoznunk, kétszer kell bizottsági üléseket tartanunk, kétszer kell módosító, netán csatlakozó módosító javaslatokat előterjeszteni. Szerintem, nem vitatva a képviselő úr jó szándékát, nem volt ésszerű, hogy ezt tette, és hogy így dupla munkát teremtett a mi számunkra, illetőleg a Ház számára.

Abba nem akarok belebocsátkozni, bár azért nem tudom megállni, hogy ne utaljak rá, hogy szerintem házszabályszerű tárgyalási feltételei sincsenek a mostani javaslatnak, hiszen a Házszabály tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy ha ugyanazon tárgyban több törvényjavaslatot terjesztenek elő, akkor van egy sorrend, amit követni kell, és a kormány javaslata a képviselő által benyújtott javaslat tárgyalását megelőzi. Tehát tulajdonképpen, én legalábbis így értelmezem a Házszabályt, ennek a javaslatnak a tárgyalását nem is lehetett volna elkezdeni. De nem azért mondom, hogy most ezen ügyrendi vitát nyissunk, és akkor most a meglevő problémákat még ügyrendi kérdésekkel is bonyolítsuk. Bonyolult ez az egész kérdéskör eléggé, mint erre már utaltunk.

Ami a probléma érdemét illeti, mert végül is valóban ezt kell megoldani, és azt gondolom, hogy a kormány által előterjesztett javaslat keretében kell megoldani, az az, hogy az európai parlamenti képviselők választásával kapcsolatosan a lakcím fogalma nem világos és nem tisztázott egyértelműen. Tudniillik nagyon leegyszerűsítve fogalmazom meg a problémát és vezetem itt föl, csúnya kifejezéssel mondva, a probléma lényege abban áll, hogy a kormány által előterjesztett javaslat szerint az európai uniós állampolgár abban az átmeneti helyzetben, amit Avarkeszi Dezső egyébként szerintem elég pontosan és elég pregnánsan körülírt, ebben az átmeneti helyzetben bemondással szerez jogot a választáson való részvételre.

Tudniillik a szabály az lesz, hogy az uniós állampolgár akkor szavazhat magyarországi választás keretében Magyarország által küldött képviselők megválasztásáról, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Márpedig vannak olyan, az Unióhoz még csatlakozó államok, amelyeknél ez a lehetőség fogalmilag nem adott, illetve a törvénynek nem egyértelmű rendelkezései szerint ez a lakóhely a mai fogalom értelmében akár átmeneti szálláshely is lehet. Márpedig azt gondolom, hogy azt nem lehet elfogadni, hogy, mondjuk, egy uniós állampolgár szállodai lakóként jogcímet szerezzen arra, hogy ezen a választáson részt vegyen, és ennek az eredményébe beleszóljon.

 

 

(19.20)

 

Ezt a kérdést kell tisztáznunk, és természetesen a jövőre nézve is egyértelművé kell tenni, hogy mit kell érteni a lakóhely fogalmán, mert a lakóhely jelenlegi szabályozása sokkal tágabb, sokkal több fér bele, mint amit az európai parlamenti választásokon való jogszerzés szempontjai megengedhetnének.

Ezen folyik az az egyeztetés, amelyre utaltunk. Ebben a pillanatban valóban azt kell mondanom, hogy még nem szállt fel a köd erről a témáról, tehát ma még nem látszik, hogy ezt a kérdést hogyan és miként fogjuk tudni tisztázni. Abban azonban egyetértünk, hogy ezt meg kell oldani. Ennek a kérdésnek az érdemi rendezésében a Fidesz partner, természetes is, hogy partner. A megfelelő módosító javaslatokat ebben a kérdéskörben, mint ahogy erre már előbb utaltam, előterjesztettük a kormány javaslatához is, és most előterjesztettük Avarkeszi képviselő úr javaslatához is. Azonban - még egyszer mondom - az a meggyőződésünk, hogy a kérdést a kormány javaslata keretében kell megoldani.

Van még egy apró észrevétel az ügyben, hogy a képviselő úr kiemeli a törvényt a választási eljárási törvényből. Úgy tűnik, hogy ezáltal kétharmaddal megszavazandó részletek egyszerű többséggel kerülhetnének elfogadásra, ami tulajdonképpen az alkotmányos garanciák megkerülését jelenti. Itt sem tételezek fel szándékosságot, de így tűnik a dolog. Ezt is tisztázni kell, és ez is zavar minket most abban a sietségben, amit a képviselő úr törvényjavaslata, és az, hogy ezt önálló javaslatként előterjesztette, jelent.

Egészében véve a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja azt, hogy Avarkeszi képviselő úr külön törvényjavaslata kerüljön elfogadásra, tehát ezt a törvényjavaslatot nem támogatjuk. Minden eshetőségre készen azonban a módosító indítványunkat előterjesztettük. Az, hogy ezt a törvényjavaslatot nem támogatjuk, természetesen nem érinti azt, hogy a problémát rendezni kell, rendezni is akarjuk, és reményeink szerint a kormány által előterjesztett törvényjavaslat megalkotása során rendezni is tudjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai