Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:51:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2003.09.29.), 187. felszólalás
Felszólaló Dr. Serfőző András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:31


Felszólalások:  Előző  187  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló T/5086. számú törvényjavaslat három, már korábban meghozott törvényt módosít, illetve érint, ezek a következők: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény, a szerzői jogról szóló törvény és a formatervezési minták oltalmazásáról szóló törvény.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt ezen törvénymódosítások vitáját elkezdenénk, engedjék meg, hogy megosszam egy gondomat önökkel, hiszen ez mindannyiunkat érint. Bizonyára önök is figyelemmel kísérik azokat a véleményeket, amelyek visszajelzést jelentenek részünkre az Országgyűlés munkájáról. Ezek között persze vannak súlyosan elmarasztalók, vannak enyhébbek, de úgy gondolom, hogy nem kell ezt egy kézlegyintéssel elintézni, hiszen ez azt jelenti - önkritikusan -, hogy nagyon fontos törvények vitája, akár az ellenzék jobbító észrevételei nem jönnek át a széles közvélemény részére. Amikor ennek az okán morfondíroztam, körülbelül arra jutottam, hogy valószínű, hogy a közvélemény egy részét a napirend előtti éles ütközések jobban érdeklik, de ugyanakkor azok a fontos, nagyon sok esetben sorskérdések - például, amiket most is tárgyalunk - nem jönnek át megfelelően. Úgy vélem, hogy ezen változtatnunk kell.

A változtatás irányát a következőkben gondolom: a törvénytervezet tárgyalásánál a szakmai észrevételek mellett az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy egy jó értelemben vett jogpropagandát is folytassunk. Példákkal kell bemutatnunk az egyes szabályozások tárgyát, annak fontosságát és a polgárok széles rétegére vonatkozó hatásait. Megpróbálok erre kísérletet tenni, mert az általános vita ezt lehetővé teszi. Miért kell például a fenti módosításokat megtárgyalni vagy újratárgyalni és elfogadni? Azért, mert az uniós csatlakozással a hazai jogszabályokat teljes mértékben összhangba kell hozni a közösség szabályaival. Illeszteni kell egymáshoz a nemzeti és nemzetközi szabályokat, hiszen a kettő egymás nélkül vagy egymás mellett nem működhet jól.

 

(16.40)

 

Gyorsan kell reagálni a gazdasági élet változásaira, gondoljunk csak az informatika robbanásszerű fejlődésére, hiszen nem kulloghatunk folyamatosan az események után az élet egyetlen területén sem. A nemzetközi kapcsolatok bővítése és az integráció elmélyítése mellett is védeni kell a hazai termelőket, termékeket, alkotókat, alkotásokat, az elfogadott hungarikumokat.

Tisztelt Ház! A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény bevezetőjében is megújul: nevén nevezi, hogy elő kell mozdítani a piacgazdaság fejlődését, elő kell segíteni a fogyasztók tájékozódását, nemzeti és európai kötelezettségeinkkel összhangban védeni kell a szellemi tulajdont és a földrajzi árujelzőket. Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: a szó, a szóösszetétel, beleértve a jelmondatokat és személyneveket, betű vagy szám, ábrák, kép, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, valamint az eddig felsorolt egyes megjelöléseknek az összetétele.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Most azért vagyok nehéz helyzetben, mert példákat ígértem. Ezt csak körülírással tudom megtenni, mert másképp reklámot csinálnék valamelyik cég védjegyének, és erről a helyről ezt nem tehetem meg. De van például olyan autómárkát jelképező ábra, amit az egész földön ismernek, és ezt például egy magyar művész tervezte. Erről az ábráról az autók iránt érdeklődőknek eszébe jut az, hogy melyik az illető gyártó ország, mik ennek az országnak a sajátosságai, és milyen ipari kultúrával rendelkezik, tehát amiket ígér a fogyasztók részére, hogy ezt szállítja, ezt szervizeli, ezt ellátja alkatrésszel, azt tudja-e teljesíteni, megvan-e ehhez a megfelelő ipari háttér, ipari kultúra és szolgáltatási készség. Ugyanakkor a fogyasztó egy másik védjegy alapján tájékozódhat más márkáról, más országról, más fogyasztási szokásokról, összehasonlítja a kettőt, és dönteni fog.

És miért veszedelmes a védjegybitorlás? Nem azért, mert azt az adott grafikát, azt az adott hologramot vagy azt az adott szövegrészt nem lehet könnyen kicserélni, azért veszedelmes, mert ha nem lehet vagy nem tudja az illető, mondjuk, kopírozó azt a terméket legyártani, akkor nemcsak azt a terméket, nemcsak abba a termékbe vetett bizalmat rombolja szét, hanem annak az országnak a jó értelemben vett imázsát is rombolja, amelyik ezt a terméket korábban gyártotta.

Bizonyára találkoznak azzal önök is egy-egy vásárlásuk során, hogy a cégek nemcsak a védjegyüket propagálják, hanem sokszor azt is írják mellette, hogy 80 éve, 120 éve, 150 éve vagyunk a piacon, és ezek bizony nagyon komoly garanciák, nagyon komoly érvek amellett, hogy egy-egy vásárló e termék mellett döntsön vagy dönthessen. A nyugati jogban ezeknek a védelme meglehetősen kifinomultan működik, szabályozásra került, és nagyon fontos, hogy mi is illeszkedjünk ezekbe a rendszerekbe.

A tervezet többi része ennek az eljárásnak a részleteit tartalmazza. Nem térnék ki a részleteire, hiszen meglehetősen bonyolult szabályok, valóban, a végrehajtásuk során úgyis gyakorlati szakemberek, ügyvédek működnek közre, illetve erre szakosodott hivatalok végzik az ezzel kapcsolatos ügyeket.

Tisztelt Ház! Rendkívül fontos az áruknál a földrajzi árujelzés, amely lehet valamely táj, helység, kivételes esetben az ország neve, amit az e helyről származó, a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

De mit is jelent ez a bonyolult megfogalmazás a gyakorlatban? Azt szinte minden iskolás gyermek tanulja és tudja is, hogy például az egykori tűzhányók déli oldalán, alacsony fekvésű lejtőin kiváló szőlőt és gyümölcsöt lehet termelni. Akik ilyen helyen termelnek, rendszerint vidékük földrajzi elnevezését is használják termékeiken, ezzel teszik a termékeket beazonosíthatóvá a más vidéken termelt árukkal szemben, ezért a termelők rendszerint gondoskodnak a földrajzi árujelzés jogi oltalmáról, védelméről.

Persze, szőlőt és gyümölcsöt nemcsak az egykori tűzhányók lejtőin, hanem más vidékeken is lehet termelni, sőt, lehet ipari meddőhányókon is termelni, ahol bizony a minőségi követelményeket nem lehet teljesíteni. Ezekben az esetekben viszont nem engedi a szabályozás, hogy az itt termelt termékeket már védett árujelekkel forgalmazzák, megtévesztve ezzel a fogyasztót. Nem mondanám, hogy a gyakorlatban erre nem történtek kísérletek, Magyarország és az egyik szomszédos országunk esetében is van példa, ebben az esetben konkrétan mondhatok nevet: a “tokajiö elnevezésről van szó. Egyébként a közösségi védjegyrendszerről szóló szabályok az integráció legmagasabb fokát valósítják meg a közösség egész területére vonatkozóan, egységes, de egyben autonóm szabályok ötvözetét tartalmazzák.

Tisztelt Ház! A magyar szerzői jog már az 1990-es évektől kezdve fokozatosan igazodott az Európai Közösség jogi szabályozásához, az 1994. évi VII. törvény már jelentős jogharmonizációt valósított meg. Két területen maradt későbbre a teljes összhang megteremtése, ezek pedig: az adatbázisok tárgyköre és a védelmi idő felemelése. A jogfejlődés eredményeképpen az Szjt. már jelenleg is nagymértékű összhangban áll az alábbi fontos területeket szabályozó közösségi irányelvekkel: a számítógépes programok jogvédelme, a bérleti jogról és haszonkölcsönzési jogról, valamint a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról, a műholdas műsorsugárzásokról, a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló és az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelvekkel.

Tisztelt Ház! Az ördög azért itt is a részletekben lakozik, valamelyik tévénéző vagy -hallgató megjegyezheti, hogy jó, jó, ő most készül az Európai Unióra, akkor miért mondom én, hogy neki nagyon fontos például a műholdas ügyekkel foglalkozni. A következők miatt fontos: ez is szolgálja például az Európai Unióba belépő termelőknek a védelmét, hiszen ahhoz, hogy a támogatásokat megkapják, ezeket a támogatási feltételeket ellenőrzik. Az ellenőrzés egyik módja természetesen a földről és a levegőből vagy műholdról történő ellenőrzés.

És higgyék el, az ember azért Nyugaton is ember, ott fordult elő az egyik példa, amely szerint az egyik országban valaki olajfákat telepített, és erre fölvett támogatásokat. Megszámolták, hogy hány darabot ültetett el, ezt a darabot természetesen aztán részére elismerték, és kifizették a támogatást. Ellenőrizték a levegőből az ültetvény további sorsát, és a következőt állapították meg: néhány olajfa megrekedt a fejlődésben. Amikor ezt megnézték a földről, a következőre jöttek rá: makettekből készítették el, a makettek megszólalásig hasonlítottak a valódiakra. De tulajdonképpen ha nem lett volna az a légi ellenőrzés, akkor ez az illető termelő hosszú ideig azon becsületes termelők kárára gyarapodhatott volna, akik ilyen eszközökkel nem élnek vagy nem próbálnak élni a piacon, azaz nem ügyeskednek. Tehát bármily furcsa, de az ezekhez a szabályokhoz való kapcsolódás is szolgálja a hazai termelők érdekeit.

Tisztelt Ház! A 2002. január 1-jén hatályba lépett új formatervezési mintaoltalmi törvényünk célja is az volt, hogy összhangot teremtsünk a nemzetközi szabályozási feltételekkel. Miért kell törvényi védelem például egy formatervezési mintának? Egy ipari termék használati értékét nem elsősorban a formája adja meg, egy szögletes nyelű késsel például ugyanúgy lehet kenyeret vágni, mint egy formatervezett késsel, aminek a nyele például igazodik a kezünk ujjainak a domborulatához. A vásárlásoknál viszont a vevők a használhatóság mellett figyelembe veszik a termékek formáját, esztétikus megjelenését és színvilágát is.

 

 

(16.50)

 

A tervezés és gyártás során a formatervezés többletköltséggel, többlet szellemi kapacitás lekötésével jár. Ezt a többlet szellemi kapacitást ismeri el a jog, amikor lehetővé teszi a formatervezett ipari minták védelmét, ezek megalkotása ugyanis költséges, másolásuk pedig viszonylag egyszerű, jogi védelem nélkül a másolók jelentős és jogosulatlan anyagi előnyökhöz jutnának.

Összefoglalva tehát, a tervezett módosítások védik a magyar védjegyeket, a magyar termékeket az Unió egész területén. Védik továbbá a magyar szerzők jogait és a magyar formatervezők szellemiségét is. Ez persze kölcsönösen kell hogy vonatkozzon az Unión belüli más országokban szerzett jogosultságokra is.

A fentiek alapján javaslom a törvénytervezetek megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  187  Következő    Ülésnap adatai